Chongqing újra
Holnap utazunk Chongqingba az angolosok vezetőjével és az asszisztensemmel, kedden jövünk majd vissza.
Be kell menni a hivatalba elintézni a tartózkodási engedélyemet s a külföldi szakértői kiskönyvemet. Újra lesz orvosi vizsgálat, s a papírokat is be kell nyújtani ismét.
Ez egyúttal azzal is jár, hogy a keddi óráim elmaradnak a jövő héten. A hétfőieket már ezen a héten sem tartottam meg, mivel azok a kezdő csoportokkal lettek volna, s az igazgató szerint ők még nagyon gyengék angolból, úgyhogy őket előtte egy hónapig még kínaiak oktatják az én órámon is.
Nem tudom, lesz-e internetem amíg odaleszek, ha nem, akkor legközelebb szerdán jelentkezek. Addig is itt egy kép a sportpályánkról tele játszadozó diákokkal.
A túlpart hegyei a távolban, a pálya mögötti házak is 6 emeletesek, csak ott megint van egy szintbeli esés, az egész város ilyen teraszos
2 hozzászólás
kelliz
Nagy érdeklődéssel olvasom a blogod. Én 2 hétig a No.8.Secondary Schoolban tanultam, Chongqingban. Imádtam és mihamarabb vissza szeretnék menni oda. Te mennyire szereted a kínai ételeket? Na meg persze a helyi specilitásokat.. 🙂
Liping
Szia!:)
Üdv itt.:)
Szeretem nagyon a kínait, a helyi szecsuánit is, de igazából csípősebbnek gondoltam az itteni kaját. A mai vacsira azt mondták, csípős volt, valóban éreztem is valamit, de azért messze volt az igazán csípős, erős dolgoktól. Mondjuk én otthon se nagyon érzek semmit, amikor a többiek már nagyokat fújtatnak, szóval lehet csak a tűréshatárom nagyobb.:)