Metróboom – kiegészítés

január 1, 2013 / 34 hozzászólás

December 30-án még Shanghai is avatott, két vonalat is meghosszítottak. A 9-es vonal egy új 6.5 km-es szakaszt kapott, a 13-as pedig 8.5 km-eset.

A bolygó legkiterjedtebb metróhálózatának térképe manapság így fest. A szaggatott részek épülőben vannak.

shanghai-full-map.png

Nagyban katt ide: LINK

Hozzászólnál Facebook fiókkal?

34 hozzászólás

  • rudai gyerek

    január 1, 2013 at 16:50 Válasz

    Hm, egy pillanatra mintha virágmintázatot véltem volna felfedezni a vonalakban, de aztán eltűnt…azóta sem jelent meg…:-)

    Az biztos, hogy aki metróépítő mérnökként akar megélni, Kínába kell utaznia…vagy annyira már nem jellemző, hogy külföldi mérnököket, szakembereket alkalmaznak az építkezéseken? Vagy a metró esetében nem is volt az soha?

  • Chaoyang

    január 2, 2013 at 12:34 Válasz

    Pekingben ezen a héten fognak átadni egy teljesen új vonalat. Mindössze egy-két évbe telt kifúrni, megépíteni és biztos vagyok abban, hogy nagyon korrekt áron hozták össze, ahogy a korlátlan átszálló jegyek is hosszú évek óta is csak 2 Yuanba kerülnek’ (ez 40 Ft volt 2008-ban…) Az elmúlt 5 évben, ha jól emlékszem 7-8 teljesen új vonalat adtak át.– nem vicc.

  • Don Quixote de la Ferko

    január 2, 2013 at 12:39 Válasz

    Csak azért hogy a nagy örömködésbe csempésszek egy kis valóságot is:

    Emberek. Tényleg ekkora mérhetetlen öröm kell hogy legyen, hogy Kínában ekkora metró épült?

    Csak néhány apróság:

    Textilipar tönkrement. Pipa.
    Elektronikai ipar tönkrement. Pipa.
    Mezőgazdaság tönkrement. Pipa.
    És a többi a végtelenségig, mert a kínai gagyit, amiből ők 15 év alatt felépítették a saját kis Kánaánjukat (okoskodó trolloknak üzenem, tisztában vagyok azzal, hogy a kirakatvárosok nem a teljes valóságot tükrözik) azt tőled, a szomszédodtól, a szomszéd falutól vették el a 2 hét alatt szétfoszló cipőikkel, pólóikkal, a lefüstölő elektronikai szarjaikkal.

    Üdv a való világban. Húzzatok az „ócó piac”-ra, kevés még a metrójuk.

  • Liping

    január 2, 2013 at 12:56 Válasz

    @Don Quixote de la Ferko: ez a poszt egy kiegészítése egy másiknak, önmagában nem sok értelme van. A rendszeres látogatóknak ez világos, de tőlem függetlenül címlapra került ez a bejegyzés.
    Ami meg a textilipart és a többit illeti, az nem Kína hibája, ha a magyar gazdaság nem versenyképes.

  • Nuuk

    január 2, 2013 at 13:08 Válasz

    „A bolygó legkiterjedtebb metróhálózatának térképe manapság így fest.” – Peking az előző metrós cikkedben foglalt fejlesztések után beelőzte. Bár ha pl. a maglevet is Shanghaihoz írjuk, akkor még nem.

  • Nuuk

    január 2, 2013 at 13:13 Válasz

    @Don Quixote de la Ferko: És a kínaiak karikás ostorral kergettek mindenkit a piacokra, hogy megvegye a „2 hét alatt szétfoszló cipőiket, pólóikat, a lefüstölő elektronikai szarjaikat”? Mert ezeket emlékeim szerint önként és dalolva vette meg mindenki.

    Abba már ne is menjünk bele, hogy nem csak az übergagyi cipők/ruhák/kütyük jönnek onnan, hanem az összes. Bizony, azok a cuccok is, melyekre mindenki által oly nagyon vágyott márkaneveket nyomtatnak, mind-mind Kínából jönnek. (Esetleg Taiwanból vagy Vietnamból)

  • Liping

    január 2, 2013 at 14:03 Válasz

    @Nuuk: az übergagyi egyre inkább kiszorulóban van innen is, mert drágul a munkaerő. Ezzel párhzamosan kezdenek átállni a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatokra.

  • rudai gyerek

    január 2, 2013 at 14:22 Válasz

    @Don Quixote de la Ferko: Megjegyzem, manapság azért már nem annyira egyértelmű, magától értetődő, hogy a kínai termék gagyi, sőt. Ez persze annak köszönhető, hogy ők versenyképesebb áron tudják megteremteni ezeket a termékeket, ezért költözött, költözik egyre több nyugati (meg japán) cég Kínába. Sőt, egy részüknek már Kína is elég drága, ezért mennek tovább.

    Hogy szomorú dolog-e, hogy Magyarországon az ipar, mezőgazdaság tönkrement? Igen, persze hogy az, hiszen sok ember veszítette el az állását. Hogy ez csak és kizárólag a kínai dömpingáru (illetve az újabban minőségi áruk) behozatalának lenne köszönhető? Nem hinném, hogy ez feltétlenül igaz lenne. Vegyük például a cseh, vagy lengyel gazdaságokat, amelyek – ha éppen nem is szárnyalnak – a magyaréhoz képest elég jól vannak, pedig hozzájuk is dőltek a kínai cuccok; csak ott érdemesnek tartották fenntartani a hazai ipart, illetve olyan feltételeket teremtettek, hogy a nyugati vállalatoknak megérte komolyan befektetni.

  • Don Quixote de la Ferko

    január 2, 2013 at 15:04 Válasz

    @Liping:

    A gagyival nem tudsz versenyezni. Showtechnikában a minőségi 300 ezres termékemmel nem tudtam labdába rúgni, mert „ugyanazt” adták 30 ezerért is. Oszt hiába kaptam meg többektől, hogy ha tudják mit kapnak harmincért, akkor inkább várnak rám és kifizetik a 300 kilót, a buli már úszott, és a megrendelő sem rendelt soha többé, mert egyszer már megégette magát az „ócóval”.

    Nem a gagyival van soha a gond, hanem a szarrágóval, aki elhiszi, hogy 30-ért ugyanazt kapja, mint háromszázért.

    Lézershow volt anno a Habi.. féle 1 miliwattos piros He-Ne ökörködés három vonagló libával és lézershow a Lézerszínház 40 perces műsora. Ugye nem kell elmagyaráznom a kettő közötti különbséget, és azt, hogy miért nem rendeltek az első után soha többé lézert?

    @Nuuk:

    Senkit sem hajtottak. Önkéntes döntés volt mindenkinél.
    De ugye nem baj, ha most elmosolyodtam rajtad, mert ha ugyanezt mondom a devizahitelesekre, akkor mindenki nekem esik, és átharapják a torkomat. Pedig őket sem hajtották…

    Az áhított címkéről annyit, hogy az áhít, aki erősen ismerethiányos. Őket nem nehéz az „áhításra” nevelni.

    @rudai gyerek:

    Így van. De ez nem a kinai cuccok minőségnövekedésének tudható be, hanem annak, hogy az adott ország u.n. tanult elit rétege előnyben részesíti a kínai gyártást ha az adott 100 egységért eladható terméket otthon 33 egységért tudja legyártatni, hazai szakemberekkel, hazai anyagból, hazai melósokkal, míg ha kínai akkor „csak” 32 egység a teljes bekerülés szállítással. És a szarrágókámnak ez a plusz egy egység a fontos, nem az a fene nagy nemzeti öntudat, ami amúgy mindenkiből árad.

    De igazad vagyon, ez már a politika felelőssége, és ha a politika tudatlanok kezébe kerül, mint most, akkor jobb bevermelni, és megpróbálni túlélni azt a káoszt, amit az utolsó két év rátett az amúgy sem virágzó gazdaságra.

  • Nuuk

    január 2, 2013 at 15:24 Válasz

    @Don Quixote de la Ferko: Feleselges a mosoly, mert én biztosan nem fogok neked esni. Bár egyenlőségjelet sem raknék a két dolog közé, meg messzire is vinne minket a devizahitelezés elemezgetése. Inkább csak annyit mondok, hogy alapvetően mindenki a saját szerencséjének a kovácsa, és maga felel a saját döntéseiért.

  • Liping

    január 2, 2013 at 15:45 Válasz

    @Don Quixote de la Ferko: bár tényleg jobb volna elkerülni a devizahiteles témakört, s zárjuk is rövidre, annyit még én is hozzáteszek, hogy ebben osztom Nuuk álláspontját (meg ha jól értelmezem, a tiédet is).

    De visszatérve Kínára, nem ők tehetnek a mi sikertelenségünkről. Teljesen természetes, hogy dömpingáruk termelésébe kezdtek, ha egyszer volt piaca. Ha ugyanezt a magyarok lépik meg hasonló sikerrel, akkor most az egekbe lenne dícsérve a hazai leleményesség.
    És igen, a munkabérek miatt nem a gagyival kell versenyezni, mert az eleve esélytelen. Gagyi mindig lesz, mindig lesznek olyan helyek, ahol olcsóbban lehet termelni, ez együtt jár a nyitott piacokkal.
    Az meg a mindenkori politika felelőssége, hogy versenyképes termelésünk annyi van lényegében, amit a néhány betelepült multi összehozott.

  • Nuuk

    január 3, 2013 at 13:54 Válasz

    @Don Quixote de la Ferko: Azon filozofálni, hogy „az áhít, aki erősen ismerethiányos” meg éppenséggel lehet, csak szintén nem tartozik szorosan a tárgyhoz. A lényeg, hogy a kínaiak gyártanak „übergagyit” és olyan termékeket is, melyek kifejezetten jó minőségűnek vannak elkönyvelve. És amíg mindkettőre lesz kereslet, addig nem is fogják abbahagyni.

  • kbalazs

    január 6, 2013 at 08:49 Válasz

    @rudai gyerek: Két magyarról hallottam mostanában, aki Kínában metróépítés körül megfordult, az egyikük Siemens alkalmazottként, a másik talán direktben. És ezek csak a magyarok és kösülük is csak azok, akikről véletlenül tudok – külföldi szakemberek természetesen ma is dolgoznak Kínában.

  • kbalazs

    január 9, 2013 at 13:03 Válasz

    Mit jelent a legkiterjedtebb? A hosszúság az könnyen mérhető, maradjunk inkább ennél. Jelenleg nem kínai város ad otthont a leghosszabb metróhálózatnak, igaz adnak két dobogóst.

    Pekingben még a 2008-as Olimpia előtt azt a célt tűzték maguk elé, hogy 2020-re beérjék Londont. Ez még előbb, mostanra sikerült, csak épp azóta Szöul beelőzött:

    Szöul: 558,9 km
    Peking: 442 km
    Shanghai: 437 km
    London: 402 km

    forrás: en.wikipedia.org/wiki/List_of_metro_systems

  • Liping

    január 9, 2013 at 13:36 Válasz

    @kbalazs: ha már wikipedia, részlet a pekingiből:

    „Line 6 was completed and entered service, along with the extensions to Line 8, 9 and 10, on December 30, 2012. The added track length of 69.8 km (43 mi) made Beijing Subway the longest system in the world, with a total of 442 km (275 mi).[49] The Shanghai Metro was the longest metro system in the world prior to this date.”

    Utána kéne nézni, de a szöuli hossz egy része valószínűleg Inchonhoz tartozik és/vagy nem felel meg a metró kritériumainak.

  • kbalazs

    január 9, 2013 at 14:55 Válasz

    @Liping: Jogos, láthatóan a Wikipedia szerkesztőinek is nehezére esik az adatok naprakészen tartása, ami persze nem csoda ennyi új vonal esetében. De az esetleg csak figyelmetlenségből bent ragadt félmondatoknál érdekesebbek a számok.

    Szöult a en.wikipedia.org/wiki/List_of_urban_rail_systems_by_length#List
    oldalon csak harmadiknak hozzák 406,2 km-rel, viszont a en.wikipedia.org/wiki/Seoul_Metropolitan_Subway oldalon System length 957.4km including 327.2km (203 mi) of urban rail lines in Seoul szerepel.

    Azt persze nyilván lehetne vizsgálgatni, hogy hol melyik szakasz nem felel meg a metró kritériumainak, meg melyik tartozik más közigazgatási egységekhez, de ha már kiterjedtséget nézünk, akkor értelemszerű hogy a metró egy idő után nem csak a belvárosban szaladgál, hanem összeköti azt más településekkel – attól az még egy rendszer (és persze a szöuli mellett akkor már mindkét okból lehetne vitatni a kínai számokat is).

    A rangsor persze sokkal kevésbé fontos minthogy mindegyik városban elég jól használható a metrórendszer. Nekem volt szerencsém utazni mindhárom itt dobogós metróhálózaton, ezek közül egyértelműen a szöuli a legjobb és Shanghai a második, a pekingi pedig a legutolsó kényelemben, átgondoltságban, stb., de persze a legolcsóbb is.

  • kbalazs

    január 9, 2013 at 15:02 Válasz

    Szingapúr és Hong Kong a mérete miatt persze nem tud az ilyen „kinek van a legnagyobb” versenyben labdába rúgni, de ha a legjobbat keressük, akkor a szöuli mellett nálam még ez a két város metrója van a dobogón.

    A CNN amúgy tavaly a kantonit választotta a legjobbnak a világon, de csak arra alapozva, hogy nulláról mennyi idő alatt jutottak el a mostani szintre. Kényelemben még a kantonit is a pekingi elé tenném, meg a shenzhenit is.

  • Liping

    január 9, 2013 at 15:12 Válasz

    @kbalazs: No, ha minden igaz, Incshon nincs kizárva belőle, de a szöuli hálózat hozza akkor jön ki 558 km-re, ha belevesszük az elővárosi vasutakat is, amiket a helyi máv kezel.
    A pekingi 442 km-ben viszont nincs benn a helyi hetvenvalahány km elővárosi vasút. De ha ezeket is belevesszük, akkor a szöuli hálózat nagyobb, míg szigorúan a metróvonalak hosszát tekintve Peking és Shanghai van a dobogó első két fokán.

    Viszont ahogy nézem, ha átadják valamikor a 6-os vonalat Kantonban, s addig máshol nem bővítenek ennyit, akkor ez utóbbi is bekerül a top10-be.

  • Liping

    január 9, 2013 at 15:15 Válasz

    @kbalazs: Olyan aprók egyelőre a top5-ös közti hosszkülönbségek, hogy ez a sorrend könnyen változhat. Ahogy néztem, Szöulban is impozáns tervek vannak, s Peking meg Sanghaj sem kívánja elaprózni.

  • Nuuk

    január 11, 2013 at 13:49 Válasz

    @kbalazs: Pont ma akartam írni, de beelőztél/beelőztetek. 🙂

    Szóval a lényeg az, ahogy írtátok is, hogy a dolog nem teljesen egyértelmű. Shanghainál is beleírtam, hogy a maglev (és a 22-es vonal) nélkül előzi be Peking. Ahol egyébként a helyi HÉV-et nem vették bele, teszem hozzá jogosan (hiszen ennyi erővel az Esztergomi HÉV is részben metró, ha a Batthyány és a Margit híd közötti részt tekintem). Szöulnál a vita tárgya, hogy azt a bizonyos 3+2, csak a Korail által üzemeltetett vonalat is hozzászámítják-e (van, ami közös az SM-mel, illetve van a reptéri vonal is…), illetve hogyan számítják és meddig számítják. (épp a napokban ment erről a vita a „talk” fülön. Amikor én megnéztem, még a fenti linken is egy kisebb szám áll Szöulnál, azóta változtattak rajta.

    Így vagy úgy, a lényeg az, hogy pontosan fogalmazzunk mindig (ezt saját magamnak is mondom), hogy egy adott kritériumrendszert elfogadva hol milyen hosszú a metróhálózat, abból nem lehet baj.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük