Haditerv
Közben kezd kirajzolódni az expedíció. Még két tanítási hetünk van hátra a félévből, aztán 21-23. közt a gyerkőcök a szemeszter végi záróvizsgáiknak gyűrkőznek neki. Ezek eredményét hirdetjük ki 24-én, s onnantól kezdetét veszi téli szünet.
A terveim alapján még aznap délután buszra szállok Wanzhouig, a szomszédos járás központjáig, ugyanis az a legközelebbi vasúti megálló. A vasút lényegesen olcsóbb, mint bármi más. A vonatok változó színvonalúak, az új típusú szerelvények magasan überelik a nyugati szintet, egyik-másik hiperszuper vasút a technológia élvonalába tartozik.
Ezek az új vonatok azonban elég drágák is, a hagyományosakhoz képest mindenképp, úgyhogy én maradok a jó bevált „fapados” verzióknál. Lassabban döcögnek, s nem is olyan szépek a szerelvények, de időm épp akad elég, s Magyarországon szocializálódtam, nem kötöm fel magam, ha nem ezüstkanállal tolom a számba a mesterséf specialitását a büfékocsiban.
Wanzhouból az éjjel három óra felé induló olcsó vonattal döcögök be Chongqingba, kb. 9-re. Ott a tervek szerint pandázom egy keveset majd, hogy aztán este 6-kor Kunming felé vegyem az irányt.
Ez már egy fokkal hosszabb szakasz lesz, a kinézett vonat 25 óra alatt nyomja le a távot, de ez semmi a Munkács-Szimferopol vonal 32 órájához képest. Ez utóbbit volt szerencsém jópárszor bejárni, ugyanis valami beütés folytán nagyon szívesen nyaralok a Krímen. Megvan a hangulata, s az oroszom csiszolásához is mindig jól jön.
Kunmingban pár óra várakozás lesz, s onnan még aznap este felszállok a Lijiang felé tartó közel 600 km-es szakaszra, másnap reggelre érek be majd.
Lijiang egy csodaszép városka Dali közelében. Mellette döntöttem Xishuangbanna helyett. Így nem lesz ugyan vadelefántnézés, de Lariam sem. Szintén Lijiang mellett szól, hogy mivel vasúton megközelíthető, a nagyjából hasonló távú út Kunmingból kevesebb mint feleannyiba kerül, mint a busz Banna felé.
Lijiangban 3-4 napot gondoltam eltölteni, aztán visszafelé megállok Daliban és Kunmingban is egy-egy napra. A terv ezen része még képlékeny egy kissé, de még van egy kevés időm pontosan kidolgozni.
Azt se találtam még ki, hogy Kunmingból egyenesen visszainduljak Chongqing felé, vagy tegyek egy kitérőt Chengduba, s majd onnan.
Vázlatosan egyelőre ennyi állt össze, ha ötletetek van, azt szívesen veszem, bár nem ígérem, hogy értő fülekre talál.
És végül egy kis térképszerűség az eddigiek alapján. Az új gépre még nem raktam fel a Corel Drawt, úgyhogy jobb híján érjétek be a painttel. Vacak, de az infókat tartalmazza:
A csillag Fengjie, az alsó nyíl helyén van Lijiang, s visszafele a nyilas a kitérő Chengdu és onnan Chongqing felé.
3 hozzászólás
Ahmet
Lijiang tényleg szép hely. Sajnos elérte a kínai turizmus fejlesztésének orkánja, így legutóbb (2009-ben) kétszer akkora volt az óvárosa, mint korábban (2002-ben). Ennek ellenére jó döntés.
Banna igazából sokat nem tud nyújtani, ha összehasonlítjuk Laosszal, amivel határos. OK, meleg van, de szinte garantált, hogy nem látsz vad elefántot, viszont a malária se egy komoly veszély, pláne nem télen. Pozitívuma, hogy meleg van.
Ha van időd, akkor Chengduban érdemes megállni, sőt én a pandázást is oda időzíteném. Elég komoly a panda-tenyészközpont. Mellesleg Lijiangból busszal el lehet jutni Panzhihuába, onnan meg vonattal Emeibe. Emei shan egy érdekes hely, ahonnan meg egy ugrás Leshan és a 72 m-es Buddha szobor.
Másrészt elnézve, hogy hol vagy, szerintem brutál nagy kanyart tervezel, ehhez képest közelebb is vannak legalább olyan érdekes helyek. Persze nem tudom eddig mit láttál, de észak Hunanban és nyugat Guizhouban is van pár jó hely. Egyébként mennyi időd van?
Liping
@Ahmet: Bevallom, azok közé tartozom, akik nem értik a felhajtást Laosz körül, szerintem messze túlértékelt. Persze ízlés dolga.
Banna mellett a völgyben etetéskor meg lehet őket csípni.
A leshani szobor sem nagyon érdekel, Yunnant viszont szeretem, van valami sajátos hangulata, amiatt is gondoltam, hogy oda mennék vissza. Ugyancsak mellette szól, hogy a helyi kínaiak is a mandarint nyomják, délkeleten meg nem, plusz arra nekem túl sok az ember.
Időben úgy tervezem, hogy az újévre visszaérek.
Ahmet
@Liping: Vad elefántok – etetés. Éééérted!
Laoszban nem az épített környezetet kell értékelni, hanem a hagyományos életet. Ha valahol még lehet látni az eredeti falusi életet DK Ázsiában, akkor az Laosz. Ja, és az erdő. A környező országokban nem sok érintetlen erdő maradt.