A Sanya körüli szigetvilág

Bár Sanya tengerpartja roppant csábító, mint arról már korábban beszámoltam, a kínaiak jó része nem rajong a vízben való önfeledt pancsolásért.

Így aztán számtalan egyéb szórakozási lehetősége van annak, aki idelátogat. Szerveznek túrákat a környező korallzátonyokhoz, körbe lehet nézni a megmaradt esőerdőkben, s ugyancsak vannak a közelben lévő szigetekre szakosodott magánvállalkozók.

A legfelkapottabb hely talán a Majomsziget, amely, mint ahogy a neve is árulkodik, tele van majommal. Makákók, akik már hozzászoktak az emberekhez, így legfontosabb elfoglaltságukká az vált, hogy a turistáktól próbálnak meg elemózsiát szerezni. Utóbbiak persze örömmel etetik is őket, így mindkét fél boldogsága garantálható.
A kínai weben lehet jegyet szerezni 100 yuanért is, a helyszínen, vagy különösen a külföldiekre specializált cégeknél ennek a többszörösét kérik el, úgyhogy érdemes odafigyelni.

Maga a sziget amúgy szerintem nem olyan nagy szám. A majmoktól eltekintve. Sajnálatosan az egész egy zsibvásár, s az összes ott lévő helyi a turisták megpumpolásával van elfoglalva. Túl tömény ez így.

Voltunk egy másik szigeten is, 106 yuanért, itt majmok nem voltak, ellenben a táj egészen bámulatos volt. Némiképp rontott a képen az idomított gyerekek papagájjal előadott műsora, de mindannyian mások vagyunk, s belátom, a vendégsereg jó része örömét lelte az előadásban.

Gondolkodtam erősen a búvárkodáson. Életreszóló, kihagyhatatlan élmény lehet egy szép zátony, de sajnos a kínai környezetvédelmi előírások korábban rendkívül engedékenyek voltak, s az akkoriban alkalmazott robbantásos halászat elég csúnyán tönkrevágta a környék víz alatti világát.

Kellően színvonalas látványért messzebbre kell menni és mélyebbre kell merülni, aminek megkérik rendesen az árát. Úgy 7-800 yuantől jöhetett volna szóba bármi valóban vállalható, de inkább ennél többért. Egy ideig vacilláltam, de aztán végül győzött a józan ész.

Sajnos ezeknél a kirándulásoknál én nagyon keveset fotóztam, s azok sem lettek a legjobbak. Húzni-halasztani akartam a bejegyzés megírását, amíg végre megkapom a többiek képeit, de végül erre nem került sor a mai napig sem. Így ezzel kell beérni. Remélem, azért tetszik.