Névadó
Angol szakos kollégának fia született. Nagy most az öröm náluk, már egy ideje várták a babát, csak állítólag nehezen akart összejönni. Ahogy mindenütt a világban, itt is jár az újszülött mellé név. Kapott is a pici, de ne menjünk ennyire előre.
Kínában a(z egyébként a név elejére írt) családnevek száma nagyon alacsony. A leggyakrabb száz családnév alá tartozók nagyjából lefedik a teljes lakosságot, de még ez is torz adat: a két legelterjedtebb külön-külön közel 10%-kal rendelkezik a nevek piacán. Az én kínai családnevem, a Wang (王) az egyike ennek a kettőnek. Majdnem százmillió ember Wang.
Kína igencsak tekintélyes mértékű lakossága folytán, ha csak a fenti Wangokból indulunk ki, óhatatlanul adja magát, hogy pusztán ez alapján nehéz elkülíteni egymástól az embereket. Kreatívkodásra így a keresztnevek területén kerülhet sor.
A keresztnevek ugyanis teljesen szabadon formálhatóak. Jellemzően egy vagy két karakter (írásjegy, s ebből következően szótag) hosszúak, de nincs államilag megállapított hivatalos utónévtár meg a nevek engedélyezésével foglalkozó bizottság. Mindenki annak hívja a gyermekét, ami neki jól esik. Ennek megfelelően pusztán név alapján legfeljebb következtetni lehet valakinek a nemére, de bizonyosat nem lehet tudni.
A következtetés alapja, hogy az utónevek jellege azért nemenként eltér általában. A lányok esetében gyakori a szépséggel, szelídséggel kapcsolatos keresztnév, a fiúknál pedig sokszor utalnak a karakterek az erőre, bátorságra. De azért vannak kakukktojások is. Mingchun (明春) neve például ilyen. Szó szerint ragyogó, fényes tavaszt jelent, ami inkább lányos, őt a neve alapján lánynak is szokták gondolni.
A saját kínai keresztnevem már sokkal inkább tipikus, a Liping (丽萍) szépséges békalencsét jelent.
Minthogy a divat itt is létezik, még a kötetlen névválasztás ellenére is simán előfordul, hogy egy-egy népszerűbb néven közel háromszázezren élnek az országban. Ez persze főleg a pórnépekre jellemző, a kifinomultságára felettébb kényes kínai értelmiség köreiben erre nem kerülhet sor. Náluk az a sikk, ha az utód neve annyira egyedi, hogy a lakosság zöme el sem tudja olvasni azt.
A ma használatos kínai nyelv mintegy 50 ezer írásjegyet takar. Ennyit természetesen egy kínai sem képes megtanulni, a mindennapi életben néhány ezer bőven elegendő, s a nagyon művelt, irodalmat is gyakran olvasó helyiek szűk rétege sem ismer még 10 ezret sem. Ez önmagában nem baj, mert egyszerűen nincs rájuk szükség. Zömében olyan írásjegyekről beszélünk, amelyek valahonnan a történelem bugyraiból valóak, s ma már nem használja őket senki. Ha ilyenekkel szembesül egy kínai, egyszerűen előszedi az írásjegytárát, s a vonássorrend vonásszám alapján kikeresi (vagy ma már inkább berajzolja az okostelefonjába, s úgy keresi ki).
Ha az értelmiség babát nevez el, akkor is ezekhez az írásjegytárakhoz fordul segítségért. Így élnek túl ezek a jelek a gyakorlatban név formájában, bár viselőjüknek az aláírását ember legyen a talpán, aki magától elolvassa majd.
A kolléga kisfia a Li Kuai nevet kapta. A kuai egészen ritka jel, a beépített írásjegybeviteli rendszerek nem adják ki találatként. Az egyik jelentése: különlegesen méltó. Hát, hogy mire lesz méltó, azt nem tudom, de a különlegesség vitathatatlan.
18 hozzászólás
radix
Chengdu-ban volt irodája a cégnak ahol dolgoztam, az egyik kolléga neve Jack Chen 57 volt.
Akitlosz
Mi az a vonássorrend és honnan lehet tudni, hogy egy jelnél az pontosan milyen?
Dr_utcai_arcos
Érdekes történet, köszönjük!
Liping
@Akitlosz: ööö… a posztban ezt elírtam, de javítottam. A keresésben a vonások száma a lényeges, mivel a kiejtés ismerete nélkül ezek és a gyökjelek alapján lehet kategorizálni az írásjegyeket.
A gyökjelek olyan, ismétlődő írásjegyrészek, amik alapján csoportosíthatóak az írásjegyek. Pl.: 妈，姐，妹, ezekben a bal oldali rész mind közös. Ha nem ismered az írásjegyet, a gyökjel alatti felsorolják az összes lehetőséget a vonások száma szerint növekvő sorrendben.
A kérdésben szereplő vonássorend pusztán technikai részlet, a keresésben nincs jelentősége, pusztán arról szól, hogy melyik vonás melyiket követi az írás során. Kézírásnál sokat számít, mert a nyomtatott írásjegyekkel ellentétben nem mindig tisztán kivehetőek a vonalak. Ha az íróeszközt nem emelik fel az írás során (ahogy mi is tesszük írás közben a latin betűknél), úgy az összevisszaságból az segít ki, hogy látod, merre húzta az illető a tollát. De nem írásszakértői vizsgálatról van szó, automatikusan látni, ahogy többnyire a latin betűs kézírást is el tudjuk olvasni gond nélkül.
Bölcs Lázadó
jo cikk, kemeny lehet helytallni kinaban, hiszen az amerikaiaknal is szazszor materialistabbak (nem dialektikus, hanem penz-anyagiak vonalon elkepesztoen gatlastalanok)
Chaoyang
Ez elgondolkoztató volt. Nekem nincs kínai nevem..de a gyerkőceimnek az lesz.. Máskülönben a telefonomon még az egyszerű karaktereket sem tudom előhívni, mert nem a jó sorrendben húzom a rovásokat.. @Bölcs Lázadó: Annyira nem nehéz Kínában. Akinek van esze annak sehol sem nehéz. Csak hétvégen melózom (tanítok) úgy, ahogy én akarok. Egy villát bérelek egy angol sráccal, taxizom és étteremben eszem minden nap.
A kínaiak nem mind 100x materialistabbak mint masok, sok ellenpélda van (pl. az összes buddhista meg taoista) meg ugy egyesek. Viszont pénzről kevesebbet beszélnek a hétköznapi életben, fizetésről pedig szinte soha nem kérdeznek. A helyén kezelik a dolgokat…
Liping
@Akitlosz: a hogy lehet tudnira nem válaszoltam, bocs.:) Hát, az alapelv az, hogy az írásjegyek vonásait balról jobbra illetve fentről lefelé húzzuk, s általában az egyes elemeket is ezek alapján írjuk le a sorrendet tekintve. Ez így elég vázlatos, s sok esetben nem igaz, de alapelvnek megfelelő.
A gyakorlatban az írásjelek ismétlődő elemekből épülnek fel, így elég egyszer megtanulni, melyik elemet hogyan írjuk le, de gyakorlással rááll az ember keze, mert elég logikusan adja magát.
Liping
@Dr_utcai_arcos: Köszi.:)
@Bölcs Lázadó: nem általánosítanék.
@Chaoyang: a fizetés és a pénz tekintetében más a tapasztalatom, minden további nélkül kérdeznek és maguk sem szégyellősek. Nem volt tabutéma még egy kínai ismerősömnél sem. (Meg tök vadidegenek esetében sem.)
virágelvtárs
@Liping: @Chaoyang: Helyesbítek, a világon senki nem beszél többet a pénzről, mint a kínaiak. Minden beszélgetésben pár mondat után valahogy előkerül, de képesek egész éjszakákat is átbeszélni csak a pénzről és az evésről egymás között. Dehát hogy valaki ezzel tisztában legyen, nem villát kell bérelni és angollal lakni, taxizgatni, a külföldiekkel bárokból hazamenő lányok gondolkodása szintén nem etalon.
A nevekről pedig kimaradt a posztból egy fontos dolog, a babona: Utánanéznek, hogy a név, a vezetéknév és a keresztnév vonásai, sorrendje milyen sorsot hordoz, erre már van weboldal, ahol egész oldalon keresztül elemzi, hogy ha X névben az egyik karakterben ez a gyök van, akkor a fickó szórni fogja a pénzt, vagy ha nő, akkor épp tisztaságmániás lesz, erre van egy összpontszám is, 1-1OO-ig. Erre van egy külön foglalkozás is, a Névadó, aki ugyanezt csinálja, csak pénzért.
Tehát nem a jelentés számít, hanem egy teljes rendszer, összefüggéseiben veti össze a név elemeit. Több olyat ismertem, aki elvált, vagy bedőlt a milliós üzlete, ezért alapos névelemzés után nevet változtatott, mert akkor jobb lesz. Ez a névbabona nem csak az egyszerű népé, sőt sokszor nagyon magasra jutott sikeremberek jobban hisznek benne.
Annak idején rosszul ment a sorunk, feleség neten kielemezte, hogy a kínai nevem középső karaktere nem vonzza a pénzt, viszont vonzza a nőket, ezért meg kellett változtatnom egy ugyanolyan hangzású, másik karakterre.
Évekig alig volt nemi életem…
ymel
@virágelvtárs: talán a tiéd a legközelebbi találat. „Kiskínában” (Vietnám) nagyon hasonló a helyzet: mindig hallod, ahogy előkerül a pénz a beszélgetésekben, aztán ami az angoloknál a „szép időnk van ma” c. örökzöld, napi lemez, az itt az, hogy „reggeliztél/ebédeltél/vacsoráztál-e már?”. Sok külföldinek – hiába élnek itt – fogalmuk nincs az ázsiai hétköznapokról, mert kis, kiépített szigeteken élnek, s nem is vágynak (ez is érthető) keveredni igazán, az összes kultúrát az ott üzletelő lányok közvetítik nekik, az meg ugye nem a keresztmetszet.
A névválasztás is egészen hasonlatos a kínaihoz. Lépéselőny azonban a globalizált térben a latin betűs írásmód, amely Északon fonetkiusabb, Délen kevésbé a leírás szerinti kiejtés érvényesül, de még mindig könnyebb beütni a telóba, mint egy kínai írásjelet. Itt sem mindig tudod, hogy a név ffit vagy nőt takar. A vezetéknév ugyanúgy elöl van, mint a magyarban, s nincs túl sok belőle, általában 1-1 dinasztiához köthetőek, mint pl. „Nguyen”, „Le” stb..
ymel
tettem ide pár képet „kiskínáről”, meg rövidebb kommentet, lehet mosolyogni – viccesviet.blog.hu
Liping
@ymel: szimpatikus a blog, engedelmeddel kiraktalak a linkek közé.
Chaoyang
@virágelvtárs: az altalanositas ellen voltam, nem a tobbseget tagadtam le 😉 Egyebkent csak ket eve villa, elotte kizarolag kinaiakkal tarsbereltem, ok nyilvan azert nem beszeltek a penzrol, mert nem tudtak jol angolul 😉 … viszont tobb szaz kinaival csevegtem a neten.. es ismerkedest megelozendo csak minden 2.-3.-nak volt az az elso vagy masodik kerdese, hogy „mi a foglalkozasod?” (magyaran, mennyit keresel, hol allsz a szocialis rangletran…) mig amikor eszak-amerikaiakkal csevegtem korabban, szinten nagylepteku kontrol csoport, szinte mindig az elso kerdes, hogy mit melozol… Csak azt mondtam, hogy nem „100x” szor materilistabbak, mint az Amerikaiak… semmiben sem „rosszabbak naluk” ;)) Hiaba. Szeretem oket.
Chaoyang
@Liping: Bakker~~ engem nem kerdeztek soha :(( lol
virágelvtárs
@Chaoyang: Öööö… aha. Mostmár értem.
Még mindig minden mondatodba bele tudnék kötni, biztos velem van a baj.
De ehelyett azt mondom, válassz(tass) magadnak valami rendes kínai nevet.
Ne olyat, ami úgy hangzik, mint a magyar, csak írásjegyekkel (A Ti La, Zuo Li), hanem igazit. Hidd el, hasznos. Legalább a névjegykártyád kinézzen valahogy. Ezért választanak a kínaiak is angol nevet.
Chaoyang
@virágelvtárs: Volt egy ami ugy hangzik mint a magyar, de pont ezert kisse „eroltetett” volt a karakterek valasztasa.. elegge limitalt. De az van a kartyamon 🙂 Meg fogom kerni a parom, hogy talaljunk ki valami olyat, amit emlitesz, hangzastol fuggetlent 😉 se a puncihoz, se a penzhez ne legyen koze :)) cheers~
ymel
OFF
@Liping: kösz. Viszonoznám. Csak hogy a manóba kell. Megnézem (régen tettem ki, de azóta változott a felület).
Egyébként voltam ShenZhenben, volna is ott dolgom hosszabb ideig, megvizsgálom, hogy tudok átruccanni hosszabb vízummal.
Üdvök
Liping
@Chaoyang: Lehet elmondtad magadtól?:P:) Itt a blogon legalábbis nem kellett harapófogóval kihúzni belőled az életszínvonaladdal kapcsolatos válaszokat.:)