Hospitalizálás 2.

No, hol is kezdjem?

Az volt, hogy tegnap nagyon szerencsétlenül sikerült legurulnom egy lépcsőn (még csak nem is azon a hosszún), aminek következtében felrepedt kissé a bőröm is és összevéreztem mindent. Az esés némi elszédülés következménye volt, valszeg leesett a vércukrom, mert mostanában elég keveset eszek. Így épp tegnap az eset idején még éhgyomorra voltam kb. fél 1-kor.

Amikor éreztem, hogy kezdek elgyengülni, még próbáltam kapaszkodni, de aztán az izmocskák a karjaimban is megadták magukat. Konkrétan a sebesülés körülményeiről nem tudok mit mondani, az úgy kissé homályos, s egészen addig nem is tudtam, hogy ez van meg vérzek, amíg már pár markos tesis kolléga be nem hozott az ágyikómba.

Nagyon megijeszthettem őket, mert nem sokkal később jött a mentő, amire hordágyon akartak elcipelni, de két kolléga támogatásával saját lábon is ment.

A kórházban aztán végeztek rajtam koponyaCT-t, majd egy másik doki kimosta, fertőtlenítette s összevarrta a sebemet. A szemöldöktől kissé kijjebb van a haj felé, ha marad is valami nyoma, a hajam úgy is takarni fogja. Viszont most van egy nagyon buta kötés a fejemen, plusz a véres hajamat is meg kéne mosni, csak nem tudom, hogy vitelezzem ki anélkül, hogy a sebet is összevizezzem, amitől szigorúan óvtak.

Máskülönben jól vagyok, mire összevarrtak, addigra a testem is helyrejött a fekvéstől, nem szédültem tovább. De tudtam én ezt már az elején, csak pihenni kellett volna hagyni…

Kaptam gyógyszereket is, ez össznemzeti mánia lehet itt. Egyiket napi 1x, másikat napi 2x.

Amikor beértünk, a kolléga, miután felvették a legfontosabb adataimat meg határoztak a szükséges vizsgálatok felől, a kasszánál befizetett 260 yuant, hogy utólag ezt még kellett-e toldozgatni, azt nem tudom, de a CT meg a sebvarrás biztosan benne volt.

Cserébe a sérülésért, tegnap meg ma nem tanítok, ez is valami. Jövő héten szerdától, 5-től meg egészen 16-ig szünet lesz, mert az alsós és felsős végzősök írják a végső tesztjüket. Max. szerdán kiszedetem a fejemből a varratot, úgyhogy a szünetre már remélhetően teljes erőbedobással készülhetek majd.