Xianning
Xianningben egy ottani egyetem meghívására jelentem meg. Ők voltak az egyikek, akik munkát ajánlottak szeptembertől, s el is ismerem, hogy komolyan gondolkodóba is estem az ajánlatukon.
Látatlanban nem akartam dönteni, meg hívogattak folyamatosan, hogy menjek el és nézzek körül, így aztán kaptam az alkalmon, s mivel itt szünet van, eleget is tettem az invitálásnak.
Ha ott folytatom szeptembertől, akkor az iskola angol tanszékén lesz munkám, s három szakirány tanulóival lesznek óráim. Egy részük turisztikát tanul, míg másokból leendő angoltanárok lesznek, ha elvégzik a képzést. Az intézmény más, műszaki jellegű képzésben részesülő tanulóival is lenne kéthetente egy órám, merthogy az iskola két külföldi tanárt foglalkoztat állandó jelleggel, így ezt a részét váltásban csinálnánk.
A vegyített órákat leszámítva egyszerre max. 20 diákkal lenne órám. Találkoztam is némelyikükkel, elég izgatottak voltak, s örültek nekem. Az angoljuk jobb mint az ittenieké, de azért így is elég csapnivaló. Az midenesetre eléggé melengette a lelkemet, amikor megjegyezték, hogy a mostani tanárok nagyon öregek, s hogy milyen jó lenne, ha én kerülnék oda, mert jobban hasonlítok hozzájuk. Kérdeztem, hogy mégis milyen idős a jelenlegi két pasas. Háát, a Jack az olyan negyvenes, a másik meg harmincas. Nem is, vág közbe egy másik diák, az 28. Hát… ezek után nem kérkedtem vele, hogy idén már 33 leszek, s ha esetleg ott kötnék ki, akkor sem fogom reklámozni.:)
A kampusz amúgy elég jó nagy darab, s mintegy tízezer diák van a suliban. Az állapotok elég vegyesek. Egyik-másik épület vadiúj és kifogástalan, míg mások, többek közt az angolos épület marhára lerobbant, amihez képest az itteni középsuli meseszép.
A kampuszon van egy teljesen elfogadható méretű bolt, több kifőzde, ilyen-olyan boltok, s természetesen menza is, két szinten diákoknak, egyen a tanároknak. A békás ebéd ez utóbbiban került felszolgálásra.
Maga Xianning sem annyira vészes hely. A turizmus miatt elég jó karban van (kínai viszonylatban), s méreteiből kifolyólag van ott minden, jópár bevásárlóközpont, étterem, McDonald’s, KFC, miegymás. Na meg Wuhan is csak egy órára van vonattal. A táj sík, de kicsit arrébb már akad pár hegyecske is. Ez végülis még jó is, a látvány megvan (bár Fengjiehez nem hasonlítható), de lépcsőzni nem kell annyit.
Hogy szeptembertől mi lesz, azt még nem tudom, de majd akkor megírom, ha már újra Kínában leszek. Már ha leszek.
S végül pár képecske a városról meg a kampuszról.
13 hozzászólás
Arthuro
Ezeket a színeket fel nem foghatom. Hogy lehet egy ekkora batár lakótömb lila! Mellette meg egy jobb állapotúnak kinéző – bár szerintem csak a színválasztás miatt – fehér épület tömb. Pedig egy kicsi fantáziával és merészséggel olyan szép egységes képet lehetne kihozni ezekből a házakból… Mindegy, ez Kína, ez van.
(Bár Magyarországon is vannak olyan csuda dolgok, hogy csak lesel.)
Sejtettem én, hogy valami ilyesmiről szól ez a kiránulás. 🙂 Érdeklődve várom mi lesz a döntésed, majd amikor eljön az ideje. Nyílván én szívesen olvasom a kínai kaladokat, de azt hiszem, nem ez lesz a döntő érv. 😀
Arthuro
*kalandokat
zebrina
Biztos van pro és kontra, de azért én is reménykedek, hogy visszamész szeptemberben. Továbbra is nagyon érdekesnek találom a blogodat. 🙂
sellőlány
Nyilván a család, itthoni barátok, és a párod sokat vetnek a latba, de szerintem egy plusz évet az egyetemi oktatás simán meg ér tapasztalatnak. Főleg, ha a boldog nyári percek mellett azért te is látod majd, mifelé halad ez az ország és hogy normális munkával milyen emberfeletti energiákat őröl fel az alapvető élet körülményeinek fenntartása, azontúl, hogy a rendszer ott csesz ki az emberrel, ahol csak tud. Szerintem nem fogsz sokáig hezitálni a visszatérésen. 🙂
virágelvtárs
… és csak reméljük, hogy van párod. A legtöbb külföldi nő azért lép le innen hosszútávon, mert még véletlenül sem találják vonzónak a kínai férfiakat, és ezt meg is tudom érteni. Ez a különbség a „legtöbb külföldi nő” és a „legtöbb külföldi férfi” ilyen témájú döntése esetén 🙂
Liping
@virágelvtárs: Van.:) És amúgy nagyon kevés kivételtől eltekintve nekem sem jünnek be a helyi férfiak. Talán az angol feszkós partnerem, He Chengen volt az egyedüli igazán helyes fiú, akit láttam (meg még egy srác Sanya felé a vonatban), de ezek meg mind tizenx évvel fiatalabbak nálam.:) A korosztályom itt nagyon nem vonzó.:) De így legalább nem esek kísértésbe véletlenül sem.:D
Liping
@Arthuro: Most miért? A lilával szerintem semmi baj, legalább színes.:P
@zebrina: @sellőlány: ha nem kötne haza semmi, nem vacillálnék egy percet sem, így még majd elválik, mi lesz. Mindenesetre köszönöm nektek is a kitartó figyelmeteket.:)
Arthuro
@Liping: Valóban, nézzük a pozitív oldalát. Tényleg színes.
A lilával egyébként semmi baj, amennyiben egy csipke melltartó – bugyi szett virít e színben, egy kellően formás hölgyön. 😉
Ám háznak még nem állt jól a lila.
Drizari
Lila vagy nem lila, Kínának mégis több ezer éves a kultúrája. A magyaroknak meg a vándorlásaik során alakulgatott, s formálták a pár száz éves megszállások.
Liping
@Arthuro: nem tudom, nekem a lila házszínnel nincs semmi gondom.:) De otthon, a szülővárosomban is mindenféle színűek a lakótelepi házak, szerintem jó ez így.:)
Arthuro
Félreértés ne essék, én nem a tutit akarom megmondani, csak a szabadon vitatható véleményemet, mint eddig mindig.
Nem vagyunk egyformák, hála Mohamednek, és ez így jó. 🙂
Yaya16
Szia Liping!
Láttam a blogodat tetszik amiket írsz, szerintem nagyon hiteles! Itt Chongqinban diákként már én is jó pár dolgot megtapsztaltam. Megörültem, amikor megláttam, hogy van még egy magyar a közelben, ha véletlenül bent jársz a városban szívesen találkoznék veled. Megadom az emailem-et azon keresztül egyeztethetünk, ha gondolod. 🙂 luoya13@126.com
Üdv:
LuoYa
Liping
@Yaya16: Szia, üdv itt!:)
Sajnos jövő héten már megyek haza, úgyhogy ez nem hiszem, hogy összejönne majd. Chongqingban csak egy fél napot leszek, s már meg van beszélve a Hainanról megismert srácokkal a program arra a kis időre. De köszi és jó szórakozást Kínában:)