Wuhan – tömegközlekedés

Wuhan Közép-Kína legnagyobb metropolisza, egyben Hubei tartomány székhelye. A szűkebben vett városban közel hétmillióan élnek, míg a város irányítása alá tartozó teljes közigazgatási területen mintegy tízmilliónyian. (Mint egy korábbi posztban erről már szó volt, a teljes, a település által hivatalosan magába foglalt vidék tartalmaz mindenféle jellegű országrészeket: termőföldeket, falvakat, városokat, stb. Minthogy Wuhan valóban nagyváros, így azért itt a beépített terület túlnyúlik a központi kerületek határán. A tényleges népességet valahol a két szám között találjuk meg.)

Testét a Jangce vize szakítja ketté, s egyike azon városoknak, amelyek valóban rendesen elterülnek folyójuk mindkét partján. Nálunk ez azért nem annyira meglepő, lévén Budapest tökéletes példája ennek, de világviszonylatban korántsem gyakori. Az az eset nem kirívó, ha a települések hely hiányában vagy egyéb okokból idővel átnyúlnak a túlpartra, de a belvárosok ilyetén jellegű megosztása nem általános. Általában akkor fordul elő, s erre megint remek példa Budapest, ha már létező, különböző települések egyesülésével jön létre az új város.

Wuhanban is ez történt. 1927-ben, a Guomindang-Kína uralma alatt zajlott le a folyamat: a Jangcétól délre fekvő Wuchang, az északi part keleti részén lévő Hankou, s a tőle nyugatra, a Jangcébe ömlő Han folyó által elválasztott Hanyang egybeolvasztásával.

A Xianninghez legközelebb eső Wuchang mintegy 3,5 millió kínai otthona, míg Hankout 2,5 millió, Hanyangot pedig közel egymillió ember lakja. 

Láthatjuk, hogy nem apró városról van szó, ennek ellenére a minőségi tömegközlekedés kiépítése még csak jelenleg zajlik. A település méretéhez képest nagyon kevés a jelenleg meglévő (s teljes hosszában még ki sem épült) két metróvonal, így jobb híján a felszínen zajlik az emberek utaztatása.

Hogy a metróépítés beindítása mennyire elodázhatatlanná vált, azt jól jelzi a város útjainak szélessége. Egyáltalán nem szokatlanok a 2×8 sávos utak, s ezekhez nem egyszer középen még négy sáv csatlakozik (részben parkolóként, részben közlekedési célokra), s e középső sáv felett oszlopokon még egy 2×4 sávos pálya. Hogy mennyi bontás előzhette meg ezeket az építkezéseket, abba jobb nem is belegondolni.

Mindenesetre az egyáltalán nem szűk keresztmetszet ellenére a dugók mindennaposak, különösen ott, ahol korlátozott az áteresztőképesség, pl. a várost nagy számban átszelő hidakon.

A tömegközlekedés is a felszínen zajlik. Meglepően sok a troli, a felsővezetékeket gyakorta látni mindenfelé. A trolik mellett azért a szállítás gerincét a buszok képezik. Mivel óriási távolságok vannak, a metró meg egyelőre még gyerekcipőben jár, így aztán a buszokra különleges feladatok hárulnak. Például hogy kilométerenként álljanak meg, vagy olykor még ritkábban. A Xunlimen és a wuchangi pályaudvar között közlekedő 706-os (vagy 607-es?) járatnak mindössze a hatodik megállója az utóbbi, mialatt a táv 8.7 km.

A metró

Hosszas előkészületek után végül 2000 decemberében fogtak neki az első vonal megépítésének. 2004-ben, a kínai városok sorában ötödikként adták át az első 10 állomásból álló szakaszt. A vonal teljes hosszában Hankouban, Wuhan leginkább központinak nevezhető városrészében fut, vezető nélküli magasvasútként.

2010-ben meghosszították mindkét irányban, s ekkor kezdtek neki igazán a metróépítéseknek.

Tavaly decemberre fúrták ki a kettes vonalat, amely Wuchang és Hankou közt, a Jangcét átszelve közlekedik.
Idén debütál a négyes vonal első része, ha kész lesz, egyúttal a város metróközlekedésének gerince is elkészül, mivel ezzel a vonallal elérik Hanyangot is.

Itt azonban még nincs vége. 2017-re már hét vonal lesz, ezeket már épülik is, s a hosszabb távú tervekben 25, ebből néhány részben elővárosi vonallal, s nagyjából 800 kilométernyi metróval számolnak. Ez a hossz a jelenlegi viszonyok közt a wuhani hálózatot emelné a dobogó első fokára.

Ha ennek bekövetkezte nem is valószínű (az építkezések máshol sem állnak le), az azért biztosan kijelenthető, hogy pár évtizeden belül Wuhan is a legnagyobbak közé fog tartozni. A jelenlegi közlekedési helyzetet elnézve erre szükség is lehet.