Melakkából
Megérkeztem Malajziába. A váltás Szingapúr után egészen meghökkentő. Sajnos a lapim wifi portja enyhén szólva is vacak, így most épp a recepciós pult mellett csücsülök, fél méterre a rútertől, így elér hozzám is a jel. Zavarni nem zavarok senkit, mert ilyenkor a személyzet – mellesleg kínaiak, akik angolul nem értenek, de pekingiül kiválóan – már pihen.
Kicsit necces volt az átkelés, az újévre való tekintettel hatalmas tömegek lepték el a szingapúri-maláj határt, de szerencsére elértem a buszt Johor Bahruban. A buszon ugyan valóban nem spóroltak a légkondival, de nem volt semmi elviselhetetlen.
Holnap még Melakkában múlatom az egész napot, itt éjszakázom megint, aztán útra kelek Kuala Lumpurba, ahol majd az újévet töltöm, mielőtt Thaiföld felé veszem az irányt.
Képek feltöltésére most nem vállalkozom, majd csak holnap, de annyit elárulok, hogy Szingapúr egészen elképesztő. El tudnám képzelni az életemet abban a városban, teljesen rendben van, ötvözi a kelet és nyugat minden előnyét.
Melakka is érdekes helynek látszik. Egy indiai helyen vacsiztam, meglepően finom falatokat, majd kószáltam egy keveset a városban. Ha nem magam látom, s ha nem hallottam volna róla korábban, komolyan nem hinném el. Az építészet, a belváros teljesen olyan, mintha Európában lenne az ember. A hollandok meghagyták a nyomukat a városon, annyi szent.
Nem hittem volna, hogy ennyit szívok majd a nettel, s így felgyülemlenek a dolgok, de legalább lesz miről írnom. Ma már nem kezdek bele, mert mindjárt éjjeli 2 óra, de holnap mindenképp bővebben is írok majd, s igyekszem legalább néhány képet beerőszakolni a blogba.
Szóval, továbbra is türelmeteket kérem, jelentkezem, amint tudok. Krabiba érve meg megszűnik majd a rohanás is, s lesz időm mindent kifejteni. Most viszont pihenek, ha tudok. Sajnos szúnyog akad bőven, így nem biztos, hogy egyszerű lesz, de igyekszem.
7 hozzászólás
zebrina
Emlékszem, amikor Indiában esténként írtuk a blogunkat, milyen klassz volt beszámolni és az otthoni reakciókat olvasgatni. És az otthoniak is érzékelhetően várták minden nap, hogy jelentkezzünk. Jó dolog ez a blogolás. 🙂
Drizari
Igen, Szingapúr az 1965-ös függetlensége és városállamisága kezdetétől rendkívül nagy fejlődésen ment keresztül. Mi innen Magyarországról el sem tudjuk képzelni ezt a hatalmas fejlődést és sokan gondoljuk még mindig az ott élőket szegény kis kínaiaknak.
Liping
@Drizari: létezik még olyan ember, aki Szingapúrt fejletlennek gondolja? Lehet, h igen, de én ezzel még sosem szembesültem.:)
Drizari
@Liping: keveset járhattál falusi emberek között.
Liping
@Drizari: hát, nem sűrűn, de így alapból azt képzelném, hogy Szingapúrról sem igazán hallottak még, így megítélni sem tudják.:) Nekem úgy jött le, hogy aki hallott már róla, az tudja, hogy pezsgő, gazdag városállam. De ezen nehogy összevesszünk, s nem kötözködni akarok, a világért sem.:)
Liping
@zebrina: Remélem, ti is várjátok a posztokat, s nem feleslegesen futkározok a net nyomában.:)
zebrina
@Liping: Természetesen! Be vagy linkelve a blogomba, mindig látom (és olvasom), ha újat írsz.