Szingapúr – egy igazán élhető nagyváros 1.

28-án éjjeli fél egy körül érkeztem meg Szingapúrba. Az interneten sok infó kering a városról, különösen a berendezkedés szigorúságáról. Szingapúr ugyanis kicsit kakukktojás ország, demokrácia, de jelentős helyi sajátosságokkal. A drogcsempészetet határozottan érdemes elkerülni, mert egészen minimális mennyiség után is sanszos a halálbüntetés, nációra való tekintet nélkül. A helyieknek a népszavazásokon való részvétel kötelező, ugyanakkor a vélemény-nyilvánítás szabadsága korlátozott.

Mivel három etnikum zavartalan együttéléséről kell gondoskodni, így a vezetés nagyon is komolyan veszi a béke kikényszerítését. Tüntetni nem javallott, s a „rivális” nemzetiségek irányában mutatott legkisebb intolerancia is bajba sodorhatja a lakókat.

Ugyancsak tilos például rágózni, feltételezem, hogy ennek oka a kiköpdösött végtermék. Rágót így aztán nem is próbáltam meg Szingapúrba csempészni, de nem ajánlott cigarettát sem. Amíg általában majdnem mindenhová bevihető vámmentesen egy karton, a városállamba hivatalosan egy szál sem. Olvasni sztorikat büntetésekről, melyet olyan külföldiek szenvedtek el, akiknél véletlenül maradt néhány szál.

Miután helyben igen drágán mérik a füstönivalót, így azt terveztem, hogy ha kell, vámoltatok pár dobozzal, mert még úgy is jobban kijövök. Kínában fillérekért adják.

A reptéren az első gyanús jel az volt, hogy megérkezvén, a kijárat felé haladván feltűnt egy dohányzó szoba, ahol külföldiek pöfékeltek szorgalmasan. Továbbvonulva a belépés felé még egy plusz pont: a vámáruval nem rendelkezők során személyzet sehol, a kijárat meg fél méterre. Így lettem – szerencsére sikeres – cigarettacsempész Szingapúrban.

A reptérről lehetőség van 9 dollárért (helyi, a továbbiakban is csak dollárként hivatkozok majd rá) bármelyik szálláshelyre eljutni, legyen szó ötcsillagos szállodáról vagy épp youth hostelről. Természetesen éltem a lehetőséggel, mert éjjel tömegközlekedés a reptérről nincs, s ez az ár összevetve bármelyik reptér áraival nevetségesen alacsony. 

Az alvóhely egy olcsó hotelben volt, Geylangban, a piros lámpás negyedben. Feltűnt, hogy lányok állnak az út mentén, de akkor még semmi gyanúsat nem észleltem. Közelebbről megfigyelve őket, illetve a recepciós egy épp ott lévő férfivendéggel folytatott beszélgetését elcsípve viszont egyértelmű volt, hogy ladyboy mind. Üdv Délkelet-Ázsiában!

Mint a fentiekből kideríthető, Geylang nem éppen a legjobb hely, ennek ellenére még itt is kiváló körülmények uralkodtak. Leszámítva, hogy az utak jó részén építkeztek valamit, a helyzet kifogástalannak mondható. Az erre járó zöld metróvonalat meg épp felújítják, anélkül, hogy ebből bárki érezne valamit, mert megoldják éjjel, az üzemszünet alatt…

Másnap a vízköpő oroszlánt, a belvárost, Chinatownt és Little Indiát barangoltam be. A galéria lentebb. A párocska indonéz, én segítettem nekik a metróval, utána együtt mászkáltunk pár órát. Helyesek. Még a Meki is finom, s kb. a magyar árakon operál. A csirkés szendvics mellfilé, nem bőr, s mindenféle szendvicsből van dupla.

 

Hozzászólnál Facebook fiókkal?

12 hozzászólás

  • Almandin

    A leírtak alapján nem igazán demokratikus az a hely…lehet, hogy Orbán is valami hasonlót szeretne?
    Engem egy kicsit a kádárizmusra emlékeztet, gazdaságilag jobb kivitelben. Ha befogják az emberek a szájukat, jól élhetnek.

  • sellőlány

    Örülök, hogy a némely viszontagság ellenére sikerül tartanod az útitervet és ez még szórakoztat is. 🙂 Thaiföldre mi a terv egyébként? Szállásügyben – mégha most már nem is keresel – ajánlom az agoda.com-ot. Ott mindig látható szinkronban a valósággal az összes szabad elérhetőségű hely egy adott helyen (már akik regisztrálva vannak, jellemzően elég sokan), amit kényelmesen le tudsz foglalni és ki is tudod egyenlíteni, sokkal jobb árakon, mintha az utcáról mennél (állandó akciók vannak, főleg ha last minute-ról van szó). E-mailben azonnal meg is kapod a visszaigazolást, az adott szálláson csak fel kell mutatni. Vietnámban volt, hogy egyszer nem foglaltunk, hanem egy hotel lobbyjában (pofátlanul a hotel wifijére csatlakozva) csekkoltuk a szobaárakat agodán, aztán rákérdeztünk az utcai room rate-re is. Másfélszeres volt a különbség (az utcai volt a drágább) és volt képük azt állítani, hogy csak már csak deluxe szobájuk van, pedig az agodán volt standard is. Ezek után befoglaltunk (szintén onnan) egy 100 m-re lévő másik hotelbe, aztán kényelmesen átsétáltunk oda és ezalatt a pár perc alatt már meg is jött a visszaigazolás. Még egy dolog: mi lett a skót fickóval?

  • Liping

    @Almandin: Egészen biztos vagyok benne, hogy a lakosságunk kimagasló hányada boldog lenne, ha így élhetne. Ritka kulturált és rendezett városállam, bármikor cserélnék.

  • Liping

    @sellőlány: Maradok a környéken, rengeteg szép tengerpart van erre, amelyekből igyekszem minél többet bejárni. Majd lassan elérek odáig is a beszámolókkal, de már folyamatban van és elképesztő. Tiszta Halong-öböl feeling.
    A skót esetében mire gondolsz?

  • sanche

    @Almandin:

    Eléggé rosszul látod a dolgot. Milyen demokráciáról beszélünk? Mi az a demokrácia? Hogy gyerekeknek drogot árusítasz és ha lebuksz akkor ügyvéd kérdése, hogy kapsz-e valamit érte? Hogy ellophatják a vagyonodat, ha kisebbségiek teszik, mert hát Ők szegények? Hogy hajléktalanok nyakig szarosan utazhatnak ingyen és az arcodba köhöghetnek?

    Én úgy gondolom, hogy nem. Szingapúrban azt mondasz amit akarsz. Lázítani, mocskolódni nem szabad, de én nem hinném, hogy ez a demokrácia.

    Szerintem az a demokrácia, ha egyenlőek vagyunk bőrszíntől függetlenül és ha kimehetek az utcára bárhol, bármikor és nem kell attól tartanom, hogy egyes helyeken hátba szúrnak pár forintért. Szerintem itt kezdődik a szabadság.

    Az mitől nagyobb demokrácia, hogy ugyanarra a két erőre lehet szavazni mindig (lásd amerika) és a miénk mivel nagyobb demokrácia, hogy a pártok ugyan változnak, de lényegében belterjes az egész…? Az embernek biztonság, boldogság és jó megélhetés kell, ennyi, ez a recept. A szingapúri emberek is olyanok mint bárki más, nem egyezik mindenkinek a véleménye, de a nagyon nagy többség elégedett a politikai rendszerükkel. Sokkal többen elégedettek vele, mint bármelyik másik úgynevezett demokratikus országban.

    Az európai/amerikai demokrácia csak egy jelkép, egy nem is úgy létező dolog, mint ahogy az emberek fejébe verik.
    Igazából az az állam célja, hogy jólétet biztosítson az embereknek. Az embereknek pedig az kell, hogy legyen egy politikus réteg, akik vállalják ezt a feladatot ÉS ha rosszul csinálják a dolgot, akkor takarodjanak el. Ehhez nem kell két párt, se tíz, ez nem ezen múlik.

    Én azt sokkal kevésbé tartom demokratikusnak, hogy itthon teljesen bukott politikusok (Orbán, Gyurcsány stb) is simán újra és újra előjöhetnek, hogy bukott politikusok ott lehetnek a parlamentben (lényegében az összes) és olyanoknak is hatalmuk lehet, akikre a kutya nem szavazna és az átlag ember írtózik tőlük (KDNP)

    Bocs a blogtulajnak, ez kijött belőlem. Amúgy király a poszt, várom a további élménybeszámolót.

  • micsoda?

    Nekem is a Kádár rendszer jutott eszembe. Szerintem is jobb szigorúbb keretek között, jól leélni a röpke életünket, mint állandóan stresszelni a sima megélhetés miatt.

  • rudai gyerek

    @Almandin: Európai értelemben véve talán nem a legdemokratikusabb hely.

    Ugyanakkor – szerintem – amíg képes biztosítani ezt a magas életszínvonalat a lakosainak, nem is lesznek nagyobb megmozdulások a rendszer változtatásáért.

  • Almandin

    @sanche: A demokrácia nem tökéletes rendszer, de annál jobbat még nem találtak ki. Egyébként Magyarországgal példálózni nem jó, mert itt nincs jól működő demokrácia, féldiktatúra van (Fidesz), Orbán pont ilyen irányba viszi az országot (jólét és közbiztonság nélkül). Egy olyan ország, ahol tüntetni nem javallott, nem igazán demokratikus.
    A túl szigorú törvények se feltétlenül jók. Lehet, hogy nagy a rend, de ha valakinek kábítószert csempésznek a csomagjába, rámehet az élete (ilyen sztorit dolgoz fel a Bangkok Hilton c. film, csak Thaiföldön, 25 évvel ezelőtt.) Másrészt mindenki cidrizhet, hogy egy apró szabálysértésért bekasztlizhatják.
    Azt írod, ha egy embernek megvan a biztonság, boldogság, jó megélhetés, más nem kell. Ne magadból indulj ki, másoknak fontos a szólásszabadság is. A Kádár-rendszernek valóban megvolt az a pozitívuma, hogy létbiztonság volt, viszont pont ez volt a demoralizáló benne (puha gerincűvé tette az embereket, meghunyászkodóvá).
    Szingapúr valószínűleg azért olyan, amilyen, mert az ázsiai országokban a demokrácia nem belső fejlődés eredménye, hanem importált dolog. Az emberek évezredekig parancsuralmi rendszerekhez szoktak, így nem olyan a demokrácia, mint Nyugaton. (Amúgy ez Oroszországban is megfigyelhető, sok nép a történelme miatt nem igazán tud mit kezdeni a demokráciával). Még Japán a legdemokratikusabb a távol-keleti országok között szerintem.

  • sanche

    @Almandin:

    Itt nem arról van szó, hogy a demokrácia nem tökéletes rendszer, hanem arról, hogy a demokráciának nincs olyan pontos leírása, mint ahogy hivatkoznak rá sokan. És amúgy a liberalizmus és a szólásszabadság is ilyen megfoghatatlan fogalmak, amiket kb csak arra találtak ki, hogy igazolják egyes népek magukat és ezzel mossák a polgáraik fejét.

    Teljesen észak-koreai beütése van ezeknek az agymosott mantráknak, hogy „a demokrácia nem tökéletes, de nincs jobb” és hogy „ami nem olyan, mint ez, az nem liberális” és „ha nem pont olyan mint itt, akkor ott nincs szólásszabadság”.

    Nem magyar példát akarsz? Tucatszámra lehet mondani az európai, vagy amerikai példákat. Az európai országok parlamentjei tele vannak olyan emberekkel, akikre a kutya nem szavazott, és még rosszabb, hogy ott is maradnak nagy eséllyel. Lehet, hogy nem a kormányban, de a következő választás után majd ott lesz.

    Szólásszabadság? Mi az a szólásszabadság? Miért az a szólásszabadság, amit Te annak tartasz? Kezdj el blogolni arról, hogy nem volt holokauszt, a rendőrség fog kopogtatni. Merj az utcán náci jelszavakat mondani, le is csuknak. Ne érts félre, egyáltalán nem azt mondom, hogy ezt engedni kéne, sőt örülök, hogy ez tiltott. Csak azt mondom, hogy tabu és tiltott dolgokat – anélkül is, hogy másban kárt tennél – lehet találni az európai agymosott nézőpontból is legliberálisabb országban is.
    Megnyugodhatsz, Szingapúrban is szidhatsz politikusokat, nem lesz tőle bajod. Valószínűleg nem engednének kormányellenes tiltakozásokat szervezni, de erre igény sincs.
    Ugyancsak nem kapnának engedélyt, hogy lezárják a fél várost az elmeroggyant primitív hitelkárosultak, hogy elrontsák másnak a napját. De a szabadságot nem ebben mérik.

    Pár éve egy amerikai kisvárosban egy haverom egy kirakatot nézett a barátaival, fényes nappal, erre megállt egy rendőr a nagy bajszával, meg a fegyverével és elküldte őket, hogy 4 fő felett már csoportosulásnak számít és nincs erre engedélyük, takarodjanak.
    Ha egy ilyen dolog egy általad nem demokratikusnak és nem szabadnak tekintett országban történik, akkor azt mondod, hogy tipikus, ha egy általad demokratikusnak nevezett országban történik, akkor meg legyintesz és azt mondod, hogy nem ezen múlik. Pedig de. Ezen is, de önmagában, ködös fogalmakkal ezek a dolgok nem megfoghatóak.
    Egy biztos, ahol akkora a gazdagság és a rend, és mindenféle elégedettségi és boldogság mutató és emellett a lakosság nagyrésze egyetért a törvényekkel és nem azért, mert muszáj lenne, ott úgy érzem, hogy valami jól működik.

    Azt mondod, hogy volt olyan, hogy Szingapúrban volt olyan, hogy börtönbe került valaki, mert a tudta nélkül drogot csempésztek a táskájában. Tegyük hozzá, hogy a milliárdból egy ilyen van és lehet, hogy még durvább az arány. A legtöbb ilyen esetben azért lehet bizonyítani az ártatlanságot.

    Amerikában meg külön nyomozók dolgoznak a már lezárt ügyeken és nagyon sok halálos ítéletről derült ki utólag, hogy nem is volt bűnös a kivégzett. Vagy hozhatunk példát azokról, akik Hollandiában olyan autóbalesetben halnak meg, amit drogos okozott. Több ilyen van, mint pl nálunk. Ezekkel a példákkal miz bizonyítunk? Hogy jobb amerikában meghalni ártatlanul, vagy egy drogos/alkoholista miatt meghalni, mint Szingapúrban ülni, mert megbíztunk valakiben akiben nem kellett volna? Habár durva példákat mondtam, azért Amerikát sem ez alapján ítélném meg.

  • Maegoss

    @Almandin:

    „Még Japán a legdemokratikusabb a távol-keleti országok között szerintem”.

    Na persze, az a Japán, amelyik előszeretettel tagadja le a múltjában levő sötét foltokat (pl.: nanjing-i mészárlás). A történelem megváltoztatása (hogy magát jobb szinben tüntesse fel) nem inkább a diktatúrák sajátja?

    Fél éve én is voltam Szingapúrban és a reptér fele menet érdekes dolgokat mesélt a taxisofőr (angolul, mert ott szinte mindenki beszéli):
    1. Ha valaki Szingapúrban elveszti az állását, akkor az állam megvizsgálja, hogy mi az oka és talál neki egy másik állást. Szükség esetén az állam fizeti neki a továbbképzést, valamint természetesen munkanélküli segélyt is kap, amíg nem talál munkát.
    2. Mivel Szingapúr relatíve kicsi, ezért az átlagembernek megfizethetetlen luxusnak számít az autó. Szingapúrban az autók ára többszöröse a környező országokbeli árakhoz képest, ráadásul már azért is kell fizetni, ha a város belsőbb részében autózol (a számlázás addig megy amíg ki nem jössz onnan). Ezzel próbálják megakadályozni a szmogot és a forgalmi dugókat.
    3. Szingapúrban az állam támogatja a lakásvásárlást, de támogatott lakást csak kétszer lehet venni és egyszerre csak egy ilyen lakásod lehet (tehát amikor veszed a másodikat, el kell adni az elsőt)

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük