A tibeti felkelés napja
Március 10-e fontos dátum a tibeti emigránsok és nyugati Free Tibet-polós támogatóik számára, ugyanis ez az 1959-es Kína-ellenes felkelés évfordulója. Ennek apropóján talán érdemes kicsit áttekinteni a helyzetet.
Miután nem a standard, nyugaton általában elfogadott szólamokat fújom, így előre tudom, hogy darázsfészekbe nyúlok ezzel a bejegyzéssel, ennek ellenére nem árt a (szerintem) józanabb hangoknak is teret biztosítani.
Tibet hosszú évszázadokon át önálló, saját és sajátos kultúrával rendelkező civilizáció volt. Bár olykor állt kisebb-nagyobb mértékű kínai uralom alatt, a függetlenség nagyjából az utolsó kínai dinasztia, a Qingek uralmáig fennmaradt. A 18. századtól már kínai helytartók felügyelték Tibetet, jelentős kínai csapatok társaságában. Miután a Kínai Köztársaság idején országszerte káosz vette kezdetét, a periférikus területeken a fennhatóság a gyakorlatban megszűnt. A tibeti vezetés kikiáltotta az ország függetlenségét, amely ugyan nemzetközi elismerést nem kapott, de nagyjából 1950-ig, a kínai polgárháború végéig de facto fennállt.
A Mao-vezette új rendszer 1950-ben felszólította Tibetet a csatlakozásra (a korábbi köztársasági kormányokhoz hasonlóan Maoék sem mondtak le soha Tibetről), majd miután az utóbbiak erre sok hajlandóságot nem mutattak, a Népi Felszabadító Hadsereg jelent meg a vonakodást leküzdendő. Komoly kihívással nem kellett számolniuk, Tibet technológiailag fényévekkel el volt maradva az akkoriban ugyancsak nem túl magas színvonalon álló Kínától.
Ezen nincs mit szépíteni, s nem is lehet, Kína megszállta Tibetet, s azóta is ellenőrzése alatt tartja. A kínai bevonulás, s a hatalom megszilárdulása hatalmas változásokat hozott. 1950-ben még rabszolgaság volt Tibetben, s az évszázados teokrácia az egyik legkizsákmányolóbb rendszert termelte ki magából. A földrajzilag rendkívül nehéz adottságokkal rendelkező területen gyakorlatilag minden az egyház kezében összpontosult, s a jobbágyként élő lakosság a szokásos terheken felül még gondoskodhatott a meghökkentő számú (a férfiak kb. 20%-át kitevő) szerzetesek eltartásáról is. Tibeti hagyomány volt a többférjűség is, a nehéz megélhetés folyományaként.
Ezen biztosan sok olvasó felhördül, de a kínaiak által hozott hirtelen társadalmi reformok – bár ellenkeztek a helyi hagyományokkal – sokat segítettek a helyzet normalizálásán. Az évszázados elmaradottság leküzdéséért rengeteget tettek, iskolákat és egészségügyi intézményeket hoztak létre, s – bár valóban nem ebben állapodtak meg az aktuális (egyben a jelenlegi) dalai lámával – a fokozatosságot félredobva nem kímélték az egyházat sem. A szerzeteseket elzavarták dolgozni, az egyházi birtokokat elvették, kivívva ezzel mind az arisztokrácia, mind a könnyen befolyásolható helyiek haragját. Olyan társadalomról beszélünk, ahol ekkor a dalai isteni mivoltát nem kérdőjelezte meg senki.
A feszültségek felkelésekhez vezettek (állítólag a CIA keze is benne volt a dolgokban), s 1959-ben végül a dalai álruhában, kíséretével, s nem mellesleg minden mozdítható vagyonnal együtt, elhagyta az országot India felé, ahol azóta is él. (Az emigráns tibeti kormányok, teljes apparátussal, azóta is kiválóan megélnek az ügy felhasználásából. Mostanában kezdték el komolyabban pedzegetni a pénzügyi átvilágítás szükségességét.)
Tibet etnikailag jelenleg is a leghomogénebb része Kínának, az eltelt majdnem kétharmad évszázad után is elenyésző a kínaiak aránya, bár Lhászában, a tartomány székhelyén valóban nagyobb mennyiségben vannak jelen. Hogy a kínai uralom feletti örömérzet azóta sem önfeledt, azt jól jelzi, hogy alkalmanként előfordulnak kisebb zavargások (mostanában inkább egyes szerzetesek önfelgyújtása lett divatosabb), illetve hogy Tibetbe külföldieknek csak külön engedéllyel lehet beutazni.
Reálisan nézve, szép vagy nem szép, a tibeti függetlenség fantazmagória. A területet – a vallás nagyon erős jelenléte miatt – különösen súlyosan sújtotta minden kommunista agymenés, a kulturális forradalom meg pláne. A Potala – a dalai lámák lhászai rezidenciája – állítólag kizárólag Zhou Enlainak, a miniszterelnöknek köszönheti, hogy épségben maradt a vörösgárdisták tombolása idején, aki hozzá hű csapatokat küldött a védelmében. Más templomok kevésbé jártak szerencsésen, a nyitás óta építgetik is újra őket szép számmal. Van mit.
Tibet ugyanakkor valóban sokat nyert is azzal, hogy kínai uralom alá került. A kétszámjegyű gazdasági növekedés évei Tibetet sem kerülték el, s ha a környéken lévő himalájai országokat vagy India magashegyi, tibeti népek lakta területeit vesszük viszonyítási pontnak, Tibet kilátásai lényegesen jobbak.
A helyzetet nem akarom relativizálni. Aláírom, hogy a helyiek jelentős része ma is szívesebben élne önállóan, s bizonyára van bennük bőven tüske az anyaország elmúlt évtizedekben elkövetett tevékenységének köszönhetően. Azonban azon is kár lenne vitatkozni, hogy a két nép története véglegesen összefonódott, önállóságra semmi esély.
Ami különösen bosszantani szokott, az a kínai megszállás előtti Tibet iránt érzett romantika. Hippiagyba persze elfér az idilli, imádkozással töltött boldog élet eszményképe, de egyszer s mindenkorra le kellene számolni ezzel az ábránddal, s beleverni az összes Free Tibetes fejbe, hogy ahhoz képest, ami 1950 előtt volt, még a kulturális forradalom tombolása is víkend.
Ezzel együtt elismerem, hogy ha lenne igazság, a tibetiek dolga lett volna megdönteni a vérüket szívó teokráciát. Azt viszont a történelemben kár keresni.
21 hozzászólás
josephcont
Vegre, valaki probalja a masik nezopontbol megkozeliteni a dolgot…..
Hefe
ja, kicsit elfogulatlanabb velemeny. Kina megszallta Tibetet, de elotte tenyleg allatokkent eltek a tibetiek. Monnyuk a fuggetlenseg otletet mindig a politikusok szoktak piszkalni, a kisembereknek teljesen mindegy.
Vállalkozás Fejlesztése
Kedves Blogger!
A leírtakkal kapcsolatban a következő kérdésem volna:
Te mikor voltál utoljára Tibetben, nem Lhászában, hanem bent a hegyek között a falvakban?
Mikor beszélték egy falusival (paraszttal) hogy ez a fene nagy „kínaiak által hozott hirtelen társadalmi reformok” mennyire tetszenek nekik?
Mikor beszélték utoljára arról bárkivel is Tibetben (természetesen tibetivel) hogy a szerzeteseknek mi a dolga és hogy „A szerzeteseket elzavarták dolgozni” mennyire tetszik neki, rajong érte, pártolja, támogatja stb.?
Ki említette neked utoljára, hogy zavarja, hogy nem szólalhat meg tibetiül az utcán, mert azonnal kiverik a fogát a kínai katonák, és azt követően – mivel az általad említett egészségügyi rendszerben a kínai orvosok csak az gyógyítják meg akire engedélyt kapnak, mivel a tibeti gyógyítókat elzavarták (mert hogy papok voltak)?
A kérésem az, hogy utazz el Szabadkára, Eszékre, Kolozsvárra és Pozsonyba és hangosan kiáltsd el magad az utcán, hogy „Imádok magyarnak lenni”.
Ezt követően gyere haza és írd újra ezt a blogot, mert ami eddig írtál annak nincs értelme.
Köszi
Emil
Liping
@Meditációs Email: Kedves Emil!
Én csak arra kérlek, hogy fuss neki még egyszer a bejegyzésnek. Nem szerepel benne, hogy bármelyik tibeti is szerette volna a kínaiak által kierőszakolt, s ahogy írtam is, az akkori társadalmi renddel, hagyományokkal ellentétes változásokat.
Arról, hogy esetleg beleképzelsz olyan dolgokat, amiket nem írtam le, nem én tehetek.
Bicepsz Elek
Na ja. Tipikus imperialista önigazolás!!!
_Toto_
Nem az a baj ezzel a poszttal hogy a mainstream és valóban nem kissé idealisztikus, valóságtól elrugaszkodott „Free Tibet”-mozgalommal szemben álló véleményt fogalmaz meg. Hanem az, hogy ez a hivatalos kínai propagandával erősen egybehangzó vélemény pontosan ugyan annyira elfogult és egyoldalú, mint a másik oldalé.
A tibeti rabszolgasággal kapcsolatos állítások és az ezt „bemutató” képek között nincsen egyetlen hivatkozás sem ami az adatok forrására, a képek elkészültének helyére, idejére, a készítők személyére.
Ez alapján ez a poszt, figyelembe véve a blog tematikáját, nem több mint a hivatalos kínai propaganda és amivel angol nyelvű blogsite-okon már évek óta találkozhat az ember. Úgy látszik ez a propaganda most a kínai szempontból marginális magyar netet is elérte.
Ha valaki tényleg objektív és az összes oldal véleményét tartalmazó forrásokra kíváncsi, elolvashatja a Wikipedia „Serfdom_in_Tibet_controversy” szócikkét ahol többek közt a tibeti rabszolgasággal kapcsolatban is olvashatók elfogulatlan, nyugati források is.
Liping
@_Toto_: Propagandának elég gyenge, nem gondolod?:) Erősen szembemegy a hivatalos kínai állásponttal, nem is kicsit.
Popeye76
„Olyan társadalomról beszélünk, ahol ekkor a dalai isteni mivoltát nem kérdőjelezte meg senki.”
No, akkor nem sokat haladtak előre, mert ez (a tibetieket tekintve) most is pont így van. 🙂
A viccet félretéve: egyszer szakíts időt rá és szervezz magadnak egy találkozót a Dalai Lámával, vagy bármelyik nagy (esetleg vonaltartó) lámával (nem muszáj személyes audienciát, elég, ha egy nagyobb eseményre mész el) és, ha kicsit is odafigyelsz magadra és arra, mi történik ott, lehet, hogy átgondolod még ezt…
Gyerekként/fiatalként én is úgy kezdtem, mint te, aztán a tapasztalataim alapján, lassan kinőttem belőle.
u.i.: vonaltartó láma az, aki az adott tanítás vonalát személyes átadások/tanítások útján viszi tovább immár jó 1000 éve. pl. a Dalai Láma ilyen, de vannak rajta kívül is jó néhányan.
filteroflife
@_Toto_: Egyetértek, a források nélkül hivatkozott „tények” nem túl hitelesek.
@Liping: Egy erőszakkal, tibetiek ezreit halomra lőve megszállt ország esetében nem lehet gazdasági szempontok szerinti elemzést végrehajtani. Vagyis egy későbbi pozitív gazdasági eredmény nem legalizálhatja a korábbi népírtást és okkupációt.
A náci németország háborús ipara is növelte kezdetben a megszállt országok GDP-jét, és abban is biztos vagyok, hogy az oroszország által megszállt grúziában is több a betonút meg az iskola, de ez az előny mégsem mérhető azokhoz az embertelen eseményekhez amik a megszállt országokban történtek. Ne mossuk össze a gazdasági elemezgetést, meg az emberi jogokat, mert ezek nem egyenrangú fogalmak. Első az emberi jogok és az országok szuverenitásának tiszteletben tartása és csak utána jön a gazdaság.
A rabszolgaság és/vagy jobbágyság intézménye jelen volt az európai országokban is, és legtöbb helyen a „nép” kelt fel ez ellen az intézmény ellen, és a társadalmak maguk is „meg tudták oldani” a problémát. Szerintem tibetiek el tudták volna dönteni maguk is, hogy mit akarnak kezdeni a saját országukkal, és akármennyire is nem tetszik a külső szemlélőnek, ahogy ők éltek, ettől még nem szabad tankokkal átgázolni rajtuk és utána „fejleszteni”.
De ha ennyire egyetértesz a kínai megoldással, a várnám a véleményedet arról, hogy kína milyen hadmozdulatokkal tudná „megsegíteni” az észak kóreai társadalmat, hiszen szerencsétlenekre bőven ráférne egy kis segítség a „jószomszédtól”. Oda miért nem vonul be a dicsőséges néphadsereg? Hiszen ami ott van jelenleg ahhoz képest a rabszolgaság egy vágyálom.
Baloldali érték
„Azonban azon is kár lenne vitatkozni, hogy a két nép története véglegesen összefonódott, önállóságra semmi esély.”
Szép kommunista propaganda.
Egyébként ha lecserélnénk a kínai szót németre, a tibetit lengyelre, szépen megállná a helyét a belyegyzés 1940-ben.
MrT
Kedves szerző!
Örülök az olyan bejegyzéseknek, melyek hajlandóak felvállalni egy rendkívül egyoldalúan látott ügy objektív vizsgálatát, ám ez az írás nem üti meg azt a színvonalat ami ilyen kezdeményezéseknél szükséges.
Ezt legjobban az „…a dalai isteni mivoltát nem kérdőjelezte meg senki” végű mondat mutatja meg, ami rávilágít a buddhizmus alapvető tanaival kapcsolatos ismereteid komoly hiányosságaira. Nem akarok belemenni abba, hogy ez a feltételezés hány szempontból hibás, ezt nálam jobban megfogalmazták már sokan, amit egy kis kutatómunkával bárki elérhet.
Annyit szeretnék csak javasolni, hogy ha legközelebb ilyen témával foglalkozol, előtte nagyon alaposan olvass utána, különben az egész bejegyzés – ahogy most is – csak felesleges feszültségkeltés lesz.
Baloldali érték
@Baloldali érték: bejegyzés, pardon.
☉ ☾
A szerző outsider, nem várható el tőle, hogy ismerje is a témát amiről ír.
De nem, kedves szerző, nem nyúltál darázsfészekbe, a te bajod, hogy teljesen tanulatlan vagy, és egyúttal vicces is, hogy ezt „józanabb” hangnak hívod. Sokan vannak olyanok, akiknek azonnal van véleménye, ha elolvasnak pár oldalt valamiről, aztán kiállnak és elmondják a tutit. Szegények.
Liping
@Baloldali érték: OK, örömmel várom az ötletedet, hogy szerinted mégis milyen úton-módon van bármi reális esély arra, hogy Tibet elszakadjon. Ha nincs, akkor a két nép sorsa közös, egy országban polgárai maradnak.
@filteroflife: Nem igazolja. Kína nyilván nem a tibetiek védelmében vonult be, s nem humanitárius missziót folytat ott azóta sem. A saját érdekeinek megfelelően cselekedett, s miután Tibet nem volt ellenfél, ezt könnyedén meg is tehette. Nem írtam sehol másképp.
@Popeye76: ma már nem minden tibeti vallásos, s a vallásosok sem annyira fanatikusak, gondolom abban közös nevezőre jutunk, hogy akkoriban még teljesen elképzelhetetlen lett volna bármilyen kritika.
@MrT: utoljára tényleg elég rég volt órám a tibeti buddhizmusról, úgyhogy a tudásom kopóban. Congkapán kívül már kevés dologra emlékszem, de legközelebb doktorálok belőle cikkírás előtt.
@☉ ☾: Neked is köszi az építő jellegű hozzászólást.
filteroflife
@Liping: ha a gazdasági növekedés nem legalizálja az okkupációt akkor ne tessék olyat írni, hogy:
„a kínaiak által hozott hirtelen társadalmi reformok – bár ellenkeztek a helyi hagyományokkal – sokat segítettek a helyzet normalizálásán.”
illetve,
„Tibet ugyanakkor valóban sokat nyert is azzal, hogy kínai uralom alá került. A kétszámjegyű gazdasági növekedés évei Tibetet sem kerülték el, s ha a környéken lévő himalájai országokat vagy India magashegyi, tibeti népek lakta területeit vesszük viszonyítási pontnak, Tibet kilátásai lényegesen jobbak.”
Illetve illene annyira tisztelni egy másik népet, ha már írsz róluk, hogy rendesen használod a tulajdonneveiket: dalai a zenészeknek vannak, Tendzin Gyaco tisztségének neve: a dalai láma (vagy Őszentsége a Dalai Láma). A római pápát sem „római”-nak írjuk. 🙂 A potala pedig helyesen Potala-palota (vagy Buddha-hegye), és ez nem a „dalai lámák” lakhelye, hiszen abból hitük szerint csak egy van aki rendszeresen újjászületik egyazon személyként.
Szerintem gondold át, hogy miért darázsfészek nem a „nyugati free tibetes” véleményen lenni, hátha rájössz, hogy Európában azért ítéli el a többség kína viselkedését, mert hasonlót az öreg kontinens népei sokszor átéltek már, és az ilyen jellegű események SOHA nem vezettek egy gazdaságilag erős és prosperáló állapothoz.
Liping
@filteroflife: Kína megszállta Tibetet, mert azt a saját részének tekinti, s mert nem kockáztattak vele semmit. A gazdasági növekedés nem legitimálja az elkövetett sérelmeket, de attól még fennáll, s nem értem, miért kellene elhallgatni azt.
Tibet modernizálásában – bármekkora vágy is élt ez iránt akkoriban a lakosság körében – Kína szerepe elvitathatatlan. A mi lett volna ha komolytalan játék, de sanszosan sokkal lassabban bomlik le az akkori berendezkedés. Az oktatás és az egészségügy külső segítség nélkül biztosan nem mozdul előre ennyit. Lehet egysíkú a véleményem, de szerintem ezeket a kvázi népjóléti intézkedéseket a helyzet normalizálásának élem meg. Ahogy talán azok a tibetiek is, akik a lecsökkent csecsemőhalandóságnak, s a felszámolt járványoknak köszönhetik az életben maradást.
Ha a dalai vagy pancsen kifejezéseket sértőnek találod, azért elnézést. A Potalához hasonlóan köznyelvi használatban érzett elfogadhatónak tűnnek, de megkövetlek, ha csak én érzem így. Tiszteletlenség nem volt a célom a használatukkal.
Ami a „dalai lámák” lakhelyét illeti, ez már kezd a kukacoskodás kategória lenni. A Vatikán a római pápák lakhelye. Gondolom ettől még nem érzed úgy, hogy egyszerre több tucat pápa regnál.
Ez utóbbi, már erősen kötözködésgyanús részt leszámítva köszönöm a hozzászólást, az építő jellegű, nem trollkodó kritikát szeretem.
rudai gyerek
Tibet a kínai megszállás előtt egy – nyugati szemmel nézve legalábbis mindenképpen – elmaradott terület volt, s még a bevonulás után is sokáig az maradt. A utóbbi húsz-harminc évben – Kína többi részével együtt – hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül. Ez kétségtelen.
Ami a társadalmi, kulturális hatást illeti: a kínaiak megszüntettek sok olyan intézményt (például a rabszolgaság), amin a világ nagy része akkorra már bő egy évszázada túllépett. Ezzel párhuzamosan kiépítették ott is a kínai politikai rendszert, amely bizony sokaknak hozott szenvedést, s amelynek számos eleme elítélendő.
Ugyanakkor sajnos itt is érvényesül az a megállapítás, mely szerint az erősebb kutya nemz utódot. S Kína és Tibet viszonyában bizony az erőfölény előbbi oldalán van.
virágelvtárs
Hát igen, itt @rudai gyerek megállapítása is igaz, az erősebb kutya közösül szekszuálisan, és Tibet stratégiai fekvése miatt nem volt kérdés, hogy kell-e a nagy halnak.
És érdekes, volt aki a volt magyar területekkel példálózott. Azért megkérdezném, hány amcsi hippi táborozik meg tüntet „Free Transylvania” pólókkal, meg mikor beszél a BBC a nagy igazságtalanságokról? A nyugat nagyon szeret ezen rágózni, és ha valami történik, azonnal jön a CNN, a tibetieknek kedvezően megvágják a fotókat, hogy kínai erőszaknak tűnjön, mindegy mi az igazság, úgy kezdődött, hogy visszaütött. És nem tilos tibetiül beszélni, még tibeten kívülieknek sem, de Lhászában esténként kínaiakat verni az utcákon sem.
Mielőtt megköveznének a Tibet védők, nem védem Kínát, sőt többet támadom a politikájukat, mint védem, kifejezetten bosszant a hozzáállásuk, de ugyanúgy az is bosszant, ha valaki mindentől függetlenül csak egy oldalt hajlandó megnézni, és mindenki hülye, aki mást mond.
Drizari
Érdekes irányt vett a társalgás. 🙂
Amikor először olvastam Liping írását Tibetről, úgy álltam neki, ahogyan írta bevezetőjében: „előre tudom, hogy darázsfészekbe nyúlok ezzel a bejegyzéssel”.
Olvasatomban ezzel jelezte, hogy sokaktól eltérő véleménnyel fog megemlékezni a tibeti felkelés napjáról. Emiatt megkérdőjelezni felkészültségét és tájékozottságát botorságnak tartom.
MrT
@Liping: biztos segítene, bár szerintem az is elég ha írás előtt utána olvas az ember. Ezzel például elkerülhető, hogy valótlan állítások kerüljenek a bejegyzésbe… De nyilván én vagyok a troll amiért zavar, ha valaki olyan dologban foglal állást, amiről alig tud valamit.
Drizari
Valóban semmi értelme nincs itt trollkodni.
Utánanéztem, hogyan élnek azok, akik nem szerzetesek.
Nem cserélnék velük.
Annak ellenére nem cserélnék velük, hogy ilyen magyar hírre is akadtam: Peking dollármilliárdokat költ Tibet fejlesztésére.