Ünnep és munkaszünet Kínában

Aránylag népszerű tevékenység nyugaton a kínaiak szorgalmával példálózni. Noha a sztereotípiák mindig sarkítanak, valami alapja van a dolognak. Hogy ez a szorgalom nem feltétlenül párosul hatékonysággal, az már egy másik kérdés, de tagadhatatlan tény, hogy a kínaiak sokat dolgoznak.

Ami azt illeti, muszáj is nekik, miután a jóléti társadalmaktól eltérően meglehetősen kevés szabadidejük van. De nézzük csak meg, hogy is alakul egy átlag kínai munkás munkarendje.

Kezdjük a törvényi szabályozással. Eszerint ötnapos munkahetek vannak, legfeljebb 44 óra munkaidővel. Természetesen ennél többet is lehet dolgozni, de hivatalosan ez a munkavállaló beleegyezésével történik és túlóra megfizetésével jár.

A gyakorlatban – bár munkaköröktől függően nagy a szórás – egy átlag kínai hat napot dolgozik egy héten, s általában a vasárnap jelenti a szabadnapot, de egészen súlyosan kizsákmányolt gyári munkások esetében előfordulhat a havi egy szabadnap is. Hogy valójában ezt mennyire teszik önként, az megint egy jó kérdés. Ez nem kínai sajátosság: otthon is létezik az úgynevezett kötelező túlóra intézménye sokfelé.

Azért általában heti egy pihenőnap jár. Emellé azonban gyakorlatilag nem létezik szabadon felhasználható fizetett szabadság, legalábbis nem általános. Helyette, némiképp sovány vigaszként az állami ünnepek teszik lehetővé a kikapcsolódást.

 

Ezekből ugyanis van bőven. Idén például 26 nap (ebből négy ledolgozandó másik napokon), de a gyakorlatban a holdújév, a legnagyobb ünnep idején sűrűn előfordul, hogy a hivatalos egy hét helyett jóval tovább maradnak otthon a dolgozók. No, de mik is az ünnepek és hogyan oszlanak el?

 

1. Újév
Ez a naptári újévet jelenti, s rendszerint három napot ölel fel, idén az év első 3 napját, csütörtöktől szombatig. A pénteket később ledolgoztatták.

 

2. Holdújév
A holdjárás alapján számolt, s emiatt évről évre változó dátumra eső ünnep idén február 18-24. közötti hivatalos pihenővel járt, a 18-át, az újév estéjét 15-én kellett ledolgozni.
Holdújév idején gyakorlatilag leáll minden, van ahol egy hónapig nem dolgozik senki.

 

3. Qingming 
Két munkaszüneti nap, idén az első vasárnapra esett. Április 5-6. közé esett.

 

4. Május 1.
Ez korábban egyike volt az ún. aranyheteknek, amikor egy teljes hétig nem kellett melózni, azóta azonban – miután egy sor másik ünnepet munkaszünetté tettek – megkurtították három napra. Idén elég szerencsétlenül szombattól hétfőig terjedt.
Sok helyütt maradt az aranyhét, s egy teljes hétig pihenhetnek a népek.

 

5. Sárkányhajó ünnep
Június 20-22. Idén, merthogy a legtöbb ünnephez hasonlóan ez is a holdjáráshoz van kötve. Szerencsétlenül a hétvége és hétfő került bele.

 

6. Győzelem napja
Talán az előzőek kompenzálására, talán mert tetszetős a 70. évforduló, idén munkaszüneti nap volt szeptember 3-4., a japánok elleni győzelem napja. Bár mindkét dátum hétköznap, a pénteket vasárnap le kellett dolgozni.

 

7. Őszközép ünnepe
Egy napos, szintén a holdhoz kötött. Idén szeptember 27., vasárnap lesz a dátum.

 

8.Nemzeti ünnep
A megmaradt két aranyhét (a másik a holdújév) második képviselője. 1949-ben október 1-jén alakult meg a Kínai Népköztársaság, ennek örömére 1-je és 7-e között nincs munka. Miután ez fix dátumos, az Őszközép néha hajlamos átfedésbe kerülni vele, ilyenkor – mint majd 2017-ben – rendszerint megtoldják még egy nappal.

 

Körülbelül ennyiből gazdálkodik egy-egy munkavállaló ideát. Miután mindenki egyszerre kapja meg a szabadságot, így ilyenkor, főleg az aranyheteken minden tömve van. Vásárolgatnak, utazgatnak, nyaralnak. Mindenki ugyanakkor. 
Vannak szektorok, ahol az ünnepek alatt sem áll le az élet. Az otthon is megszokott vendéglátáson és turisztikán túl itt az összes szupermarket üzemel a munkaszüneti napok alatt is, ahogy egyik-másik bank is.

 

A szabadnapok száma nem volt mindig ennyire bőséges. Mégha nyugati szemmel nézve nem is az. A nyitás és reform politikája hozta el az ország számára azt a viszonylagos jólétet, ami lehetővé tette, hogy a lakosságnak ne kelljen állandóan robotolnia.
A kormányzat lassan, de biztosan emeli a szabadnapok számát és a munkavállalói jogok erősítése is előbb-utóbb kikerülhetetlen. E kettő együtt pedig egész biztosan azzal jár majd, hogy a helyiek számára tovább bővül a munkaszüneti napok sora.

Hozzászólnál Facebook fiókkal?

4 hozzászólás

  • virágelvtárs

    @rudaigyerek: Hát igen. Bár néha ijesztőnek tűnik a heti 6 munkanap és a sokszor 1O órás munkaidő, de azért el lehet mondani, hogy a kínai ott kerüli a munkát, ahol tudja. Mikor ezzel szembesítettem őket, nem sértődtek meg soha, általában az a reakciójuk, hogy „tény, mi nem a munkát szeretjük, hanem a pénzt”. Ezért van, hogy a kínai munka után nagy puffogva piál, sorozatokat néz vagy számítógépen játszik, aztán 3 óra alvás után reggel mikor dolgozni megy panaszkodik hogy hulla és nem bírja ezt a nyomást, mert hát Kínában szörnyű a nyomás.
    Nem baj, legalább az ünnepnapokat hasznosan töltik: MINDIG egyszerre indul meg mindenki „kimenni szórakozni” (chuquwanr), dugóban/vonatnál áll oda-vissza 1-1 napot, nagy tömegben lefotóztatja magát valamivel a háta mögött, és elmondja hogy „de sok ember volt!”. Ezeken az útiélményeken ezután együtt kacagnak, és megtárgyalják, hogy ott, ahol voltak, mi mindent ettek.

  • Liping

    @Observer99: Nincs törvényileg ilyen kötelezettsége a munkáltatónak, ha akar, ad ilyet juttatásként. Nekem a 10 hónapra 10 nap jár a szerződésem szerint, de mi kivételezett állatfaj vagyunk itt.
    Ha valamiért nem mennek be dolgozni, s kellően rugalmas a foglalkoztató, akkor az fizetetlen szabadság formájában történik.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük