Hot-pot Wuhanban is
Szombaton találkoztunk néhány diákkal. Csak egyikőjük volt a tanítványom, a többieket a nyelvsuliból ismeri, ahol mindannyian tanulnak. Ez utóbbi nem olcsó intézmény, számukra három hónap (hetente kétszer 3 órával) 5000 yuanbe, cirka kétszázezer forintba került.
Bár állítólag nincsenek külföldi tanerők náluk (ez a külföldiek sokszor szedett-vedett mivolta miatt nem feltétlenül baj), a helyiek viszont jók, amit alátámaszt, hogy a jelenlévők egész összeszedett kommunikációra, s relatíve elfogadható kiejtésre voltak képesek.
Az összeröffenést az iskola könyvtárának kávézójában kezdtük el, ami egy kellemes, hangulatos hely, úgy heti kétszer be szoktunk ülni meginni egy feketét. Valódi kávéjuk van, ami ideát nem feltétlenül magától értetődő.
Itt végezve invitáltak minket vacsizni, így egy, a sulival szemközti oldalon lévő hotpotozós helyre keveredtünk.
Ahogy az lenni szokott, ha éttermi evészet van, rengeteg a fogás is, ezúttal sem volt másképp. A kiadós és laktató táplálkozás galériába szedve tekinthető meg a lenti képre kattintva. Keressétek meg a képeken a békát is. Bőrrel együtt járt, amely meglepő módon, bár színes, ízre teljesen korrekt, nagyjából semmi eltérést nem mutat a csirkebőrtől.
4 hozzászólás
sellőlány
Ebből a V mutogatásból mikor fognak kinőni? 😀
Liping
@sellőlány: Remélem, csak költői kérdés volt. 😀
Az már egy cseppet izgalmasabb jelenség, hogy egyes waiguorenek idomulnak, miképp én is, így, ha kínaiakkal fotózkodom, automatikusan ápolom én is ezt a derék szokást. 🙂
virágelvtárs
@Liping: Haha, asszimilálódni kell, asszimilálódni!
Én egy idő múlva megfeszülve parodizáltam őket, hogy lássák már milyen szarul néz ki, aztán már annyira beleuntam, hogy néha idegenekre is rászóltam fotózás közben, hogy álljanak már rendessen, kérem, vagy csináljanak valami kreatívat. Csak sajnos ez utóbbi szó jelentését a mai napig nem sikerült nekik elmagyarázni.
Amúgy szintén kínai szokás, hogy nem illik semmit sem egyéni szemszögből, és önmagában fotózni. A magányos amatőr fotósokat leszámítva ember mindenképp kell a képekbe. V-betűzve, vagy unottan odaállva, vagy repülést imitálva felugorva (!) tengerparton. Ez főleg a „márpedigénténylegottjártamlátod” miatt.
sellőlány
@Liping: Eddig bármerre jártunk Ázsiában, sok helyen szembesültünk a V-betűvel. Indonéziában szégyenlősen mosolygó, de a szőke magas férjemmel büszkén V-betűző lányok rohamán keresztül a Mekong-delta izmos-vékony tutajos suhancokig. Költői vagy nem költői kérdés, esetleg vak illúzió, de tényleg bízom abban, hogy erről egyszer leszoknak. 🙂