Western Union, bankolás – minden letudva

A tegnapi nap megint hosszú volt. Nem kifejezetten lelkesít, ha át kell másszak Hankouba, mert elég sok utazással jár. Muszáj volt azonban, mert megint pénzküldést kellett eszközölnöm, igaz, ezúttal már abban a tudatban mentem, hogy ha némiképp időigényes is, de kivitelezhető.

Valami fejlődés is a javukra írható, mert az ügyintézőhöz kerülésem után fél órával már szélnek is eresztettek. A végén még bele is jönnek.
Persze ezúttal már a BOC-hoz mentem elsőnek pénzt váltani. Tettem egy próbát a közeli fiókjukban is, de itt nem volt a kívánt valutából. Ez annyira nem sújtott le, mert leginkább a kártyával kapcsolatban kívántam érdeklődni. 
Lecsekkoltattam, hogy aktiválva van-e a külföldi használat (igen), majd a díjakról próbáltam meg információt nyerni, de nem jártam sikerrel.

Jobban bíztam a másik BOC-fiókban, ahol legutóbb egészen professzionális (kínai viszonyok között) kiszolgálásban volt részem. Ezúttal egy másik recepciós volt, de rá sem lehet panasz, mert bár halvány lila gőze sem volt a válaszról, de volt annyira talpraesett, hogy előkotort valami díjszabásos könyvet, s egy pár perc után meg is találta a kérdéses részt.
Ez alapján a felvett összeg 5 ezreléke a díj, de minimum 15, max. 50 yuan. Arra már korábban rájöttem, hogy a kártyás fizetés külföldön is ingyenes.

Mindezek tudatában úgy döntöttem, hogy nem viszek kp-t. Rakok valamennyi pénzt mindkét Unionpay-es kártyámra, aztán azokkal majd boldogulok. Kényelmesebb így, s a költség része sem horribilis, különösen, hogy max. 3-4 alkalommal szándékozom automatából pénzt felvenni.

A kirándulás pénzváltós része is letudódott így. Most már csak menni kell.