Új kínai bankjegy és egy kevés a helyi pénzről
Már tavaly novemberben kibocsátották, szóval annyira nem új, de én tegnap találkoztam először a 100 yuanes bankó friss verziójával – mindjárt hét példányt is adott belőle az ATM.
A kínai valuta is megért néhány sorozatot, jelenleg az ötödik van forgalomban, ezzel nem nagyon tér el más valutáktól. Bemutatkozására 1948-ban került sor, még a polgárháború időszakában, hogy felváltsa a kommunisták uralta területeken addig használt számtalan helyi fizetőeszközt.
Kiemelt feladat volt a hiperinfláció letörése is, ez végül megvalósult, s 1955-ben levágtak négy nullát, 1 új yuant 10000 régi értékében határozva meg.
Ezután még három sorozat jött, a jelenleg használt, legutóbbi 1999-től került forgalomba. A korábbi, még ma is érvényes (bár a gyakorlatban elenyésző számban fellelhető) negyedik sorozattól eltérően képi világában teljesen Mao Zedong-ra koncentrál, az ő orcája díszíti az összes bankjegyet.
A tavaly bevezetett új százas nem egy új sorozat része. Még annyiban sem tér el a régitől, mint az odahaza megalkotott új húszezres, viszont a biztonsági jegyek sokkal szembetűnőbbek. Valutapénztárosi végzettségem birtokában (még ilyenem is van) elmondhatom, hogy a régi százas sem volt vészesen elavult (a régi százdolláros sokkal rosszabb volt, nem is beszélve a mai napig érvényes összes korábbi dollárverzióról), ez az új pedig teljesen rendben van. Jól kitapogatható metszetnyomat, UV-alatti minták, bújtatott fémszál, biztonsági szál, optikailag változó tulajdonságú festékkel készült 100-as felirat (ún. OVI-nyomat) és persze vízjel is fokozza a biztonságot.
Bankokban ilyen, százasokból álló téglákkal találkozni teljesen megszokott – a névérték alacsony
A forgalomban lévő pénzek értéke elég sajátságos. A legnagyobb címlet a százas, ami mindössze (aktuális árfolyamtól függően) 4200-4500 forintot ér. Nagyobb összegek készpénzes kifizetése bankjegykötegek sorát igényli. Papírból az 50-es, 20-as, 10-es és 5-ös mellett létezik egyyuanes is, s ezt a mai napig gyártják, dacára annak, hogy még 50 forintot sem ér.
Ugyan már nem gyártják, de forgalomban van a papír 1, 2 (nagyon ritka, én egyet láttam eddig) és 5 jiao is, ami a yuan váltópénze, tíz tesz ki belőle 1 yuant. Az egyjiaos értéke mindössze 4,5 forint.
__________________________________
Az elnevezés
A kínai pénz hivatalos neve a renmibi yuan. A renminbi jelentése: a nép pénze. Ebből a hétköznapokban nem használt névből származik a valuta nemzetközi kódja, az RMB, ezt a rövidített formát széles körben használják a helyiek is.
Bár a pénz neve yuan, a gyakorlatban gyakran kuainak nevezik. A váltópénz, a jiao neve helyett is sűrűn használják a mao kifejezést.
___________________________________
Vannak fémpénzek is persze. Az 1 és 5 jiao mellett a legnagyobb az 1 yuan címletű érme, ez utóbbit valamiért papírból és fémből is gyártják a mai napig. Az érmék illetve a papír alapú váltópénzek előfordulása jelentős regionális különbségeket takar. Nagyobb településeken és az ország fejlettebb területein alig találkozni papírból készült jiaoval, s a cirkuláló egyyuanesek is legalább fele érme.
Vidéken, falvakban és kisvárosokban már más a helyzet, pl. a néhány éve lakóhelyemül szolgáló Fengjieben alig lehetett érmékkel találkozni, olyannyira nem, hogy a kereskedelemben jól láthatóan nem is alakítottak ki számukra tárolóhelyet a kasszákban.
Az évek során természetesen Kínában is zajlott infláció, ennek áldozata lett a második számú váltópénz, a fen. Kelet-Ázsiában nem szokatlan módon (Koreában és Japánban is ez a helyzet, az más kérdés, hogy az elértéktelenedés miatt mostanra nyomuk sincs a váltópénzeknek) Kínában is három pénzt terveztek, 1 yuan 10 jiaot illetve 100 fent ért.
Fent már jó ideje nem gyártanak, azonban még ma is érvényes fizetőeszköznek számít, bár én utoljára a 90-es évek első felében láttam belőle, szóval nem túl valószínű. hogy bárki is beléjük botlana.
A legnagyobb címlet alacsony névértéke miatt már hosszú ideje keringenek pletykák az 500 yuanes bankjegy bevezetéséről, de erre a mai napig nem került sor, noha egyre inkább elodázhatatlanná válik. Nem ritka, hogy az ATM-ek idő előtt kifogynak a készpénzből, a gyakori töltésük pedig nehezen nevezhető hatékonynak. A készpénz kezelését végző dolgozókra is több munka rakódik, s a bankjegyek élettartama is csökken a gyakori használat miatt.
Tavaly már felállítottak egy munkacsoportot a feladat megtervezésére, így egyre valószínűbb, hogy hamarosan megjelenik az új pénz is.
7 hozzászólás
virágelvtárs
A logikus magyarázat, a váltópénzen (jiao) nincs rajta Mao, azért hívják ‘mao’-nak :).
Madnezz
Ilyenkor azért egy kicsit büszke magyar vagyok, hogy nekünk nem volt egy mészárosunk, aki a lakosságunk jelentős részét megölette volna és most a bankjegyeinken lenne a képmása.
Kovacs Nocraft Jozsefne
Hát igen, még Rákosi apánkban is volt annyi önmérséklet.
BircaHang Média szerkesztősége
Bulgáriában volt ilyen 20 éve. A legnagyobb bankjegy a 20 levás volt, miközben akkor 1 dollár már 30 levát ért. Vettünk lakást Szófiában, ajánlottuk, hogy dollárban fizetünk, de az eladó ragaszkodott a levához, így át kellett váltani. Végül 2 hatalmas táskával vittem a pénzt a szerződéskötésre.
BircaHang Média szerkesztősége
@Madnezz:
Mégis, történelmi szerepe pozitív volt, s utólag csak ez számít.
virágelvtárs
@BircaHang Média szerkesztősége:
Pozitív, egyetértek. Köpönyegforgató, álságos, sunyi, ügyeskedő, féreg, kultúrakerülő népet faragott az amúgy sem egyszerű jellemű kínaiakból, már akit megkímélt a kivégzéstől és az éhhaláltól. A többit meg még lefelezte a kedves neje és a bandája.
Hát igen, Hitler is milyen szépen megalapozta a német autópályarendszert, igaz.
BircaHang Média szerkesztősége
@virágelvtárs:
Hitler szerepe negatív: tönkretenni a saját országot, majd azt máig tartó idegen megszállás alá helyezni nemigen pozitív dolog.