Van tej!
Ala’er szép város. Viccen kívül. Ízlés dolga persze, én szeretem a legóházakat, de Ala’erban leginkább még kockaházak sincsenek, csak rengeteg fa, tágas terek, virágok, a sivatag közepén.
A napokban írok egy nagyobb szösszenetet, de egyelőre csak egy apró momentum: Ala’erban kapni tejet! Zacskós, friss tejet. 5 yuan/kg áron.
Nagyon jó lesz itt, ebben biztos vagyok.
Hozzászólnál Facebook fiókkal?
One Comment
virágelvtárs
Hehe, látodlátod, mármegérte!
Visszagondolok a „tej evolúciójára” Kínában, hogy ezt látom.
1O évvel ezelőtt indult az a cég, aki fémdobozokat szerelt a lakások ajtaja elé, oda jött kisüvegben 3 jüenért két korty tej és joghurt. Aztán egyre több lett a tej a szupermarketekben, mind vízizű, és mindegyik márka már túl volt a maga tömegmérgezési-higítási stb. botrányán, de megtörve nem, elég szépen feljöttek. 5 éve jelentek meg a polcokon és a webshopokban a dobozos, tartós tejek, német, ausztrál, új zélandi import, de félévente eltűntek mert azokra meg gondolom ráhúzták, hogy túlárazott külföldi szemét. Mikor a friss vízizű kínai tej 18-22 jüen volt, a tartós import meg már 12-16. Aztán emellett a koreai friss, 36-ért.
És veszik, de mindig megjegyzik, hogy „csak a külföldiek isszák és nem jó”, „ezeket mi nem isszuk”, de ez pont olyan, mint a kenyér. „Kenyeret mi nem, soha, az külföldi, azoknak kell az állandóan, mi tésztát, rizst, rizstésztát, tésztarizst csak!”. De persze közben minden sarkon tele van a KFC.