Öt meglepő kínai találmány

Hogy Kína sokáig a bolygó legfejlettebb civilizációinak egyike, s az újkor közepéig a világ legnagyobb gazdasága volt, ma már elég közkeletű. 
A birodalom rengeteg innováció bölcsője, sokuk hatalmas lökést adott a tudomány fejlődésének. A nagy négyes – papír, nyomtatás, iránytű és puskapor – mellett számos, esetenként korántsem annyira világrengető, de érdekes újítás is Kínából ered.

Ezekből nézzünk most meg ötöt.

 

1. Papírpénz

Bár az alapanyagot már lényegesen hamarabb kigondolták, a fizetőeszközként való térnyerésig egészen a Tang-korig várni kellett. A 7. századtól kisebb-nagyobb kísérletek történtek, de teljes körű bevezetésre csak az 1200-as évekre került sor.
A meglepő lépést több dolog is indokolta. Kereskedők kifogásolták, hogy nagy összegű tranzakciók esetén igencsak nehéz bronzérmék garmadáját kellett cipelniük, de lökést végül a rendelkezésre álló bronz hiánya adta meg. 

 

first-chinese-banknote.jpg

 

2. Fogtömés

Szintén a Tang-Kínában alkalmaztak először fogtömést. A fennmaradt leírások alapján ónból és ezüstből álló ötvözettel szüntették meg a lukat. Később, már a Ming-korban ehhez még higanyt is adtak, így egészen biztosan kivételes élményben lehetett részük a kezelést megengedni képes pácienseknek.

 

dentist.jpg

Meglepetés fogászati kezelésekkel kapcsolatban még néhány évtizede is érhette a Kínába látogatót

 

3. Kézigránát

Természetesen nem kis kínai Rambókat kell elképzelni, de a robbanni képes modern kézigránátok egy kezdetlegesebb verziójáról már a Song-Kínából, az ezredforduló környékéről vannak források. Kerámia- vagy fémtartókba szórtak puskaport, majd ezt dobálták az ellenségre.

 

180px-wind_and_dust_bomb.jpg

 

4. Körömlakk

A női hiúság már időszámításunk előtt is létező fogalom volt, ennek megnyilvánulásaként egyes előkelő asszonyok már i.e. 3000 környékén is festették körmeiket. Hogy a művelet mennyire lehetett könnyű vagy egyszerű, az már egy másik kérdés, mindenesetre a források szerint tojásfehérjéből, méhviaszból, festékből, zselatinból és gumiarábikumból (vagyis egyes akáciák mézgájából) készült a kennivaló.

 

 

nail.jpg

A képen már egy modernebb, tojásmentes verzió

 

5. Pontonhíd

Hogy egy műszaki érdekesség se maradjon ki a sorból. Hidakat építeni régen sem volt olcsó, sem egyszerű, különösen nem praktikus háborúskodás idején. Így aztán már egészen korán, i.e. 8. században megpróbálkoztak legyűrni a problémát a kínai stratégák. Kisebb-nagyobb sikerekkel jártak ugyan, de az első megbízható, vasláncokkal megerősített verziójú hidakig egészen a 3. századig várni kellett. Ekkora már annyira jól ment nekik, hogy ilyen hidat voltak képesek lefektetni Kína legnagyobb folyamán, a Jangcén is.

 

select8.png

A Jangce vizét átívelni ma sem kis dolog, mint azt ez a Shanghai környéki híd is mutatja

 

 

A Szecsuánblogon a trollok kiszűrésére előmoderáció után jelennek meg a kommentek. Ha új vagy a blogon, az első (a moderáción nem fent akadó, normális) hozzászólásod után felkerülsz a blogos whitelist-re, s így a jövőben a hozzászólásaid azonnal megjelennek majd. Megértésedet köszönöm!

 

Hozzászólnál Facebook fiókkal?

3 hozzászólás

  • midnight coder

    „A fennmaradt leírások alapján ónból és ezüstből álló ötvözettel szüntették meg a lukat. Később, már a Ming-korban ehhez még higanyt is adtak, így egészen biztosan kivételes élményben lehetett részük a kezelést megengedni képes pácienseknek.”

    Ez így eléggé hasonlít az amalgám receptjére (ezüst-ón-higany) amit még 20 éve is használtak a fogorvosok, és csak az utóbbi időkben cserélték le korszerűbb anyagokra.

  • Mormogi Papa

    Fogtömés: A képen látható, lábhajtású fogászati fúrót jó sokáig használták. Nem tudom viszont, hogy a Tang-Kor (618 – 907) megelőzte-e a fogpótlás terén Közép-Amerikát, ahol az eddigi legjobb műfogak készültek, korallból. Ennek az volt az előnye, hogy az emberi test nem tartotta idegen szövetnek – annyira nem, hogy egyes koponya maradványoknál megállaopították: megindult rajtuk a természetes fogzománc képződése. Ez olyan teljesítmény, amire a „modern” fogászat sem képes 😛

    Ami a papírpénzt illeti: ennek őse a nyomtatott játékkártya volt (természetesen fából faragott nyomtató dúccal készült, egyszerre egy lapnyit – ami lehetett egy pakli is – nyomtattak); amit Indiában készítettek először…

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük