Bubi? Ugyan…
A magyar fővárosban is képesek olykor értelmes dolgokat fejleszteni. Nem sűrűn, de előfordul. Ennek talán legjobb példája a Bubi, a közösségi biciklis szolgáltatás. Bár én soha nem használtam, mivel az üzembe helyezéskor már nem voltam a környéken, maga az ötlet jó, s a leírások alapján a kivitelezés is egészen jól sikerült.
A kerékpáros közlekedés fejlesztése nem csak Budapesten cél, a kínai városok sem kivételek. Csak amíg odahaza ez jelentős EU-s és közpénz költése mellett, s nem is kifejezetten profitorientált módon történik, itt, a kommunista piacgazdaság gond nélkül kezeli a helyzetet. Nem egy, nem kettő, de legalább öt különböző cég foglalkozik ezzel, akik egymás konkurenciái, s pusztán a felhasználók befizetéseiből prosperálnak. Pedig a szolgáltatás igencsak olcsó…
Mivel személyes tapasztalataim nem voltak a Bubi táján, így vettem a fáradságot, s utánaolvastam. Az infók alapján a bicikliket jeggyel vagy bérlettel lehet használni, s még ezen felül kell fizetni az aktuális használat után, amennyiben az egyhuzamban a fél órás időtartamot túllépi. A mozgástér is viszonylag korlátozott, a kerékpárokat csak a kijelölt dokkolóhelyeken lehet lerakni, s ezek hatósugara sem fedi le a fővárost.
Nézzük, hogy ezzel szemben miképp működik a helyzet errefelé.
A Bubihoz hasonlóan itt is letét fizetendő a járművek kölcsönzéséhez, ez azonban nem bankszámlás zárolást jelent, hanem – szolgáltatóktól függően – két-háromszáz yuan átutalását wechat-en vagy alipay-en keresztül. Ez a depozit aztán bármikor visszakérhető, ha már nem akarunk többet biciklizni. Ha ezt választjuk, úgy egy néhány perctől max. két órán át tartó időtartam alatt visszajön a pénz.
Itt is szükséges regisztráció, felhasználói azonosítás, ehhez azonban nem kell elmenni sehova. Kínaiaknak a saját név alatt vásárolt telefonszám (ezt kóddal ellenőrzik), név és a személyi igazolvány számának megadása elég ahhoz, hogy máris nekikezdhessenek, míg a külföldiek esetében egy egész csöppet macerásabb csak a dolog. Nekünk két fényképet is mellékelni kell az autentikációhoz, egyet az útlevél képes oldaláról, egyet pedig rólunk az útlevelet tartva. Ezt hús-vér emberek ellenőrzik, így akár egy órába is telik, mire hitelesítenek.
Ha ez megvan, mehetünk biciklizni. Itt azonban nincsenek dokkolóhelyek. Minden biciklis szolgáltatónak saját appja van (illetve a Mobike nevűt már integrálták a wechat-be is, az külön app nélkül használható), azt megnyitva térképet kapunk, ahol azonnal láthatóvá válnak a környéken fellelhető szabad kerékpárok. Ezeket ugyanis a használat végeztével bárhová le lehet rakni (néhány irányelv figyelembe vételével – a GPS miatt föld alá pl. nem, s zárt, nem nyilvános helyekre sem). Az appos térkép tanúsága alapján gyakorlatilag mindenhol találni bicajokat az utak mentén, s ez marha kényelmes.
A közvetlen közelünkben található Mobike-os (fenn) illetve ofo-s (lenn) kerékpárok. Nem lakunk központi helyen, a Mobike-os pöttyök 50 méteres körzetet jelölnek.
Ha találtunk egy szimpatikus járgányt, úgy az app segítségével csak be kell szkennelni a járműn lévő QR-kódot, s már fel is old a zár. Vagy az ofo esetében egy négyjegyű kódot kapunk, amit manuálisan kell lepötyögni a zár mellé szerelt számlapon.
Ha végeztünk, csak le kell parkolni valahol, s manuálisan visszazárni. Ezzel véget is ér a használat, s tovább nem is számláznak.
Mobike feloldása folyamatban (fenn), az ofo-val ugyanez lenn
Mivel a népek jellemzően képesek nem túl racionálisan gondolkodni, az össze-vissza parkolás jelent kihívásokat. A cégek persze összeszedegetik a járműveket, s igyekeznek a nagy csomópontokban többet tartani belőlük, s különböző módokon „jutalmazzák” a kerékpárok szabálytalan elhelyezését is. Egyik-másik app ehhez krediteket használ. A felhasználók egy neutrális számmal indulnak az elején, ami szabálytalanságok esetén gyorsan csökken, míg a szabályos használat esetén lassan emelkedik. Bizonyos kreditszám alatt háromszoros áron lehet csak a biciklit bérelni.
Ugyancsak lehet jelenteni az appok segítségével a sérült, rongált, szabálytalan helyen parkoló bicajokat. Mivel a felhasználók személye a regisztráció alapján visszakövethető, nagyobb szabálytalanságok esetén csúnya, drága büntetésekkel is szankcionálnak.
Mert ide se jegy, se bérlet nem kell, csak a tényleges használatért kell fizetni. Óránként 1 yuant. Vagyis cirka 42 forintot. A fizetés az appok felületén, a saját, előre feltöltött pénztárcájuk tartalmából történik. A feltöltést pedig ugyanúgy okostelefonról, wechat-es pénztárcával vagy alipay-jel megoldhatjuk.
Egy dologban azért többet tud a Bubi, ezt el kell ismernem. Itt egy ember egyszerre csak egy kerékpárt bérelhet. Helyiek esetében, akik közül mindenki rendelkezik wechat-tel vagy alipay-jel, ez nem probléma. De nálunk például férjemnek nincs se kínai száma, se kínai bankszámlája, se kínai wechat-es pénztárcája. Sajnos az én regisztációmmal neki nem tudunk még egy bicajt feloldani, amíg az elsőt vissza nem zárjuk. De szerencsére van megoldás, mivel legalább öt szolgáltató van. Amíg én Mobike-olok, ő OFO-s kerékpárt használ.
Mobike-os és ofo-s kerékpárok forgalmasabb helyen szépen elhelyezve.
5 hozzászólás
szegedbicaj
Amerre én jártam, és használtam a közösségi kerékpárt (Hangzhou, Lanzhou) dokkolóállomások voltak, és a közösségi közlekedéshez használt mágneskártyával tudtuk vinni a bringákat. Ezek még a klasszikusabb elven működnek tehát, egy óra ingyenes, utána kell csak fizetni, és le lehet zárni állomáson kívül is, de addig ketyeg az óra. A fent részletezett mobil elv viszont itthon is segíthet az állomásoktól, mint esztétikai tényezőktől, és mint fenntartandó objektumoktól tartó önkormányzatoknak a közbringa mellett dönteni. Ehhez viszont szükség lenne egy megbízható és könnyen kezelhető informatikai háttérre.
Liping
@CsImi: Nem jártam még ezekben a városokban sajnos, így erről személyes tapasztalatom nincs, de – különösen ha integrálták őket a helyi tömegközlekedési kártyás rendszerbe – valószínűleg a városok saját beruházásairól van szó. Ezek az újhullámos kerékpáros szolgáltató
k piaci alapon működnek, saját pénzükkel játszanak.
A legnagyobb előny amúgy tényleg a dokkoló állomások
Liping
@CsImi: hiánya, vagyis h bárhová lerakható a bicaj.
Hattori Lazlo
Annyit azért megjegyeznék hogy bár elsőre kibogozhatatlan és értelmezhetetlen a bubi rendszere, a valóságban egy 12ezer forintba kerülő éves szerződésért (féléves az 8 ) lehet használni a bubit amennyit akarom, mivel a fél órát azért nehéz túllépni, főleg hogy ha bicajt cserél az ember akkor újraindul.. de ha túllépi is, a 12ezerért kap egy keretet amit lebicajozhat, nekem még nem sikerült 🙂 és ugye nem 1 hanem 4 bicaj… és az sem rossz hogy csak bedobom a bubit a dokkolóba és már megyek is… felvételkor is csak rádobom a plasztikkártyát, beolvassa és szedem ki a bicajt.. és tudom hogy hol találok állomásokat, nem kell kajtatni, nopláne ha többen megyünk egyszerre…
nem mondom hogy nincsenek előnyei a kínai rendszernek, és egész jó lenen akár több szolgáltató itthol, de a bubi igazából nagyon könnyen kezelhető dolog, én sokat használom 🙂
Liping
@Hattori Lazlo: Az állomásos rendszer leginkább a zavaró tényező, legalábbis számomra, különösen, hogy egész kis részét fedi le a városnak.
Így sem rossz ötlet, s kellő eltökéltség mellett, különösen, ha útba esik, jó megoldás lehet. Magamból kiindulva elég nagy macera, hogy az állomásokhoz kell igazodni, ami szerintem eléggé elvenné a kedvemért attól, hogy rendszeresen használjam. De én kényelmes vagyok, csak azért használom az ofo-t vagy a Mobike-ot, mert rövidebb távokat gyorsabban le lehet velük fedni, mint tömegközlekedéssel. Ha már ugyanannyi időbe kerül, akkor a kevésbé megterhelő választásnál maradok.