A Damrey-tájfun után
Az éjjel és hajnalban csúnya vihar volt itt. Bár Nha Trangot rendszerint elkerülik a tájfunok, ez most elég rendesen telibe kapta a várost. Volt már részem kisebb tájfunokhoz Shenzhenben, de azok nem különösebben hagytak nyomot, csak egy kisebb esővel jártak együtt.
A Damrey bennünk szerencsére nem tett kárt és a házunk is tökéletesen helyt állt. Reggelre ugyan volt pár felmosóvödörnyi víz a szobákban, de ennek oka nem a beázás, hanem az ajtók alatti rések, ahol a 160 km/h-s szél befújta a csapadékot. Kaptunk pár pálmaágat is az erkélyekre, udvarokba, s az egyik kisebb fánkat is betolta a szél az ablak feletti tető alá.
Más, kevésbé masszív házak jártak rosszabbul is. A szomszéd kerítésének egy része kidőlt és a hullámpala tetejű gazdasági melléképületét is kissé szétszedte a vihar. A szigeteken is kidőlt néhány fa és egy-két bádogviskó oldala/teteje is hiányzik, de itt a legnagyobb kár az első és a második sziget közti hidat érte, kidőltek a vezetékeket tartó oszlopok. Ebből az is kitalálható, hogy nincs áram.
De ez nem csak itt nincs, egyelőre egész Nha Trang el van sötétülve, leszámítva a főút generátorokkal ellátott luxusszállodáit. A városban mindenütt kicsavart fák, leszakadt cégtáblák jelzik a történteket.
Óriási, 10 méteres törzsek vannak gyökerestől kifordulva, vezetékekre zuhanva. Egyik-másik irodaépület ablakai is kitörtek, s hasonló híreket kapni a nha trangi egyetemről is.
Áram híján gyakorlatilag majdnem minden zárva, egyik bevásárlóközpont sem üzemel. Mobilnetem van ugyan, s egyelőre még 81%-osan feltöltött akkumulátorom is, de ez nem fog örökké tartani. Elnézve a belvárosi helyzetet, szerintem még ott is két-három nap az elektromosság visszaállítása, nálunk még minimum egy hét. De ne legyen igazam.
Öröm az ürömben, hogy ez az utóbbi cirka 30 év legnagyobb vihara a környéken, így jó eséllyel soha nem látunk több hasonlót, vagy legalábbis nem sűrűn. Emellett a szél rengeteg kókuszdiót is lesodort, így a helyiekhez hasonlóan férjem is kiment gyűjteni közel egy tucatnyit.
Sajnos képeket most nem tudok adni, mert nem is fotóztam az akksi beosztására való tekintettel, de ha már lesz áram, adok közre válogatást.
Ha úgy egy hétig nem jelentkezem, az teljesen normális.
5 hozzászólás
sellőlány
Hasznos átvészelni egy ilyet, az ember soha többet nem panaszkodik egy kis esőre. A viskólakók különösen élénjárnak ebben (a nem panaszkodásban). Sri Lankán ismertünk meg egy ott élő ausztrált, aki elhívott minket egyik kedvenc kifőzdéjébe, valahol a dzsumbuj szélén. Útközben hozzánk szegődött az egyik hajléktalannak kinéző „haverja”. Mondja az ausztál „rég nem láttalak”. Kiderült, hogy a bácsi az elmúlt hetekben túl élt egy Dengue-lázat… aztán az élet ment tovább. 🙂
Liping
@sellőlány: Az eső engem sosem zavart. Otthon legalábbis. Kelet-Ázsiában, amikor 2-3 napig megállás nélkül ömlik, az már egy kissé morcossá tesz, de amúgy tényleg nem izgat. Az se, ha elázok.
Amúgy szerencsére mi az áramszünettől eltekintve kiválóan vagyunk, s semmi kárunk nem lett. Ahogy az is kijelenthető, hogy ahol baj lett, ott is a kifejezetten pocsék építkezés volt az indok.
A normális, masszív házak teljesen sértetlenek, a bádogtetőket, kiálló bádog cégtáblákat szaggatta le a szél. A fák törtek sokfelé, de azokat is csak a belvárosban tudta gyökeresen kitépni, ahol földlabdában voltak a betonba ültetve, s a méretükhöz képest alig volt gyökérzetük. Nálunk kinn a szigeten, a normálisan, talajban növekvő fák mind megvannak, bár vagy két kókuszpálma teljes levélzete eltűnt, most olyanok, mint a fogpiszkálók. De egy pálma sem tört el. Pláne nem jött elő a föld alatti része…
sellőlány
@Liping: Jó tudni, hogy gyorsan halad a kármentés, miir tudtok visszacuccolni a házba? Ami az esőt illeti, itt már napok óta szemerkél-esik megállás nélkül, minden nyirkos és hideg, mennyiségben ugyan semmi extra, de így is simán szarrá lehet ázni egy közepes tavú gyaloglás alatt, amitől már eléggé kivagyok. Akkor már inkább a monszunt választom. 🙂
sellőlány
@sellőlány: miir= mikor
Liping
@sellőlány: sztem már mindenhol van áram (esetleg nagyon kinn nem, amerre nem járok), és a szigetek közül is már csak a miénken nincs. Az ottani hídon kicsit meghajlitgatta az oszlopokat a szél, amit ugyan már aládúcoltak, de még mindig max. 60 fokos szöget zárnak be a hídtesttel. 🙂
Érdekes módon a rajtuk lévő közvilágítás működik, pont a híd végéig, azt sem zárom ki, h így hagyják.
Szóval az éjjeli infók szerint ott még nincs áram, de ma még nem voltunk otthon etetni, majd most, úgyhogy frissebb infó nincs.
Holnapig még rendeztük a számlát, talán addigra ezek is elkészülnek. Vagy nem. Az eredetileg becsült egy héten még belül vannak.