Zimankó

Október közepe borongós időt hozott, már két napja nem használtam légkondit, leszámítva hogy tegnap este a szellőztetés után mégis, csak ezúttal fűtő fokozatra kapcsolva.

Tudom, otthon nagyon beérnétek ennyivel, s én sem akarok panaszkodni, az éjszakától eltekintve nagyon kellemes a hőérzet, s akkor is csak nyitott nyílászárók mellett cidrizik kicsit a trópusi meleghez akklimatizálódott testem. Ezzel együtt sem vágyok vissza Vietnámba.

Ha így haladunk, kénytelen leszek lecserélni a rövidnadrágomat egy hosszúra és teli cipőt húzni. De remélhetően túlélem.