A koronavírusról józanul

február 7, 2020 / 26 hozzászólás

A téma megjárta a hazai és a világsajtót, nem kis pánikot váltva ki a lakosság erre fogékony részéből. Nem akartam tovább fújni a buborékot, így vártam a saját bejegyzéssel, amíg kicsit elcsitulnak a hullámok, mindamellett nem is szerettem volna úgy megnyilvánulni, hogy előtte nem gyűjtök be minél több személyes információt. Lássuk tehát.

 

Magát a vírust nagyon nem kell bemutatnom, azt megtették előttem sokan. Feltehetően denevérektől származik, a jelek szerint cseppfertőzéssel és széklettel is terjed, s az esetek domináns többségében semmiféle feltűnő tünetet nem produkál a fertőzött humanoidokban, influenzához hasonlatos. Az esetek egy kisebb részében tüdőgyulladást okoz, s ez immunitásra kevéssé képes szervezetekben olykor halált is. A jelenleg ismert adatok alapján a mortalitás picivel 2% felett mozog, de a statisztikákat torzítja, hogy a fertőzés gócpontjaként azonosított Wuhanban értelemszerűen nincs akkora egészségügyi kapacitás, hogy több millió embert egyenként teszteljenek a vírusra, így csak azok jelennek meg az adatok között, akiknél fellépnek annyira gyanús jelek, hogy orvoshoz fordulnak. Mivel most zajlik az éves influenzaszezon is, bőven lehetnek diagnosztizálatlan esetek, számukat egyes források akár több százezresre teszik a városban. (Megjegyzem, hogy a kínai egészségügyi infrastruktúra egyáltalán nem rossz. Nagyvárosokban pláne. Teljesen normális, hogy nincs ekkora erőforrás, sehol a világon nem lenne, az intézményrendszer nem pandémiás eseményekre van tervezve, a normális igényekhez igazodik.)
Ha így nézzük, a kór okozta elhalálozások aránya még kisebb, az influenzához mérhető. Amit ugyancsak nem kell elfelejteni, hogy az influenza kiváltotta mortalitás elsősorban azért annyira alacsony, mert a veszélyeztetett csoportokat rendszeresen oltják.
A lényeg: egészséges, normális immunitás mellett nagyon csekély az esélye annak, hogy az embernek bármi baja legyen, az elhunytak pedig nagy többségében olyan, idős és beteg emberek, akik – szomorú, de tény – a vírus hatása nélkül is csupán visszafogottan reménykeltő kilátásokkal rendelkeztek. Ez így már nem is annyira ijesztő, tudom, de valamivel el kell adni a cikkeket, ha már Amazónia meg Ausztrália leégett.

 

No, de lépjünk tovább. Az eddigieket, ha figyelmesen tájékozódott az olvasó, maga is össze tudta rakni. Nézzük inkább, hogy mi van Kínában. Mert aki azt szűrte volna le, hogy az átlag kínai egy cseppet is racionálisabb a nyugati népeknél, az merőben téved. Noha a kormányzat igyekszik csillapítani a kedélyeket, a rémhírek, pletykák ellen tehetetlen.
Beszélgettem jópár Kínában élő ismerőssel, s merőben eltérő helyzetjelentések jutottak el hozzám. Főleg az érintett intelligenciájától függően. Ami közösnek nevezhető, hogy eléggé tart mindenki a fertőzéstől. A józanabbak körében ez főleg óvatosságot jelent, ők nem pánikolnak és igyekeznek kivárni, amíg lecseng a dolog. Együttműködnek a hatóságokkal, követik és betartják a szabályokat.

A másik véglet az abszolút pánik. Mengsi, aki időközben férjhez ment egy buszsofőrhöz (szülei legnagyobb sajnálatára) és immár anya, pl. családostul fogta magát és elmenekült Chongqingból vidékre. Merthogy szerinte Wuhan után Chongqing az ország második legfertőzöttebb területe, rengeteg ember meghalt, csak a hatóságok ezt eltitkolják. (Hogy a kínai elnyomás meg cenzúra mennyire brutális, azt jól mutatja, hogy Mengsi ezt már több mint egy hete írta, kínaiul, ennek ellenére sem tüntette el senki. Se őt, se azt, amit írt. Hülyének lenni szuverén jog.)
Kicsit mélyebben faggatva aztán persze kiderült, hogy semmi konkrétumot nem tud, csak terjednek a rémhírek, s az erre fogékony közönség nagy erőkkel adja is tovább őket. (A beszélgetés pillanatában még nem volt halálos áldozat Chongqing területén, ez azóta változott, de összesen egy elhunyt szerepel a statisztikában, az igazolt fertőzöttek száma pedig messze nem a második legmagasabb, sőt.)
A kormányzat által eltitkolt rengeteg halottról hallottam más forrásokból is, de a mélyére ásva ott is csak hallomás alapján terjed a hír, mindennemű kézzel fogható bizonyíték nélkül. Ennek megfelelően kéretik kezelni azt az indexen megjelent magyar beszámolót is, ahol a honfitárs egy helyi kínaitól ugyanezt hallotta.

Mengsi szerint Chongqing és Fengjie is le van zárva, ez szintén nincs összhangban más forrásokkal. Másik néhai fengjiei tanítványom, Mingchun szerint semmi hasonlóról nincs szó. Ő jelenleg Fengjieben van, várja, hogy leteljen a meghosszabbított téli szünet és mehessen vissza Chongqingba dolgozni. A város ugyanúgy működik, mint normálisan, eltekintve attól, hogy a korábban 0.3 yuanbe kerülő sima maszkokat most 5 yuanért árulják üzérek, a patikákban pedig hiánycikk.

 

A már Hubeiben, a gócpontot jelentő tartományban fekvő Enshi városában is zavartalan az élet, leszámítva a maszkok hiányát, illetve hogy az emberek jellemzően igyekeznek nem kimenni az utcára, ha nem muszáj.
Shenzhenben, a fertőzéstől távol még kevesebb gond van, de jellemzően sokkal kihaltabb a város a normálisnál, ahogy a többi kínai nagyváros is. Ennek nem csak az az oka, hogy félnek az emberek a szabadban tartózkodni, hanem hogy a bennük lakó népek jellemzően épp otthon voltak vidéken a mizéria beütése idején, s a helyzetre való tekintettel február 9-ig meghosszabbított szünet miatt még nem is tértek vissza. Hogy ezután végre újraindul-e az ország, az néhány napon belül kiderül, de megtalálni az egyensúlyt a vírus terjedésének határozottan nem kedvező otthon maradás és a gazdasági szükségszerűségek között nem egyszerű.

 

S hogy mi lesz a jövő?

Ezt jó lenne tudni. Most úgy néz ki, a terjedés üteme valamelyest mérséklődni látszik, s elvileg lehetséges gyógymódok is rendelkezésre állnak talán, bár ez utóbbi még bizonytalan. Nagyjából úgy tűnik, bejött, hogy a lakosság (nagy része) betartja a hatóság által kért utazási moratóriumot, s így a vírus nehezebben tud új gazdatesteket találni.
Viszont jövő héten már valószínűleg elindul vissza a nagyvárosokba a népesség, s ez adhat egy nagy löketet a fertőzésnek.
Ha Kínában nem tudják kontroll alatt tartani, amire azért már így is akadnak jelek, főleg a helyiek renitens, pánikszerűen menekülő hányada miatt, akkor erősen kétlem, hogy az országhatároknál meg fog állni. Ha pedig világjárvány lesz, akkor a pánik is jó eséllyel exportálódik. Ami a jelek szerint sokkal veszélyesebb, mint maga a kórság. Szóval, ha így alakul, nyugi. Követve a higiénés előírásokat, s biztonságban, négy fal között tartva a potenciálisan leginkább veszélyeztetett időseket, nem fogunk meghalni.

 

 

 

 

Update:

 

Maomingban, Guangdong tartományban, több a hazai sajtóban is megjelent beszámolóval összhangban jelenleg családonként egy fő hagyhatja el a házat bevásárolni.

 

Mingchun már Chongqingban van, a jövő héttől otthonról dolgozik. Amely szakmákban ez nem lehetséges, ott még fizetés nélküli szabadságon vannak az emberek.

 

Wuhanban elkezdték házról házra átvizsgálni a lakosságot. Gyanús tünetek nélkül továbbra is el fognak tudni siklani a fertőzés felett, de a lázas embereket kivizsgálják, s szükség esetén elkülönítik.

 

Hozzászólnál Facebook fiókkal?

26 hozzászólás

  • gabiiii

    február 8, 2020 at 17:33 Válasz

    Sikerült a hivatalos kínai és orbáni propagandát egy újabb posztban megismételni. Ezért kár volt.
    Amúgy hiszel még a Télapóban? És azt tudod, hogy a gyereket nem a gólya hozza? Ha ezekben nem hiszel, miért hiszel még a hivatalos statisztikákban?

  • sóhegy049

    február 8, 2020 at 17:47 Válasz

    Nem tudom, hogy ott hogy van tálalva, többször jártam Kínában, de nekem nem az jött le, hogy nem foglalkoznák ilyen téren a társadalommal és annak a legrosszabbat akarnák. Valójában a pánik általában abból szokott adódni, ha nincs megfelelő tájékoztatás. Egy biztos, hogy ez nem áll meg Kínán belül, ezellen Kína és más sem tud semmit tenni. Aki elolvas szakemberek általi publikációkat, vagy csak a nyers adatokat nézi, máris lejön, hogy nem halálosabb kórság ez, mint komolyabb influenza. Ennek ellenére a fene sem kívánja, hogy elterjedjen. Tudom, elkanyarodtam, de a józan gondolkodás és a „szófogadás” előbbre lendíthet bárkit, mint a pánik. Itt hozzáteszem, ha minden hír igaz és egy kormány nem csak kábít. A WHO is „hozott anyagból dolgozik”, de én még hiszek nekik.

  • Liping

    február 8, 2020 at 18:57 Válasz

    @kéki béla: 725/35000. Egyébként pontos szám nyilván a végén lesz csak, most az érintettek diagnosztizáltak zöme a gyógyult és az elhunyt között lebeg. Épp ezért nem sok értelme van egyelőre a számoknak.

  • kéki béla

    február 8, 2020 at 19:25 Válasz

    @Liping: ez propaganda, nem információ. Az információ az a 2400 gyógyult vs 725 halott. A többit addig nem érdemes beleszámolni, míg nem dől el a sorsuk.

  • Liping

    február 8, 2020 at 19:42 Válasz

    @kéki béla: azt azért nem árt tudni, hogy ezek az emberek nem élet és halál közt lebegnek, csak épp addig nem nyilvánítják őket gyógyultnak, amíg nem válnak vírusmentessé. Ezért is van az, hogy jelentős fáziskéséssel kezdődött a gyógyultak száma nőni.

  • hvuk

    február 8, 2020 at 20:33 Válasz

    A vírus baromi veszélyes, több ok miatt is.

    1. Valószínűsíthető, hogy a tünetek megjelenése előtt is fertőz. Ez abból a szempontból veszélyes, hogy nehezebb a terjedését megakadályozni.

    2. sokkal magasabb a halálozási arány mint a „normál” influenzáknál. nincs semmi oka (az ellene tett jelentős erőfeszítéseken kívül), hogy ne fertőzzön meg a világban ugyanannyi embert vagy többet mint az influenza. 20-25-ször annyi halott lenne még akkor is, ha mindenkit el tudnának látni normálisan. Az azért már nagyon komoly szám.

    3. De a legnagyobb probléma, hogy a fertőzöttek kb. 20-30%-a intenzív korházi ellátást igényel, ami egy nagyon magas szám. Ha csak Kínában nézzük és megfertőződik mondjuk 10 millió ember, akkor az 2-3 millió intenzív ellátást igénylő beteget jelent. Persze ezeknek nagy része nem egyszerre lenne beteg, de azért mondjuk az 500 ezer – 1 millió bteg is akkora szám amit bőven nem tudnának kezelni.

    A vírus jelenleg azért nem tűnik annyira veszélyesnek, mert pokoli erőfeszítéseket teszenk azért, hogy gátolják a terjedését. Ha ez nem lenne akkor már világjárvány lenne és több millió fertőzöttnél járnánk (és sok 10 ezer halottnál).

  • Liping

    február 8, 2020 at 20:53 Válasz

    @hvuk: annyiban igazad van, hogy ha valóban ilyen relatíve magas a mortalitás (2+ %, ami a már említett okok miatt megkérdőjelezhető), akkor az valóban több halottat jelent, mint egy normál, átoltás utáni influenza, a spanyolnáthához hasonlatos, ami szintén influenza volt.

    Arra, hogy mennyien igényelnek kórházi ellátást, az megint csalóka, mert csak azok az esetek derülnek ki, ahol konkrétan vannak gyanús tünetek, a jelek szerint az érintettek zöme lábon kihordja. Majd egy fokkal okosabbak leszünk, ha most valóban sikerül Wuhanban minden egyes embert csekkolni, hogy ténylegesen mennyi az érintett, de sokkal nagyobbnak látszik a szám a megerősített eseteknél.

    És igen, veszélyes. Leginkább a vele járó pánik miatt. Hogy halálfélelemtől sújtva mindenki orvosi ellátást akar, amire sehol nincsen felkészülve rendszer. És veszélyes amiatt is, mert amíg ezzel van leterhelve az egészségügy, addig minden más háttérbe szorul.

  • hvuk

    február 8, 2020 at 21:02 Válasz

    @Liping: Vannak tényezők, amik viszont azt mutatják, hogy a mortalitás magasabb. A 2%-ot úgy kapják, hogy elosztották a 725 halottal a 35 ezer fertőzöttel. Így kijön a 2%. De a 35 ezerből jónéhányan meg fognak még halni, ez alapján tehát magasabb a mortalitás. Továbbá vannak olyan hírak (volt beszámoló erről pl. itt az Indexen is), hogy van akit le se tesztelnek, sőt, meghal úgy, hogy nem is szűrik és így a halálát nem is a betegség rovására írják. De igazából ez mindegy is, a több százmillió fertőzöttnél még 1% mortalitásnál is több millió halott lenne.

    A jelenleg kimutatott 35 ezer fertőzüttnél van ekkora igáény az intenzív kezelésre. Igen, lehet, hogy ez is kevesebb a sok enyhe tünetet mutató miatt, de ez megint mindegy, a világ kórházai nem felkészültek több millió vagy akár több 10 millió ember egyidejű intenzív ellátására.

    Tehát még egyszer: azért nincs akkor baj jelenleg, mert az orovosok, egészségügyben dolgozók és a kormányok mindent megtesznek azért, hogy ne legyen gond. 100 évvel ezelőtt ez a járvány bőven felért volna a spanyolnátha járvánnyal. Sőt, lehet, hogy durvább lett volna, mert az a járvány akkor egy legyengült, világháború utáni emberiségre csapott le.

    De ettől még a pánik rossz dolog, ezzel teljesen egyetértek. Csak ne higgyük azt, hogy nincs ok aggodalomra.

  • sóhegy049

    február 8, 2020 at 22:22 Válasz

    @hvuk: Az aggodalom, ami jogos és a pánik közt van különbség, de ezt kultúrája is válogatja. Az biztos, hogy a fertőzöttek száma jóval több, mint amit akárki tud, a gyógyultak száma is növekszik, így az a 2% sem biztos, hogy kijön. Volt régebben (nem a spanyol nátha) egy influenza járvány, ahol szintén tetemes számú személy szorult intenzív ellátásra. Elvben, ha igazak a nyugati hírek, van mód a kezelésre, de a megelőzés hatásosabb. Ezen a téren szerintem eddig mindenki, mindent megtett. Mit hoz a jövő? Arra nincs ráhatásunk, így aggodalomra van ok, de még a pánikra nincs.

  • Liping

    február 8, 2020 at 22:46 Válasz

    @hvuk: igen, aggódni szabad. Még akkor sem annyira egyöntetűen vidám a kép, ha a világ lakossága fegyelmezetten és apokalipszis víziója nélkül fogadja az esetleges világjárványt, hiszen sajnos a leginkább védtelen csoportok közül valószínűleg sokan meghalnak. Nem akarok ezzel kapcsolatban relativizálni, mert az én családomban is lehetnek potenciális áldozatok. Akiket egy járvány idején szigorúan elkülönítenék a külvilágtól. Magamat nem, egészséges vagyok. Azt is tudom, hogy erre nincs mindig lehetőség, pl. az eleve kórházban kezelt betegek csak abban bízhatnak, hogy a látogatási tilalom elég.

    Ami a spanyolnáthát illeti, igen, legyengült lakosságra csapott le, helyette most van egy méretesre hízlalt idős korcsoport, nem sok a különbség.

    Azon lehet vitatkozni, hogy ténylegesen mennyire halálos a vírus, s addig valóban spekuláció, amíg nem látjuk a végeredményt, de az látszik, hogy megfelelő immunitás mellett simán megbírkózik vele a szervezet.

    Tartom, hogy az igazán nagy gondok a pánik miatt lehetnek. Erre Kína is jó példa. Pl. az egekben a zöldségek árai, mert mindenki felvásárol. Potenciális fertőzöttek utaznak vidékre, mert felülnek a rémhíreknek.
    Amitől tartani kell, az a vírussal járó pánik. A vírustól elég akkor, ha beteg és gyenge immunitású vagy.

  • Matyika Ápolója

    február 9, 2020 at 08:43 Válasz

    @hvuk: „A 2%-ot úgy kapják, hogy elosztották a 725 halottal a 35 ezer fertőzöttel.”

    itt az is van, hogy a 35e fertőzött az, akinek annyira súlyos volt a fertőzése, hogy kórházba került. Akinek nem voltak komoly tünetei, csak pl. megfázásosak, az be se került a kórházba. Tehát akár 2% alatt is lehet jóval.

    ha csak az influenzás esetek közül azokat veszed, ahol kórházba kerülnek a betegek, akkor ott is magasabb lesz a mortalitás

  • kvadrillio

    február 9, 2020 at 11:07 Válasz

    ez is érdekes…
    Ez a koronavírus nagy rejtélye, amit a kutatók sem értenekOrigo2020.02.06. 10:56

    Látszólag úgy tűnik, a koronavírus a gyerekeket kíméli, a fiatalok szervezetét jóval kevésbé terheli meg, mint a felnőttekét. Egyelőre a kutatók sem értik, miért van ez.A hivatalosan csak 2019-nCoV-ként ismert vírus idáig 24 000 embert betegített meg, a halálos áldozatok száma pedig már elérte az 560 főt. A betegek között azonban feltűnően kevés a gyerek, és ez már a kutatóknak is feltűnt.Az első fertőzöttekről december 31-én adtak hírt, január 22-ig azonban egyetlen 15 évesnél fiatalabb gyermek sem kapta el a kórt. Egy, a New England Journal of Medicine című tekintélyes orvosi folyóiratban megjelent tanulmány is arról számolt be, hogy a kisebbek valamiért nehezebben fertőződnek meg, vagy sokkal enyhébben jelentkeznek náluk a tünetek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy teljesen immunisak lennének a vírusra, hiszen mind Kínában, mind Németországban is vannak kiskorú érintettek, a számuk mégis elenyésző a felnőttekéhez képest.„Amit eddig láttunk, abból úgy tűnik, hogy valamilyen számunkra ismeretlen okból ez (a vírus) inkább a felnőtteket sújtja” – nyilatkozta a Business Insider magazinnak Richard Martinello, a Yale School of Medicine fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője. Hozzátette ugyanakkor, ez arra is visszavezethető, hogy a legtöbb adat felnőtteket kezelő kórházakból érkezik, és nem gyerekklinikákról.Az új koronavírus tünetei hasonlítanak a tüdőgyulladás és az influenza szimptómáihoz: láz, köhögés, hidegrázás, fejfájás, légzési nehézség, torokfájás jelentkezhet az érintetteknél.A SARS is elkerülte a kisebbeketAhogyan arról korábbi cikkünkben írtunk, a 2019-nCoV nagyon hasonlít a SARS-ra, ami 2002 és 2003 között 8000 embert betegített meg, és a járványban összesen 774-en haltak meg. A SARS akkor – hasonlóan a vuhani koronavírushoz – viszonylag kíméletes volt a gyerekekhez: csak 80 olyan kiskorú volt, akit igazoltan a kórokozó betegített meg, és a halottak közül egyetlen 18 év alatti személy sem került ki. Ezen kívül nincs olyan feljegyzett eset, amikor valaki gyerektől kapta volna el a vírust. Forrás: AFP/Anthony WallaceMivel magyarázható a jelenség?Jelen pillanatban két teória létezik:az egyik szerint a gyerekek szervezete semmivel sem rezisztensebb a kórokozóval szemben, mint a felnőtteké; szimplán azért fertőződnek meg nehezebben, mert jobban odafigyelünk rájuk; például, ha környezetünkben kiskorú van, gyakrabban mosunk kezet, és húzunk szájmaszkot.A másik elmélet ezzel szemben azt állítja, a kiskorúak teste hatékonyabban veszi fel a harcot a vírussal.A szakértők azonban hozzátették: elképzelhető, hogy a járvány terjedésével a fertőzött gyerekek száma is nőni fog.Az influenza jelenleg nagyobb veszélyt jelent a gyerekekreDavid Weber epidemiológus szerint sokkal nagyobb aggódnivalónk van az influenza miatt, ami pillanatnyilag jóval inkább fenyegeti a gyerekeket, mint a koronavírus; az 5 évnél fiatalabbaknál nagyon súlyos szövődmények alakulhatnak ki, tüdőgyulladást kaphatnak, és veséik is felmondhatják a szolgálatot. Ennek pontos háttere nem tisztázott, de a tudósok úgy vélik, a kicsik fejletlen immunrendszere sokkal erősebb immunválasszal reagál az influenzára, mint a felnőtteké, ez pedig komoly szöveti károsodással járhat.A koronavírus ellen egyelőre nincs védőoltás, és a hatékony gyógyszer kifejlesztése is várat magára.
    Ijesztően hasonlít a koronavírus egy korábban pusztító kórokozóra

  • kvadrillio

    február 9, 2020 at 11:13 Válasz

    Csökken a vírus terjedési üteme
    Marnitz István
    Publikálás dátuma
    2020.02.07. 10:27

    Fotó: Li Jianan / Xinhua News Agency
    Miközben a vuhani koronavírus napi emelkedési üteme – a közkeletű vélekedésekkel szemben – egyre mérséklődik, a világnak még mindig csak 4-5 hónapja lehet a hatékony ellenszérum kifejlesztésére-beadására.
    A Népszava statisztikai adatok alapján végzett számításai nem támasztják alá azt a hírlapírói fordulatot, miszerint a 2019-nCoV jelű koronavírus-járvány egyre gyorsabb ütemben terjedne. Ellenkezőleg: csütörtökre a betegség január közepén indult nyilvántartása óta nem látott alacsony szintre, 15 százalékra mérséklődött a világszinten – de elsősorban változatlanul a kínai Vuhanban – elhunytak, illetve fertőzöttek napi bővülési aránya.

    A hivatalos statisztikai adatokat gyűjtő worldometers.info és más híroldalak nyilvántartásai szerint az első két olyan napon, amikor a kimutatásokban megjelentek a fertőzöttek, vagyis január 16-17-én, 45-ről 62-re ugrott a szám, ami 38 százalékos emelkedés. A bizonyított betegek száma rögtön a rákövetkező nap hozta az eddigi legnagyobb, 95 százalékos ugrást. A januári átlag 50-60 százalékos napi növekedést mutatott. Azóta az ütem visszaesése látványos. Igaz, a csökkenés mértéke is egyre mérséklődik. Így lenullázódásra vagy akár csökkenésre – legalábbis hatékony ellenszérum bevetése nélkül – belátható ideig nem kerül sor. Az eddigi adatok meghosszabbításából ugyanakkor az következik, hogy az emelkedés valahol 10-15 százalék között megállhat.

    A halálozások tekintetében az első két számba vett nap, január 21-22. – 9, illetve 17 áldozatával 89 százalékos ugrást mutatott. Ez szintén eddigi csúcs. Itt az emelkedés lendülete jóval hamarabb hagyott alább.

    Január 22-e óta a halálozások és a fertőzések emelkedési üteme nagyjából egy ívbe illeszkedik. A halálozási arány, vagyis a fertőzöttek és elhunytak viszonya, ha lassan, de szintén mérséklődik. Míg január 24-én az érték 3 százalék fölé került, azóta folyamatos – bár hasonlóképp egyre kisebb ütemű – a csökkenés, ami mára 2 százalék. (Ez az érték a jelenleg nem terjedő SARS-CoV vírus esetében 10, a MERS-CoV esetében pedig 34 százalék.)

    A látszólag megnyugtató folyamatok ellenére még nem érdemes kidobni a sublótban rejtegetett szájmaszkokat. Hisz ettől még a fertőzöttek és az elhunytak számának emelkedése – amiként arról a napisajtó folyamatosan beszámol – töretlen. Napi 15 százalékos bővülést feltételezve a fertőzöttek május első napjaira, napi 10 százalékot alapul véve pedig június közepére érnék el a Föld lakosságának 7,5 milliárdos számát. Körülbelül ugyanekkorra tetőzne az elhunytak száma is, két százalékos halálozási arányt alapul véve 150 millió körül. Mindez 4-5 hónap. Ez alatt kell tehát tömeges használatra alkalmas ellenszérumot kikísérletezni. A versenyfutás az idővel tehát folytatódik.

  • Liping

    február 9, 2020 at 13:03 Válasz

    @kvadrillio: megkérlek, hogy ezt a hangnemet kerüld a blogon. Annak fényében különösen fájó volt olvasnom, hogy a másik két hozzászólásod alapján tudsz te normálisan is megnyilvánulni.

    Köszönöm.

  • HaCS

    február 9, 2020 at 13:11 Válasz

    Több kérdés is van.

    Az nagyon jó hír, hogy a Wuhani karantén elrendelése óta lassan eltelik kb. a lappangási idő, és nincs egyelőre másik gócpont a világban. A karantén előtt a várost elhagyta a lakosság harmada-fele, de ezek szerint még nem, vagy csak kis százalékban fertőzötten.
    A (detektált) megbetegedések száma viszont sajnos csak a lappangási idővel együtt értelmezhető. Ha 35000 beteg van, akik (már) tünetekkel rendelkeznek, akkor Wuhanon már mindenképp végigsöpör a vírus. Ami azt illeti a következő időszak legnagyobb kérdése, hogy sikerül-e a karantént sikeresen fenntartani a szükséges ideig a körülmények (és morál) várható drasztikus romlása ellenére. Valószínűleg ekkora méretben nem.

    Ami a letalitást illeti:
    Ez sajnos még függ a lefolyási időtől is. Ilyen szempontból jó hír, hogy már (egyáltalán) vannak gyógyultak. Ugyanis a betegség csúcspontján (vagy előbb) halnak meg az emberek, meggyógyulni tovább tart. Ezért értelmezhetetlen az elhunytakat a gyógyultakhoz arányítani.
    Ilyen szempontból a legnagyobb negatív faktor, hogy a jelenlegi adatok a (többé-kevésbé) ellátott betegekre vonatkoznak, miközben az ellátottsági arány okvetlen nagymértékű romlása várható Wuhanban. A legnagyobb pozitívum, hogy a gyógyult betegek hihetetlenül megkönnyíthetik, felgyorsíthatják vakcinák kifejlesztését.

    Amúgy csak a pontos fogalmazás végett:
    Mortalitás: Elhunytak száma/Teljes populáció
    Morbiditás: Megbetegedettek száma/Teljes populáció
    Letalitás: Mortalitás/Morbiditás: Elhunytak száma/Megbetegedettek száma

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük