A kevert fajú szabadságharcosok
Napok óta címlapon hozott hír, hogy a téli sportok legsikeresebb magyarországi képviselői, a méltán híres Liu fivérek Kínában folytatnák karrierjüket. Ez önmagában még nem is lenne akkora szenzáció, más országok atlétáit lenyúlni nem áll távol a nemzetközi gyakorlattól, s ebben Magyarország sem kivétel, a közel-keleti szénhidrogén-monarchiák meg egyenesen kimagaslóan teljesítenek ezen a téren.
Kínára egészen a legutóbbi évekig nem nagyon volt jellemző a módszer, s jobbára ma is csak erős megkötésekkel működik. E mögött nem a kínaiak esetleges magasabb erkölcsi normái állnak, hanem a tény, hogy a hazai közönség számára nehezen eladható az egyértelműen nem kínai eredetű sportolók honosítása. Bár egy-két labdarúgó esetén akadt rá példa, hogy mindenféle kínai kötődés nélkül is megkapták az állampolgárságot (a számuk valóban alacsony, még a fél tucatot sem éri el), az ilyen irányú tapogatózások célpontjai a kínai ősöket is felvonultatni képes külföldiek. Ez következik a kínai állampolgárság jogi szabályozásából is: amíg etnikai alapon nincs akadálya kínai útlevelet szerezni, a nem kínaiak csak egészen kivételes esetekben érhetik ezt el, s a Kínai Népköztársaság megalakulása óta legfeljebb 1-200 érintett részesült ebben (a kínai oldalról nézve) megtiszteltetésben.
Hogy a fivérek így döntöttek, azon tényleg nem érdemes meglepődni. Kína a sportág egyik nagyhatalma, a feltételek jobbak, s minden bizonnyal erősen belejátszott a jól bevált edzőjük távozása is. Aki szintén hülye lett volna nem menni, amikor a teljes szakág vezetőedzői posztját ajánlották fel neki.
Ha csak ennyi lenne a történet, nem is ragadtam volna billentyűzetet, hiszen ebben tényleg semmi igazán rendkívüli nincs. Ami azonban nagyon is az, az a közönség reakciója.
Az ember azt gondolná, s tényleg, a hasonló esetekben gyakorlatilag mindig ez a papírforma érvényesül, hogy a két Liu most aztán kapni fog. Hazaárulók, hálátlanok, esetleg nem is igazi magyarok, erre számítanánk. Ehhez képest újra sikerült szekértáborok szerint gondolkodni. Egészen váratlan módon most pont a lakosság ellenzéki érzületű része kel a két srác védelmére. Ha ránéztek bármelyik releváns telexes cikk kommentfolyamára, az általános vélemény szerint az olimpikonoknak nem tetszett, hogy Magyarországon ők kevert fajúnak számítanak, egyesenesen a vezető magyar kormányzati szereplők ellen lázadnak, s eleve Magyarország sanyarú állapotának bizonyítéka az, hogy lelépnek. Egészen odáig mennek el, hogy még a szerződés szerint visszafizetendő állami támogatás követelése is a kormányzat bűne, dacára annak, hogy máskülönben egyébként ez az oldal tiltakozik a legjobban az élsportra költött milliárdok ellen (szerintem nem alaptalanul).
Amikor augusztus elején berobbant a hír, hogy mennek az edző után, de minden marad változatlan, a reakciók még jellemzően támadó jellegűek voltak. Az érdekes fordulatot alighanem a magyar szakág politikai felelősének elhibázott korábbi nyilatkozata (miszerint Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor nem váltanak országot) generálta, de ezzel együtt is egészen meghökkentő az a következetlenség, ami a reakciókból árad. Eddig is tudtam, tapasztaltam, hogy mindent átírhat a nem szimpatikus oldal támadásának lehetősége, de ez a szokásos irányváltásokhoz képest is meredeknek tűnik. Ez azért valamennyire még tetten is érhető a kommentekből. Ha nem is nagy számban, de láthatóan akadnak értetlenek, akik még nem vették fel teljesen a fonalat, s érzik, hogy a máskor kötelezően gyűlölt Kína érintettsége miatt akad némi disszonancia, de a többség nemesen eltekint ennek észrevételétől és teljes mellszélességgel támogatja a fiatalok szabadság felé tett lépéseit. Megmosolyogtató.
5 hozzászólás
drizari
Kicsit bonyolultabb a téma, mivel nem nevezték meg, és nem is kérték más ország színeiben való sportolásukat. A hivatalos hír most mindössze annyi, hogy szeretnék edzésüket eddigi edzőjükkel folytatni, vagyis Kínában. De!
Az elmúlt időszakban a MOKSZ biztosította a Liu fivérek edzésének feltételeit a kínai válogatottal és Linával Pekingben, ezt a munkát a MOKSZ nevében Dzse Szu Csun, a magyar válogatott dél-koreai edzője segítette. Ez a megoldás a fivérek számára nem bizonyult megfelelőnek. Pedig ez a gyakorlat nem ismerelen forma, főleg sízőink éltek ilyen lehetőséggel.
Az már kicsit eltér, hogy a fivérek a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség hozzájárulását kérték az országváltásukhoz vezető folyamat megindításához. Vagyis felsejlik a magyar színek felváltása kínaival. Azonban a kínai szövetség még hallgat.
A hírhez hozzászólók reagálása nem lep meg, politikai érzület fűti át őket.
Liping
Nem neveztek meg országot, de kérik az elengedésüket és jelenleg is Kínában vannak, ahogy az edzőjük is ott dolgozik.
Persze, elképzelhető, hogy egy hatalmas csavarral a végén egy harmadik országban kötnek ki, de azért ez nem valószínű.
drizari
„A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöksége 2022. november 10-én megtartott elnökségi ülésén tudomásul vette a döntést és bejelentette, az országváltási kérelemhez hozzájárul. ” – lemaradtam a hírről.
Liping
Kedves édesanyjuk közben egy nyilatkozatban el is árulta, hogy fiai hamarosan kínai állampolgárok lesznek. Szóval nagy meglepi már valószínűleg nem lesz.
promontor
Kis hazánkban nem kell messzire menni, hogy bármely fórumon totálisan idióta hozzászólásokat találjunk, sajna ebben a műfajban Magyarország jobban teljesít, egyre jobban.
A távozás különösebben nem meglepő és a magam részéről semmi felháborítót nem találok benne, lévén teljesen érthetően kettős kötödésű sportolókról van szó, szivük joga, hogy Kínában folytassák a pályafutásukat, ráadásul a sikereiknek a saját tehetségük és elszántságuk mellett nyilvánvaló oka volt az edző személye is, elég logikus lépés, hogy követik őt. Ami az anyagiakat illeti, szerintem teljesen érthető és semmilyen módon nem elítélendő a hazai szövetség követelése, már csak azért is, mert ezt az összeget nyilvánvalóan nem a sportolók, hanem a kínai szövetség fogja állni, szóval senki nem dől anyagi romlásba emiatt.
Egyébként teljesen kockázatmentesnek se mondanám a váltást, Kínában nagyobb lesz a házon belüli verseny, szóval akár az is benne van a pakliban, hogy be se kerülnek a válogatottba.