Télidőzóna
Eljött ez a nap is, kevesebb mint két óra múlva már 7 óra lesz az eltolódás az otthon és a fengjiei lankák közt. Magyarország ugyanis – a többi környékbeli országhoz hasonlóan – visszaáll a téli időszámításra, ami egyébként a szabatos verzió, a nyári az anomália a rendszerben.
Miután az ötlet megvalósítására több helyen inkább aludtak egyet, Európán kívül nem is igazán terjedt el. Ennek megfelelően Kínában sincs óraállítgatás – vagyis mi tartjuk az időt.
Van azonban a kínai időnek egy másik, érdekesebb aspektusa. A bolygó forgásából adódóan földrajzi értelemben 15 hosszúsági fokonként van egy óra eltolódás, vagyis ennek megfelelően 15 fokonként vannak kijelölve az időzónák.
Ez persze politikai és társadalmi okokból nem valósult meg teljesen szabályosan, a gyakorlatban befolyásolják a földrajzi, ország- vagy belső határok vagy a szándék, hogy egy-egy entitás hova, melyik zónába szeretne tartozni – nem is beszélve a különc országokról, akik a saját idejüket Greenwich-hez képest nem egész órában adják meg: a néhány félórában számoló mellett van egy 45 perces is…
A pontos, földrajzi időért érdemes a széleken lévő órákat, illetve a színüket nézni. Mint látható, az 1-1 órás csúszások elég gyakoriak.[1][2]
No, de visszatérve Kínához: az ország elég szélesre sikeredett, ami nem is akkora csoda, miután majdnem 10 millió km². Földrajzi értelemben igényelne is legalább három időzónát, azonban a kormányzat egységesítési törekvéseinek hála csak egy van. Szerte az országban a pekingi középidő szerint zajlik az élet.
Itt Fengjieben is igazából már egy zónával beljebb lehetnénk, de mivel nem, ez azt eredményezi, hogy a kb. egy órával sötétebb van még reggel, viszont egy órával később is megy le a nap.
A kommunisták 1949-es hatalomra kerülése előtt használt időzónarendszer az ország által ma felügyelt területekre vonatkoztatva.
A nyugati széleken, Tibetben vagy Xinjiangban (Hszincsiang) az eltérés már lényegesen durvább, télen 9 körül felkelő nappal. De cserébe egy időben sugároz a televízió, s az amcsikkal ellentétben nem tudják ellőni idő előtt a spoilereket a műsorról.:)
¹ A volt Szovjetúnió és Mongólia területén a térképen látható időzónák idejéhez +1 órát kell adni. Ezzel egyúttal jellemzően a helyükre is kerülnek.
² A térképen csillaggal jelölt közép-keleti és dél-ázsiai országok alkalmaznak egyedi, a fenti időzónarendszer felosztásában nem elhelyezhető helyi időket. További kivétel még Ausztrália középső része, ott a két szélső zónához képest fél óra az eltérés a belsőn. A legnagyobb kakukktojás Nepál, ahol Greenwich +5:45 óra az idő.
7 hozzászólás
rudai gyerek
Gondolom mivel a népesség jelentős része a keleti területeken összpontosul, ott annyira nem lehet zavaró az esetleges eltérés. Bár nem látom be, miért nem tudtak még legalább egy időzónát létrehozni a nyugati részeknek.
Liping
@rudai gyerek: Hát, végülis igen. A fenti képen a bal szélső két zónában úgy max. 50 millió ember lakhat, ami arányait tekintve kb. semmi.
Nem hivatalosan létezik Urumqi-idő is, GMT+6, a helyiek állítólag ezt használják, de hivatalosan a GMT+8 van ott is érvényben.
kbalazs
Az EU 96 óta egységesen használja a nyári időszámítást, de egyre inkább látszik, hogy ennek az óratekergetésnek több a hátránya, mint az előnye, nem véletlen, hogy egyre többen vannak ellene (akit érdekel, az írja be a googleba: nyári időszámítás van értelme, itt csak annyit, hogy míg 1980-ban -amikor Magyarországon sokadszorra ismét bevezettük – talán még tényleg világításra használtuk a legtöbb áramot, ma már ez elég másképp van).
Időzónák kapcsán – ahogy a térképen is látszik – Kína két széle között 3 óra eltérésnek kéne lennie. Nem vagyok szakember, de szerintem sokkal több előnye van, hogy Kína nem használ négy külön időzónát, hanem az egyik szélén 1, a másikon 2 órával a földrajzitól eltérő, cserébe az egész országban egységes idő szerint járnak a repülők, vonatok, stb.
Liping
@kbalazs: Igazán zavaró szerintem csak arra Kashi környékén lehet, az év legrövidebb nappalán 10 után pár perccel kel fel a nap. Gyakorlatilag az éjszaka közepén kell felkelni, hogy iskolába/dolgozni menjenek.
Nem jártam még soha Xinjiangban, de úgy tudom, valamilyen szinten sikerült nekik keresztülverni a helyi idő gyakorlatát, s pl. a hivatalok, boltok is 10-től nyitnak. Ha esetleg volt szerencséd arra is előfordulni, megerősítheted vagy megcáfolhatod, csak hogy képben legyek én is, meg az olvasók is.
rudai gyerek
@kbalazs: Gazdasági és elsősorban közlekedési, kereskedelmi szempontból természetesen sok előnye lehet ennek – többek között azok, melyeket te mondtál -, bár lehet, hogy nem ártana még egy időzónát bevezetni. Nem tudom…
kbalazs
@Liping: megkérdeztem egy ott élő barátom, aki szintén megerősítette ezeket és mondott pár érdekes példát is.
Van olyan munkahely ahol a pekingi idő szerint kezdenek 8-kor (miközben most épp egy órával később, 9-kor van napkelte), de a legtöbb helyen a munkakezdés el van tolva 2 órával, tehát pekingi idő szerint 10-kor kezdenek és 19 óráig dolgoznak, a boltok is 10 körül nyitnak és 22-23 óráig vannak nyitva.
Az ujgurok a mindennapos beszédben a xinjiangi időt használják, tehát ha velük beszélsz meg valamit, akkor mindig tisztázni kell, hogy pekingi vagy xinjiangi idő szerinti időről van szó. Khasgarban néhány helyen pl. még az utcai órák is a xinjiangi időt mutatják.
Érdekes dolog, hogy akár hanokkal, akár ujgurokkal beszélsz, a dél, delelőtt, délután szavakat mind a helyi időhöz igazítva használják. Tehát bár leginkább pekingi időben beszélnek, ilyenkor az ebéd déli tizenkettő helyett „déli kettőkor” (中午两点) van, a 12 óra pedig ott „délelőtt 12” (上午十二点) néven fut.
Liping
@kbalazs: Köszi a kutatást, ez tényleg érdekes volt. Azt hiszem, a törekvésük azért érthető, az emberek zöme azért a nap járása szerint él.:) Ez a nem hivatalos eltérés meg elég jól ötvözi az előnyöket a pekingi és a helyi időt kombinálva.