Zöld datolya
Egy ideje rákaptam erre a gyümölcsre. Vásárláskor valami almafélének gondoltam, de erre gyorsan rácáfolt, hogy csutka nincs, ellenben csonthéjas mag lelhető fel a hús alatt.
Kérdeztem az egyik osztályt, mi a neve. Gyanítom, nem látták teljesen tökéletesen, mert qinglinek, valami kisméretű körtefélének nézték, ami a gugli szerint nagyjából hasonlóan is fest.
Ma aztán a tanáriban is megtudakoltam, s az egyik angol szakos kolléga date-nek, vagyis datolyának azonosította.
Töredelmesen bevallom, soha nem láttam még normális datolyát, csak a sziruposan édes, aszalt verziót. Kicsit csodálkoztam is, hogy valóban erről lenne szó, de aztán némi képkeresgélés meg kölcsönös győzködés után arra a megállapításra jutottunk, hogy ez nem a nálunk megszokott datolya, ellenben egy hasonló faj. A kínai mindenesetre ugyanúgy nevezi mindkettőt.
Az én datolyám lényegesen nagyobb és almazöld színű, s kimondottan finom. És még csak nem is szokás aszalni.
Otthon hiányozni fog, tényleg egészen kiváló.
—
9 hozzászólás
rudai gyerek
„Otthon hiányozni fog”
Akkor vegyél néhány magot és termeszd majd itthon :-))))
Spidermed Med
latin neve? Talán nalunk is lehet kapni..
Liping
@Spidermed Med: fogalmam sincs sajnos.
Mont Orchid
Nagyon jo olvasni az irasaidat. :))) Te egy igazi felfedezo vagy. Neked koszonhetem a datolyat, hogy megkostoltam, nekem is nagyon bejon. Elmenyekben gazdag korutazast kivanok neked! 🙂 Udv.
Liping
@Mont Orchid: Szia Orchid! Köszönöm a dícsérő szavakat, s üdvözöllek nálunk.
Merre csavarogsz, hogy hozzájutsz ehhez a földi mannához?
Liping
@rudai gyerek: a panelban?:P
Mont Orchid
Nem messze toled a szomszedba….Shenzhen mar egy eve 😉
Liping
@Mont Orchid: Mit csinálsz odaát?
Mont Orchid
@Liping: Htb… :DDD A férjem munkája köt ide minket, én meg tartom a frontot az otthon melegét. Néha könnyū, néha nehéz, de nem egyszerū mert én kissé honvágyas vagyok.