A pancsolás nem tipikus kínai habitus

A probléma ott kezdődik, hogy a legtöbb kínai nem is tud úszni. Nincs iskolai úszásoktatás, ahogy megfelelő mennyiségű uszoda sem áll rendelkezésre. Állítólag van valami Fengjieben is, de még nem vizsgáltam meg. Mindenesetre a tanítványaim zöme enyhén szólva is furcsának találta, hogy olyan fiatalon tanítják mifelénk úszni a jónépet.

Aztán a strandolás megint egy problematikus pont. Ahol lehet pancsolni, ott általában jó az idő is, ez viszont komoly dilemma elé állítja a hölgyeket. Itt ugyanis nem igazán szexepil, ha valaki napbarnított. A helyi kozmetikai ipar termékeinek zöme tartalmaz fehérítő adalékot, s az ideális hölgyemény bőre hófehér.
Ennek köszönhetően úgy félnek a naptól, mint a tűztől. Ernyőkkel, akár egyszerű esernyőkkel védik magukat a hőségben, s ha véletlenül eljutnak a tengerpartig, ott egészen meghökkentő szerelésekben képesek villogni.

A Velvet csinált erről egy kedves összeállítást nem is annyira régen, érdemes belenézni:
http://velvet.hu/trend/2012/08/23/terroristamaszk_szopoalarc_vagy_kinai_furdoruha/

Holnap este remélem már én is csobbanhatok a habokban, szopóálarc nélkül.