Szombat Mingchunnal
Tegnap, ahogy arról már szóltam, bicajozni voltunk Mingchunnal. Fengjie domborzata alapból nem nagyon kedvez a ennek a hóbortnak, de a városban – mint kiderült – vannak sík helyek is. Kicsit nyugatabbra, a Chongqing felé tartó út során is megfigyelhető új részeken egészen barátságosak a szintviszonyok.
Ez nem volt mindig így, csak mivel a városnak kell a hely, errefelé elég jelentős területen elbontották a hegyeket. A környék amúgy még javarészt üres. Néhány új ház épül, egyik-másik a kirakott plakát alapján igencsak jól néz majd ki, de jellemzően még csak üres puszta az egész. Ez sajnos azzal is jár, hogy száll a por, ami nem annyira kellemes.
Mialatt odahaza ítéletidő tombol, itt már napok óta kellemes meleg van, napközben olykor 25 fokokkal. Azonban a tökéletesség ritkán jelentkezik a megfelelő időben, így tegnap egyáltalán nem sütött a nap, ami sajnos a képeken látszik is.
Fengjie ezen új részén, most még nagyjából a semmi közepén felhúztak egy méretes, néhány kilométeren át húzódó mutatós parkot. Tényleg nagyon szép, gondozott. Vannak benne kijelölt bicikliutak is, s a helyiek errefelé kerékpároznak. Olyannyira, hogy a parkkal szemben sorban van legalább 10-15 biciklikölcsönző hely.
Mi is az egyik ilyenből szereztük meg a járművet, óránként 8 yuanért bérelhetőek.
Képes beszámoló alant.
Lovak az út mentén – háttérben a Jangce egy kis holtágának túlpartja (fent), épülő új házak (lent)
Néhány a biciklisek közül (fent),
ilyen lesz ha elkészül (lent)
Itt-ott parkosítás (fent),
holtág (lenn)
Még holtág (fenn),
izgatott gyereksereg (lent)
Park
Mingchun (fenn),
érdekes a waiguoren (lenn)
Ezek után Mingchunéknál tettem egy rövid vizitet, ahol megetettek, majd onnan elbuszoztunk a régi városba. A mai Fengjie ugyanis új, de aki olvas régebb óta, az tudja ezt. A víztározó miatt az emelkedő vízszint elől át kellett költöztetni csaknem az egész települést.
Azonban a régi város egy egészen aprócska szeglete túlélte a költözést. Ez a néhány tömb elég magasan feküdt ahhoz, hogy ne legyen veszélyben, így nem bontották el őket.
Egészen más világ, érdekes, de határozottan lerobbant épületek. Fengjie minden bizonnyal jobban járt a gáttal. Nélküle még ma is valahogy így festene:
6 hozzászólás
Arthuro
Veve én imádlak! Ezt a sok képet! Már legalább ketten örülünk az új telefonodnak. 😀
Ha nem lenne gusztustalan pofátlanság részemről, én is olyan izgatottan követelnék „Még! Még! Még!” képeket, mint amilyenek a kislányok lehettek ott a parkban. 🙂
De megőrizve egy felnőtt méltóságát (vagy annak látszatát), köszönöm a képeket! Nagyon érdekesek!
Jól látom, hogy az „óváros” részt még mindig lakják?
Mézes Tenyér
Hát igen, én is állandóan a like gombot akarnám nyomogatni, aztán látom, hogy nem látom. Szép helyek, meg érdekesek is, az óváros elképesztő, gondolom, még lakják, Ázsiában egészen hihetetlen helyen tudnak emberek lakni. Nade a kis idegenvezetőd…..
Liping
@Arthuro: hihi.:) Ez ám a dícséret! Örülök, hogy tetszett.:) Majd igyekszem sűrűbben fotózkodni, ügyes a masina.
Liping
@Arthuro: izé, az óváros lakott, igen, állítólag képtelenség eladni azokat a házakat, nincs rájuk kereslet.
@Mézes Tenyér: hadilábon állok a fészbukkal, úgyhogy like itt nem is lesz, de köszi neked is.:)
Mi van Mingchunnal?:D
Igen, ő egész kis helyes, valóban, de olyan kis apró, a karom majdnem olyan vastag, mint a combja (és nem, nem azért, mert tehén lennék:D). De őt nem adom.:P Amúgy sanszos, hogy picit belém van zúgva, olyan kis révülten tud nézni, meg a tavaszünnepi képeslapjába írta, hogy sose felejtsem el. Cuki, de erős a gyanúm, hogy nem fogok bekerülni a családjába.:)
Arthuro
@Liping: Meglátod, még pár ilyen fotós poszt, és a kezed is megkérem. 😉
Btw, nem nagyon csodálkozom, hogy nem lehet eladni azokat a lakásokat. Enyhén lepukkant a környék. :/
Liping
@Arthuro: hehe, akkor igyekszem vigyázni, egy ideig még nem akarom beköttetni a fejem.:D
Igen, kissé valóban kevésbé komfortos a helyszín.:)