Már Moszkvában

Időben megérkeztem Moszkvába is, s szerencsére még wifi is van Seremetyevón. Az utazás zökkenőmentes volt idáig, remélem, most már a budapesti géppel sem lesz semmi gond, s elindul időben.

A légitársaságokat és úgy önmagában a repülést többnyire nem a gasztronómia miatt szeretjük, de el kell ismerjem, hogy az oroszok által elénk öntött tápanyag már csaknem finomnak volt nevezhető. Valami tejszínes csirke, tésztával, szinte otthoni ízek. Elégedett vagyok az Aeroflottal eddig. Maradéktalanul.

Az utasok is nyugton voltak. Valamikor vacsi után egy kisded ugyan üvöltött egy fél órán át, de ez volt az összes kellemetlenség. Dajdajozó utastársak nem voltak, de erről mondjuk igyekeztek is tenni. Míg másutt rendszerint megelégszenek azzal, hogy a dohányzást tiltják, itt alkoholizálni is tilos volt a fedélzeten. Nem csak ők nem adtak, de más forrásból származó szeszt sem szabad fogyasztani. Úgy hiszem, voltak kevésbé kellemesebb tapasztalataik, amiért bevezették ezt a szabályozást.

Még cirka három órám van az indulásig, addig pöfékelek, meg gyötröm az internetet. Néha ez is kell. A dohányzó szobát mondjuk nem volt egyszerű megtalálni, jelzés sehol, csak kérdezősködésssel sikerült.

Legközelebb már otthonról. 

Hozzászólnál Facebook fiókkal?

2 hozzászólás

  • sellőlány

    Üdv itthon, Veve! 🙂 Köszi az updateket az Aeroflotról, gondolom sok potenciális utast veszítettek korábban, megérte keménykedni. Én Wizzairrel és Ryanairrel utaztam legutóbb, gyakorlatilag az utaskísérők semmilyen módon avatkoztak bele az utasok rendbontásába. Pl. útban Tel Aviv felé egy csapat ortodox zsidó tagjai nem voltak képesek leülni és becsatolni magukat, majd ezért nem indult a el a gép időben, aztán végre rájöttek, hogy magukkal is kib…tak, végre leültek, de később a felszállás alatt is folytatták a mászkálást. A másik egy csapat brit pasi kanbulira utazott Bp-re, ha valaki ismeri ezt a műfajt, el tudja képzelni, mit műveltek a gépen. Szerencsére ez csak 2 óra együtt utazást jelentett. Ordító gyerek minden fapados járaton van, akik szinte mindig vagy pont mögöttem/ előttem utaznak. Ezért sokszor bevállalom a vészkijárat vagy a gép utolsó sorait, mert oda sosem ültetnek gyerekeseket. Várom az itthoni bejelentkezésedet!

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük