Sabah

Malajzia két részre osztható, Nyugat- és Kelet-Malajziára. Előző a Maláj-félszigeten, az Indokínai-félsziget déli nyúlványán fekszik, Thaiföldtől délre. A valamikor Malajának hívott részen él a lakosság zöme, ott található a főváros, Kuala Lumpur és elsősorban erre a részre gondol mindenki, ha Malajziáról beszél.

Kelet-Malajzia Borneó szigetének északi részén terül el, Nyugat-Malajziától több száz kilométernyi tenger által elválasztva. Borneó hatalmas, a bolygó harmadik legnagyobb szigete. Három ország, Indonézia, a törpeállam Brunei és Malajzia osztozik rajta.

Ez az első látásra is feltűnően szedett-vedett államszövetség jelen formában a briteknek köszönheti a létét, akik gyarmatosították Malaját (a déli csücsöknél fekvő szigetállammal, Szingapúrral együtt), s Borneó északi felét is. A függetlenedés után így adta magát, hogy a volt brit kolóniák egy államba tömörüljenek. Szingapúr rövidesen elhagyta az államszövetséget, Brunei pedig eleve nem is csatlakozott, a nyolcvanas évekig brit uralom alatt maradt.

Kelet-Malajzia merőben eltér a nyugati résztől. Ritkán lakott, javarészt dzsungel borította vidék páratlan állatvilággal. Két szövetségi állam alkotja: nyugaton Sarawak (ejtsd: szárává), keleten pedig Sabah (ejtsd: szábá). Bár Malajzia részét képezik, történelmileg semmi közük a szárazföldi részekhez, s nagy fokú autonómiával rendelkeznek. A helyiek védelmében a nyugat-malajziak nem költözhetnek keletre, s szigorú idegenrendészeti szabályok vonatkoznak rájuk, a látogatásuk a külföldiekhez hasonlóan időben limitált keretek közé van szorítva.

Sabah és Sarawak egyaránt önálló határőrizetet tart fenn, egyikből a másikba, vagy a nyugati részekből való utazáskor külön-külön pecsételnek az útlevélbe. Most Sabah-s pecsétet kaptunk, de egy Sarawak nyugati felébe való közúti utazás (amely az úthálózat és az országhatárok sajátosságai miatt Brunei kétszeri érintésével is együtt jár) a már beszerzett itteni mellett további öt pecséttel járna (- visszaútra szintén).

Míg a malajziai olajkitermelés központja Sarawak, Sabah kevésbé iparosodott, s a Borneóra irányuló turizmus központja. A székhely, Kota Kinabalu nagyváros, mintegy hatszázezer ember lakja, a sarawak-i Kuching után a sziget második legnagyobb települése. A város jellegge ennek ellenére kellemes, s főleg a kínai magasépületek után barátságos, családias, legfeljebb 4-5 emeletekkel. A forgalom is visszafogott, s a levegő is tiszta. Brit kolóniaként baloldali közlekedés van, az üzemanyagárak pedig eszméletlenül nyomottak. 1 liter benzint fajtától függően 1.3-1.9 ringgit között mérnek, vagyis az olcsóbbak még száz forintba sem kerülnek.

A lakosság összetétele vegyes, amiben nagyon elüt Nyugat-Malajziától az az indiaiak hiánya. Itt KK-ban egyáltalán nincsenek, vannak helyettük viszont helyi dajakok, borneói őslakosok. A malájoknál némileg sötétebb bőrűek, s feltűnően nem muszlimok. A népek zöme természetesen maláj, de mintegy egynegyedük itt is kínai, akik nagyon szépen beszélik a mandarint. A feliratok is tanúskodnak a multikultiról: a maláj mellett a legtöbb helyen kínaiul is kinn van minden, ahogy az angol is sűrűn előfordul. Nyugat-Malajziától eltérően sokkal jobban beszélik az angolt, bár ebbe belejátszhat, hogy KK turistaövezet.

Nyugat-Malajziától nem voltam elbűvölve, de Sabah határozottan barátságos hely. Az árak nagyon kellemesek, a kínai árakhoz hasonlóak, importcikkek terén pedig nagyságrendekkel olcsóbb, mint Kína. Belejátszhat ebbe a mindössze 6%-os ÁFA is.

Sabah-i dzsungel (fenn), a kicsivel több mint 4000 méteres Mt. Kinabalu emblematikus csúcsa (lenn)

Sabah-ba el kell látogatni, ha van rá lehetőség. Sokkalta inkább ide kell jönni, mint Malajába.