Elviselhető hőség
A nyarak Xinjiangban is forróak, itt Ala’erben most épp minden nap 34-37 fok van. Ez így elsőre elég aggasztónak tűnhet, de korántsem az.
Mivel sivatagban vagyunk, éjszakára mindig lehűl a levegő, hajnalra már csak 20-22 fokok vannak. A másik hatalmas segítség az egészen minimális, legfeljebb tizenakárhány százalékos páratartalom, aminek köszönhetően a hőérzet gyakorlatilag semmivel sem súlyosabb, mint a tényleges érték.
A napon meleg van, de a szervezet hőháztartása nagyon könnyen szabályoz, az izzadás nem is nagyon érezhető, mert ahogy jön, úgy gyakorlatilag azonnal el is párolog. Árnyékba húzódva meg már teljesen élvezhető az idő.
A lakásokat is zömmel okosan építették, 1-2 épület kivételével mind kelet-nyugati irányban húzódnak, s így a nap közvetlenül nem nagyon süt be, amit elősegít a nagy mennyiségű növényzet is.
Amíg Wuhanban tutira megpusztulnánk légkondi nélkül, dacára annak, hogy nincs ennyire meleg, ellenben 90%-os a páratartalom, itt a lakásban lévő ventilátort sem kell járatni, mert nincs rá szükség.
A tél viszont elég kemény lesz, decemberben és januárban folyamatos éjjel-nappali faggyal, viszont fűtenek, s a nyílászárók is messze a legjobbak, amiket Kínában láttam, így elég sanszosnak érzem, hogy nem leszünk jégkockák. Ha mégsem lenne elégséges a központi fűtés, esetleg be lehet állítani valami elektromos ketyerét, különösen, hogy az áramfogyasztás nincs limitálva, s a munkahely fizeti.