-
Daliani vacsi
Szombat este már jóval kisebb volt a felhajtás. A tolmácsomat – amúgy adminisztrátor a kórházban – küldték el hozzám, hogy elvigyen vacsizni.
Egy közeli pláza egyik dongbeii, azaz északkelet-kínai éttermébe ültünk be, ahol az alábbi képeken megfigyelhető dolgokat fogyasztottuk el.
-
Dalian étkei
Ahogy az lenni szokott, ha valahol illusztris vendég jár, őt igyekeznek igencsak jól megetetni. Itt most több taiwani professzor volt jelen, na meg én, ennek megfelelően rendesen kitettek magukért a házigazdák.
Az ebéd képei következnek. Tenger gyümölcsei minden mennyiségben!
-
Dr. Veve Dalianben
Aki olvasta már wenzhoui doktorkodásom történetét, az nem fog meglepődni ezen a beszámolón sem, aki nem, az kattintson a drveve címkére, s rá fog bukkanni.
A daliani program kevésbé volt kalandos, vagy csak bennem lett több a rutin. A kórház, ahová hivatalos voltam, még nem nyílt meg, csak január elején fog erre sor kerülni, így aztán betegekkel nem kellett találkoznom.
Az intézmény maga egy puccos szülészeti klinika lesz, ahol a leendő szülők 2-3 szobás, szállodára emlékeztető kis lakrészekben készülhetnek a jeles eseményre, illetve pihenhetik ki a fáradalmaikat, ha már lezajlott a szülés.Az árakat nem ismerem, de egész biztosan egy kisebb vagyont kell otthagynia annak, aki efféle luxusra vágyik, cserébe két fürdőszobás, konyhával, nappalival, giccses dísztárgyakkal berendezett környezetben hozhatja világra az utódját.
Csak érkezésem estéjén szembesültem azzal, hogy a városi tv is tiszteletét teszi az eseményen, s egyúttal engem is meginterjúvol majd. Semmi vészesre nem kell gondolni, mindössze három kérdés, három válasszal, amik közül csak a középső volt terjedelmesebb. Ezeket megkaptam aznap este, így volt időm átolvasni és nagyjából memorizálni őket.
Másnap aztán, amikor eljött az interjú ideje, kiderült, hogy a tolmácsom képességeit némiképp meghaladják a kérdések, így ott és akkor találták ki, hogy inkább meséljek a kutatásaimról, amiket Kínában végzek. Némiképp feladták a leckét, de megoldottam.
A meghívott taiwani professzorokkal együtt aztán helyet foglaltunk a pódiumon, majd előadásommal megnyitottam a konferenciát. Ezúttal volt tolmács is, aki oldalanként fordította kínaira is a szöveget.
Utánam még egy két órát ki kellett bírni, amíg a többiek is elmondták a magukét, majd kaptunk okleveleket, végül megtekintettük a kórházat.
Ez a megtekintés nagyon viccesen zajlott. Három profi fotós kísért minket, illetve időnként sietett előre, hogy meg lehessen örökíteni a bevonulásunkat egy-egy adott helyszínre. Olykor nem sikerült jól, ilyenkor vissza kellett menni és újra előbukkanni.
A kórháznéző után ebédelni mentünk, ahol aztán akadt minden finomság. Erről külön posztban.
Kaja után visszamentünk a kórházba, ahol időközben előkerültek a vendégelőadók életnagyságú fotói, alatta munkásságukról megemlékező sorok. Rólam sikerült a wenzhoui fehér köpenyes képemet kirakni, szóval kétely nem férhetett a hitelességemhez. Azt meg, hogy hány amcsi orvosi szervezetnek vagyok a tagja, inkább ne is részletezzük.Újfent a konferenciaterembe mentünk, ahol ezúttal néhány helyi arc tartott előadást az itteni orvosoknak és nővéreknek, többek között egy mindenféle pozícióba rendezhető szülőágyról és egy szülőkádról.
Ezekről utóbb még nekem is kellett pár szót ejtenem kamerák előtt, szerencsére nagyjából felfogtam azt, amiket előzőleg beszéltek róluk, így azt a 3-4 mondatot el tudtam mondani.
Ugyancsak szólnom kellett a természetes szülés és a szoptatás fontosságáról is, ez csak egy rövid jelenet volt, feltehetően valami apró marketingkampányhoz használják majd. Háromszor vettük fel, mire teljesen elégedettek voltak. Elsőre túl sokat beszéltem, másodszorra mozogtam, harmadszorra jó lett.
Ezután szerencsére elfogyott a program, engem visszavittek a hotelbe, majd este később még eljöttek vacsiztatni vinni. Tegnap reggel kivittek a reptérre is.
Ilyen volt doktorkodni északon. Remélem, még megyek.
-
Indulás vissza
8:50-kor megy a gépem, aztán majd otthonról írok. Szuper hely Dalian, de rohadt hideg van. Jó lesz délebbre.
-
Ideértem
Szerencsésen, késés nélkül érkeztem meg.
A szállás és egyúttal a kórház is jó helyen, metró mellett van, így ma délután könnyen tudok majd nézelődni.
Kiderült, hogy még a helyi tv is meginterjúvol, szerencsére a kérdéseket és a válaszokat megkaptam, így nem lesz túl bonyolult. Ilyen egy doktornő élete erre…
-
Hamarosan irány Dalian
Délután elindulok a reptérre, hogy aztán 18:50-kor elreppenjek északnak.
Elvileg negyed 10-re érek oda, ha a menetrend nem borul. Kontaktom a reptéren vár Dalianben, aztán hotelezés jön.
Holnap előreláthatóan kórházi látogatás és fotózás a program, majd ezután jönnek az előadások. 5 körül már végzünk, úgyhogy ekkor lesz egy kis időm nézegetni és fotózgatni. Remélhetően a helyszín nem lesz túl távoli a központtól.
Hogy úti célom területéről is jelentkezem-e, az a szálláshelyen fellelhető nettől és annak színvonalától függ, de igyekszem azért írni.
-
Elfoglaltság + ünnep
A napokban, bár lenne miről írni, nem igazán értem rá. Készülök Dalianbe, sütit sütök, vizsgáztatok, iskolai rendezvényen veszek részt. Kicsit összejött most minden.
Miután holnap elindulok északnak, nem is ígérem, hogy egyhamar utolérem magam, de igyekszem jövő héten belehúzni.
Addig is hadd kívánjak boldog karácsonyt minden kedves olvasónak. Hamarosan jelentkezem.
-
Hétfői vizsga
Tegnap már tényleg a legjobb osztályom jött, de előtte még volt egy kör a csütörtöki átlagos csoportból is.
Utóbbiak egész jól kezdtek, egy leány még 90 pont fölé is jutott, de aztán ketten újrázni kényszerültek, s ott is elvéreztek.
A legjobb osztály nem okozott csalódást, két kivétellel 90 pont felett teljesítettek, egynek még a 100 pontot is megadtam. Rendben voltak, mindenki készült, s amúgy is egész ügyesek.
Ma délután megint ők jönnek plusz debütál egy eddig még nem érintett, relatíve jó osztály is. Róluk majd este vagy holnap.
-
Gasztro: rákszirom
A keleti gasztronómia iránt minimálisan is fogékony olvasók már valószínűleg jól ismerik ezt a csemegét, amely különösen az indonéz konyhában tett szert kiemelt jelentőségre, de Kínában is a menü része.
Kínai élelmiszerüzletekben sűrűn előfordul, de olykor a nagyobb hazai hiperekben is fellelhető.Mint ahogy a neve is mutatja, a ráksziromnak valami köze van a rákhoz, egész pontosan a garnélához. Az eredeti recept szerint a garnéla megfőtt majd porrá őrölt, kiszárított részéből és maniókalisztből készül. Az összetevőkből tésztát gyúrnak, vékonyra vagdalják, majd megszárítják, s így gyakorlatilag időtlen időkig eláll.
Az ipari ráksziromgyártás azért feltehetően nem túl gazdag garnélában, de ne kukacoskodjunk.Fogyasztás előtt forró olajba szórjuk, majd a másodpercek alatt kisülő szirmokat már szedhetjük is ki. Fontos, hogy az olaj forró legyen, ellenkező esetben kis kemény, nem igazán szétsülő vackokat kapunk.
Mindez képekben alant.
-
Az első vizsganap + karácsony
Tegnap lezajlottak az első vizsgák. Állításommal ellentétben a legjobb csoportom mégsem vizsgázott, ők majd csak hétfőn – bár már félév vége van lassan, az órarendem még nem megy teljesen flottul. Jöttek helyettük egy másik, nagyjából átlagos osztályból.
A leggyengébb csoportom első nyolc vizsgázója került először terítékre. 76 pont felett nem kapott senki, ketten pedig elhasaltak. Első körben négyen, de kettő utólag szépített. A két kiesővel nem tudtam mit tenni. Az egyik érezhetően nem készült fel, össze-vissza beszélt és azt sem vitte túlzásba.
A másikat sajnáltam. Bizonygatta is, hogy készült, meg mutatta a kis füzetét is, ahol szépen ki voltak dolgozva a tételek, csak épp a fejébe nem mentek bele. Állítása szerint hiába próbálkozott, nem bírta megtanulni. Tényleg sajnáltam, de egyetemen azért ennyinek mennie kéne.A második osztályban tíz ember örvendeztett meg az előadásával. Első körben hárman nem ütötték meg a mércét, de másodjára mindenki átment. Akadt egy 98 pontos kislány is, ő tényleg szépen felkészült.
18-ból 2 eddig egész jó arány. Kellett hozzá azért az is, hogy jóindulatú legyek. Akinél éreztem, hogy tényleg tanult rá, azt átengedtem, még ha elég kutyaütő módon is sikerült az előadása.
Más. Jövő héten, 23-án este megint lesz egy összkülföldi karácsonyi buli, ugyanaz, mint Xianningben, Hubei tartomány külföldiekkel foglalkozó hivatalának szervezésében. Valami koncert, nem is buli, s ahogy akkor, úgy most sem érdekel, így ezt passzoltam.
Rá következő napon viszont az iskola is tart nekünk egy ebédet az éves munkát értékelendő. Ez már jobban megmozgat (enni szeretek), úgyhogy csütörtök délután majd odamegyünk, s remélhetően rengeteg finomságról készíthetek képeket.25-én, pénteken aztán útra kelek Dalianbe doktorkodni, de erről is lesz majd szó részletesen.