Bár közvetlen lakókörnyezetünket elnézve ez nem szembeötlő, Shenzhen tengerparton fekszik, legalábbis egyes részei. Tőlünk mindkét irányban még cirka 15-20 km a part, s klasszikus fürdőző területeket csak a város keleti részén találni.

Errefelé, Yantian városrész után jópár partszakasz is elterül, változó színvonallal és megközelíthetőséggel. Kettő, Dameisha és Xiaomeisha még a kevéssé problémás esetek közé tartozik, tőlünk metró és busz kombinációja által másfél óra alatt megjárható – ebből a busz egy óra, igaz, ha gyér a forgalom, megy fél óra alatt is.
Az egyik épülő új, 8-as számú metró errefelé robog majd, de ennek elkészültéig még egy egész picit várni kell. Igaz, a strandolni vágyók és a Yantianben élők számára jó hír, hogy egy egészen friss módosítás alapján a metró első szakasza már egyenesen Dameishaig ér majd. Az eredeti terv szerint Yantianig adták volna át az első szakaszt, de a helyi előljárók rendesen beparáztak attól, hogy embereltaposó tömegjelenetek alakulhatnak majd ki, amikor a nagy kapacitású metróról egy jóval szűkebb keresztmetszetű tömegközlekedési eszközre száll át a nép a strandokra igyekezvén. A jelek szerint ez elmarad.

Dameisha szabadstrand, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Ingyenes, viszont normál napokon cirka 40000, míg a fizetett ünnepeken akár százezer ember is ellepi a korántsem hatalmas partszakaszt. Igen, ez azt jelenti, hogy emberek vannak egymás hegyén-hátán, s gyakorlatilag moccanni is alig lehet. Ennek ismeretében talán érthető, hogy a metrót idáig nem részletekben adják majd át.

Tegnap szerencsére korántsem volt ennyi nép, de ez több dolognak is betudható. Hétköznap volt, s ami hangsúlyosabb, már egy hete szakad az eső, olykor csúnya viharokat is produkálva, s a tegnapi előrejelzés is csak annyiban volt biztató, hogy viharról nem, csak szórványos csapadékról szólt. Szerencsére ez kimerült abban, hogy kétszer cirka fél perc erejéig esett valami, s a napot az idő felében felhők takarták. (Férjem így is leégett, szóval jutott belőle így is elég. Én szerencsére csak barnultam.)

Így, hogy csak maximum ezren lehettünk, egészen kellemes volt a helyszín. Maga Dameisha környéke kifejezetten mutatós, s hegyek is akadnak szép számmal – már a Yantian felé vezető út elejétől kezdve dimbes-dombos a környék, később ez odáig fokozódik, hogy több alagút, köztük egyik-másik 2-3 km-es, kivájására is szükség volt.

No, de beszéljenek inkább a képek a lenti galériában. Dameisha – tömeg nélkül – nem egy rossz hely.