Xianning Wuhan közelében, Hubei tartományban fekszik. A város magterületén pár százezer ember él, így sem túl nagy, se nem túl kicsi, ennek minden előnyével és hátrányával együtt.

Kevés kivételtől eltekintve a kínai városok nem túl szépek, ez könnyedén kijelenthető. A kivitelezések erősen chabuduo módon zajlanak, így még a leggusztusosabb építmények is elég hamar lerohadnak, ráadásul a kínaiaknak mintha lenne egy különleges, hetedik érzéke ahhoz, hogy elcsúfítsanak mindent. A legmodernebb házakon is sokat ront, ha beköltöznek, s aztán a maguk ízlésére formálják.
Xianning nem különbözik az átlagtól, nem igazán szép hely. A város határában lévő Qianshan hegyet leszámítva a táj sík, természeti szépségekben nem bővelkedik.

Ez a csúcs, amit Xianning esztétika terén nyújtani tud

A kínai viszonylatban kicsi méret miatt nagyjából könnyen áttekinthető és bejárható, s a forgalom is elviselhető, dugók ritkán fordulnak elő. Wuhanhoz képest a levegő is üde, s növényzetben sincs hiány.
Waiguorenként ahhoz elég apró, hogy importáru terén silány legyen a választék, de ezen sokat orvosol, hogy Wuhan egy órányira van csak, így ha muszáj, a nagyvárosból minden akad.

Nem különösebben szerettem meg Xianninget. Ez talán lejött az évközi írásaimból is. Kétségtelen, hogy amíg Fengjiebe bármikor visszamennék, addig Xianningből ez az egy év bőven több volt, mint elég.

A város nevezetességét – bár ez nagyon viszonylagos, Hubei határain túl elvétve hallott róla bárki is – a hőforrások adják Jópár hotel, spa, s a város ezen részén gazdag, erre építő idegenforgalmi infrastruktúra épült fel/ki, s ez a szektor rejtheti Xianning jövőjét is.

Az étellel sem voltam igazán kibékülve. Fengjie után az itteni ízek erős visszaeséssel értek fel, bár azok számára megváltást is jelenthetnek, akik nem bírják az erős kajákat. Hubei gasztronómiája sem vészesen rossz – én leginkább átlagosnak nevezném. A déli, délkeleti part édeskés konyhájához képest mindenképp nagyságrendekkel jobb, de Szecsuán vagy Hunan markáns ízeivel nem ér fel.

Ahhoz elég nagy a város, hogy szórakozásra legyen lehetőség. A tipikus kínai KTV mellett, amit szerintem talán még az egészen miniatűr településeken is találni, Xianningben akad több európai értelemben vett bár, iszogatós-táncolós hely, s még sztriptízbár is. A nappali időszakra számtalan kávézó, ilyen-olyan beülős hely épült, egyik-másik teljesen hangulatos, s megüt bármilyen európai nívót.

Xianning földrajzilag egyáltalán nincs rossz helyen. Termőterületekben gazdag, környezeti katasztrófáktól védett, s hála a nagysebességű vonalaknak, minden fontosabb kínai terület rövid időn belül elérhető. Tektonikailag sem aktív Xianning környéke, ennek hála a város alá tartozó egyik déli járáson épül Kína eddig legnagyobb atomerőműve.

Ha a környéken jártok, nem feltétlenül javaslom a xianningi látogatást, mert tényleg nincs igazán semmi, ami miatt érdemes lenne felkeresni – hacsak valaki nem kimondottan van oda a föld alól bugyogó meleg vízért, bár ez utóbbi céljára is vannak sokkal látványosabb helyszínek a Mennyei Birodalomban.

Xianningi tíz hónapom azért nem nevezhető rossznak, de azt el kell ismernem, hogy ehhez igazán nem sokban járult hozzá maga a városka, mi több, ez utóbbi inkább egyike volt a negatív faktoroknak. Oké, ha nagyon őszint akarok lenni, Fengjie után esélytelen volt. Első kínai helyszínnek valószínűleg kiválóan megfelel, a kötelező egzotikumot hozza.
Ezzel együtt, Xianningben nem hiszem, hogy valaha még egyszer megfordulok majd.