-
Itt már nyár van
Meglepetten olvastam valamelyik nap a hírt, hogy otthonra fagyot jósoltak, ez azért már hazánkban sem annyira szokványos április közepén. Nos, felénk ez a helyzet határozottan nem fenyeget. Már rövidnadrágban vagyok kénytelen járni, s a légkondit is járatni kell, mivel stabilan 30 fok körüli értékek vannak. A szokásos kellemetlen páratartalommal.
Az egyik nap hazafelé jövet lőttem egy apró videót a metrótól hazáig. Egész pontosan a korábbi cikkben megörökített, újonnan épült magasháztól. A minőség a szokásos, s ezt csak súlyosbítja, hogy gyaloglás közben eléggé be-bemozog a kamera, de ezzel szerintem nem okozok meglepetést senkinek.
A felvételen látható, erősen kínai, korántsem steril vagy hipermodern utcán keresztül vezet az utam, de leírás helyett inkább csekkoljátok a videót, ha kedvetek van hozzá. Inkább a hangulatot ragadja meg.
Az indavideo az istennek sem akarta feldolgozni, így ma végül youtube-ra raktam fel. És még nem is a jó irányba néz (az én hibám), így ha lehet, inkább telefonnal nézzétek, a monitort nehezebb forgatni.
-
Kórházasdi 2. + a környék képekben
Bocs a csúszásért, de a betegség miatt kihagytam a múlt hétvégét, így most én tarthattam meg Iso óráit is, miután legutóbb volt olyan rendes és végiggürizte ezeket a napokat helyettem. De most már kvittek vagyunk, s újra jobban rá is érek.
Szóval, ott hagytam abba, hogy péntekre rendelt vissza az orvos. A procedúra hasonló volt: először a földszinten jeleztem, hova megyek, s megkaptam az erre utaló papíromat. A fülésznél nem volt senki, így azonnal be is jutottam. Felírta a kamerázást, én pedig lelifteztem a földszintre kifizetni az ezért járó 76 yuant.
Perkálás után megsasolták a füleimet, s ahogy mondtam is, immár nyoma sem volt folyadéknak. Arra még rákérdeztem, hogy mikortól javasolja a repkedést, s elvileg egy hét múlva már garantáltan semmi akadálya nem lesz a dolognak. Hurrá, ez jól alakult.
Oda- és visszafelé is készítettem pár képecskét Bantian metrómegálló környékéről, s egyúttal a kórházról is, ugyanis errefelé élünk. Magyarázatokkal a galériában lejjebb.
-
Kórházasdi jön megint
Nemsokára megyek vissza a dokihoz, de szerintem csupa jót fog mondani, mert a fülemben érzésre már napok óta nincs semmi oda nem való folyadék. Remélhetően szerencsésen megúsztam a dolgot.
Természetesen majd beszámolok a történtekről.
-
A dobhártyám megmenekült
A gyógyszereknek hála elkezdett szelelni a fülem. Már tegnap este is éreztem egyszer, hogy távozott némi folyadék, de ma nemrég már a Valsalva manőver (befogott orr, becsukott száj melletti levegőkifújás esetén idővel meg kell nyílnia a fülekbe tartó csatornának) is működött.
Nagyságrendekkel komfortosabb most már, egészen biztosan helyre fogok jönni, s ennek őszintén örülök. S ez miért jó a dobhártyának? Hát, ha a folyadék csak gyűlik és nem távozik, úgy idővel kilyukasztja a dobhártyát, vagy ezt megelőlegezendő az orvos vág rajta egy apró nyílást, hogy a folyadék kifelé el tudjon távozni, de a dobhártya szépen forrjon össze. No, ez szerencsére nálam el fog maradni! Juhéj!
-
Betegeskedem
Sajnalom, hogy nem jelentkeztem, de nem vagyok a topon. Picit mar javulok, de az erzes messze van az idealistol. Iso sulijaban sem melozom szerdaig, remelhetoen addigra felepulok.
-
Belső-Mongóliába is megyünk nemsokára
Ha minden igaz. Virágelvtárssal együtt. Pontos részletek még nincsenek, de talán mire megjövök Thaiföldről, azok is lesznek.
Már jó régen voltam arra, s már mostanság még elég hűvös az idő (éjjelente még fagy), azért nem volna olyan rossz. Még ha vegyül is a kirándulásba egy kis munka is.
-
-
Dolgos hétköznapok
Hogy megyünk-e Thaiföldre, azt még mindig nem tudom, addig viszont továbbra is csak a hétköznapi életem zajlik, aránylag kevés izgalommal.
Iso nyelvsulija még mindig remek hely, szeretek ott dolgozni. Akad még egy kisfiú is Amy mellett, aki egészen tündéri, bár nem a legragyogóbb elme, s kissé beszédhibás is. A k hang például egyáltalán nem megy neki, dacára annak, hogy ez a kínaiban is megvan, de próbáltam kínai szavakkal is, valamiért t lesz belőle. Ugyan nem vagyok logopédus, de hogy ilyen létezik, az meglepett. A gyermek ettől függetlenül cuki, az biztos. Majd őt is megörökítem legközelebb.
Iso-val is kiválóan kijövök, s rendkívül rugalmas a hely. A héten is cseréltünk órákat egymás között, s ha a céges munka üt be, azt is meg tudjuk oldani.A másik, általános iskolás munka kevésbé szórakoztató, de az időmbe belefér, s találtam egy buszt, amivel még hamarabb is megközelíthető.
Mivel Iso sulijába hetente átlag 5 napot megyek (most a héten épp csak négyet), általában naponta 1 vagy 2 órát tartani, plusz még ott van a másik iskola is, így általában lekötöm magam, kevesebb időm és ötletem marad a blogra, de igyekszem magam összeszedni. Arra viszont egész jó esélyt látok, hogy leheletnyit ritkábban jelentkezem majd. Túl drasztikus csökkenésre nem kell számítani, de a havi átlag 30 bejegyzés helyett inkább olyan 15-20 lesz a sanszosabb. Persze, ha épp történik valami izgalmasabb vagy jobban megszáll az ihlet, akkor mehet ez feljebb is, a fenti inkább csak minimálérték.
Szóval, a lényeg, hogy továbbra is vagyok és jelentkezem, amint tudok. Olvassatok ezek után is, s a kommentekért sem haragszom meg, bár tudom, ez a blog nem a kommentelő olvasókról híres. De még lehet ezen a téren is változás, legalábbis remélem.
-
Megvan a nyelvsulis munka
Ma végül visszajelzett a pasi. Elsőnek azzal, hogy van egy rossz híre is. Ezek után nem sokat vártam, de végül kiderült, arról van csak szó, hogy mégsem tudnak nyolc órát adni, csak hatot, s emiatt az eredeti fizu sem lehetséges.
Bár ő elvileg harcolt a partnerrel, hogy legalább az első hónapra kapjam meg a nyolcezret, ha egyszer ezt ígérte, de végül csak 7000 lett belőle. Mindezt egy bő öt percig taglalta a telefonban, mire a lényegre tért, úgyhogy már sokkalta rosszabb helyzetre számítottam, de aztán szerencsére kiderült az igazság.Szóval, most rohadt szar nekem. Egy ezressel kevesebbet fogok kapni heti 6 óra munkáért. Ja, és elvileg ezt is csak az első két hónapban, utána emelnek. Ha kapok még órát, akkor még azon felül is.
És az ürge még szabadkozott is, hogy gondoljam meg, hogy jó-e ez nekem, aztán írjak rá, de már a telefonban elfogadtam.Hétfőn betanít egy kis pizzázás mellett, szerdán meg már kezdődik is a munka. Annyira nem rossz Shenzhenben.
-
Holnap nyelvsuli
Holnap megyek egy nyelvsuliba felvételizni. Nincs túl messze és nem is fizet rosszul, a többit meg majd meglátjuk.
Egy kalappal.
