Úgy hiszem, említettem már, hogy Írország vidéki területein nem igazán létezik tömegközlekedés. Az egy dolog, hogy csupán hat városban (illetve agglomerációban) van bármiféle helyi közlekedés, hiszen a kimaradó helyszínek legfeljebb már csak huszonegynéhány ezres települések aránylag szerény távolságokkal.

A helyi közlekedésnél bosszantóbb, hogy a helyközi és a távolsági is nagyon vacak. Kevés a vonat és a busz, s a menetrendek sem úgy vannak kialakítva, hogy akár iskolába, akár dolgozni el lehessen jutni a mondjuk 20 km-re lévő másik településre, legfeljebb véletlen folytán. De a másik irányba már biztosan nem stimmelne az sem.

Ez persze csak a magunkfajta népeknek szokatlan és kellemetlen, a helyieket láthatóan nem aggasztja, hiszen még a 80 és a halál közötti korosztály is mindenhová vezet. Nagyjából mindenkinek van autója és ez errefelé eléggé indokolható is a már említett, erősen foghíjas infrastruktúra okán.

(Tudom, széles néptömegek számára elképzelhetetlen az élet autó nélkül Magyarországon, még akár a fővárosban élve is, de otthon még a zalai zsákfalvak is relatíve elfogadható tömegközlekedési kapcsolatokkal bírnak, s autózni általában választás kérdése, nagyon ritkán kényszer. Városokban semmiképp nem az.)

Mi most egész jól elvagyunk egyelőre. Férjem elektromos rollerrel jár dolgozni, nekem pedig majd iskolakezdésre beszerzünk egy biciklit. Viszont egyre több jele van annak, hogy lenne haszna az itteni hajtási engedély megszerzésének, elsősorban munkalehetőségek terén. Tagadhatatlan, hogy személygépkocsit fenntartva a városon belüli ügyes-bajos dolgaink is kényelmesebben intézhetők lennének, de így is megoldhatóak, szóval ez önmagában nem indokolná.

A lényeg, hogy férjem jogosítványt fog szerezni. Ez nem teljesen úgy zajlik, mint otthon, így talán megér egy eszmefuttatást a helyzet bemutatása.

Első lépésben a KRESZ jön, ez elég magától értetődő dolog, azonban itt a vizsgának nem előfeltétele semmiféle tanfolyam, onnan tanulja meg, ahonnan akarja, a lényeg, hogy átmenjen. Mivel a kórság miatt egy ideig zárva voltak a vizsgahelyszínek, elég hamar lefoglalták az újranyitást követően az időpontokat. Férjem így csak október végén fog sorra kerülni, Ballinában, ami a megye második legnagyobb városa, kicsit északabbra.

Ha ez sikerül, vár rá egy orvosi vizsgálat, majd ezután már igényelhet egy tanulójogosítványt. Ennek birtokában vezethet is, de ilyenkor még kell az autóban mellette lenni egy rendes jogosítvánnyal bíró embernek, aki felel érte. Ez az ember nem kell, hogy oktató legyen, lehet bárki. A szabályozás eredetileg feltehetően azzal számolt, hogy a szülők ilyen módon tanítgatják a felcseperedő kamaszokat a járműhasználatra.

Ez a tanulójogosítvány fél év után cserélhető normálisra, ehhez forgalmi vizsgát kell tenni, s hogy azért valami szabályozott kerete is legyen a folyamatnak, a vizsga előtt még teljesíteni kell egy 12 órás vezetői tanfolyamot rendes oktatóval.

Ha ez is megvan, immár a normális jogosítvány jár, azonban hogy védjék a társadalom többi tagját, még két évig egy N betű (novice) mutatja, hogy kezdő vezetőről van szó.

Szóval most ilyen program zajlik nálunk. Férjem hétvégente szabályokat tanul, aztán utána majd remélhetően vezetni. Ha meg egyszer eljutunk a jogsihoz, akkor még az sem kizárható, hogy valami járművet is beszerzünk. Bár még mindig nehezen érthető, mit keres a kormány a jobb oldalon. Ellenben az utakon átkelésnél már rutinszerűen jó irányból várom a forgalmat.