• Úton Chongqing felé

    Miközben ezek a sorok megjelennek, én épp Chongqing felé járok valahol. Hajnalban, 6:50-kor indultam el Fengjieből busszal Wanzhouig. Itt elkeveredtem valahogy a vasútig, majd onnan irány Chongqing.

    A buszon és vonaton sajnos nincs wifi, de gondoltam rátok, úgyhogy egészen szerdáig konzervanyagokat kaptok. Ezt most példa okán épp 23-án pötyögöm be.

    Chongqingban a tervek szerint útbaejtem az állatkertet is, ahol rengeteg pandás fotót készítek majd. Ugyancsak a nagyvárosban megpróbálok beszerezni egy fürdőruhát és egy rövidnacit, mert ilyeneket sajnos nem hoztam magammal otthonról.

    A jegyeket még interneten megvettem. Ez úgy néz ki, hogy miután lefoglalod a helyet, a rendszer fenntartja számodra azt háromnegyed órán át. Ennyi időd van valamilyen úton-módon neten kifizetni.
    Ha ezzel is rendben vagy, sms-ben kapsz egy azonosítószámot, s annak ismeretében, valamint a személyazonosító okmányod birtokában (utóbbi adatait be kell írni a vásárlás során) a kiindulási állomáson átveheted a jegyedet fizikális formában.
    Mivel a biléta névre szól, így elveszteni sem lehet. Vagyis ha el is veszted, nem gond, mert szívesen nyomnak helyette másikat – az elkallódott jegyet is csak te tudnád használni, így nincs mitől tartaniuk.

    Korábban, a jegyek nevesítése előtt kiváló jövedelemforrás volt az ünnepek előtt a jegyek nagy tömegű felvásárlása, majd borsos áron történő továbbpasszolása. Ez a jelenség annyira nyilvánvalóan irritálóan volt jelen, hogy a kormányzatnak muszáj volt lépni az üzérkedés ellen.
    Nem vacakoltak, léptek.

    Holnap folytatom!

  • Tanévet zártunk

    Ma este a kollégák részvételével bankett volt a diákok ebédlőjében. Voltak finom ételek, műsor a tanáraink részvételével.

    Itt például az igazgatóhelyettesünk énekel:

    Egy harcművész kolléga is fellépett, annak sajnos csak épp a végét vettem felt, pedig ügyesen ugrált is előtte:

    Készült pár kép is.

    P1010001

    P1010005

    Kaptunk egy kupont is, amit a suliboltban lehetett beváltani. 15 liter olajat adtak érte. Egy darabig kitart.

    P1010006

    Szép nap volt ez is.

  • Zajlik az élet

    Lassan mindenkinek véget ér a suli, tegnap (itt tegnapelőtt) már a felsős elsősök is végeztek, így Mengsi is benézett hozzám. Ugyancsak tegnap(előtt) hajnalra meghalt a hűtőm is, s azt mondták, küldenek valakit megszerelni, de azóta sem ért ide. Ma (vagyis nálatok holnap) majd rájuk kell szóljak, hogy most már azért jöjjenek. Mondjuk szerintem hűtőcsere lesz belőle.

    Kár nem nagyon ért, némi csirke-kacsa belsőség volt még a fagyasztóban, de egész kevés.

    Közben vettem buszjegyet Wanzhouig, hajnalban indulok majd. A bankoknál is szétosztogattam a pénzem, vettem egy új hátitasit is, úgyhogy most már lassan minden rendben zajlik. Fürdőruhát meg rövidnacit itt nem sikerült, Chongqingban majd még körülnézek, de ha ott sem, akkor majd (drágán) Sanyaban. Ez van.

    A fehérhomokos part és a pálmák tömkelege kárpótol. Ja, és 28-27 fokokat jeleznek előre. Szuper.

    tianqi.png

  • Fengjie nem enged

    Ma megkaptam a januári fizut meg a beígért 400 yuanes tavaszünnepi pótlékot.
    A fizu beszerzése amúgy itt sohasem egyszerű. Nekem az, de szerencsétlen asszisztensem intézi az egészet, s bizony szenved vele rendesen. Mindennemű kifizetés, amit az iskola intéz, kemény procedúrán megy keresztül. Van egy erre szolgáló űrlap, számlatömbi laphoz hasonlítanám, amire szépen felírja az összeget meg a kipengetés tárgyát. Idáig nem is lenne körülményes.
    Csakhogy ezt még alá kell írnia négy embernek. Neki (ez könnyű), az angolos vezetőnknek (ő is aránylag könnyen fellelhető), az igazgatóhelyettesnek (egy fokkal nehézkesebb elérni) s végül az igazgatónknak (ő gyakran tartózkodik házon kívül, s amikor itt van, akkor is csak elvétve eszi a fene az irodájában). Hogy bonyolítsuk a helyzetet, az aláírásokat ebben a sorrendben is kell beszerezni, nem lehet csak úgy össze-vissza, attól függően, hogy épp ki kerül a szemünk elé. Itt rendnek kell lennie.

    Az asszisztensem szerint ez a pénzekkel való esetleges visszaélés elkerülését szolgálja, hisz’ még a nagyhatalmú fővezérünk szignója sem elég önnön magában semmire. Ez ám a fegyelem!

    No, ma sikerült a papírosok alákörmöltetésével végezni, s mialatt első számú vezetőnknél járt, utóbbi megüzente, hogy szívesen látnának a soron következő tanévre is az intézményben. A jelek szerint elégedett a munkámmal, pedig amúgy elég szigorú figura.

    Számítottam azért a felkérésre, mert nem adtam okot panaszra ez idáig. Gondolkodom rajta erősen. Szívesen maradnék, csak abban nem vagyok biztos, hogy ez odahaza is határtalan boldogságot váltana ki hozzátartozói körökben. Nehéz ügy.

  • Számvetés – elmúlt egy félév

    Részemről véget ért az első félév a suliban. Lezajlottak a vizsgáim, mindenki megkapta az értékelést. Talán nem teljesen érdektelen megvizsgálni, mit sikerült elérnem az eltelt hónapok alatt. Mert bár én nagyon jól szórakozom itt és igazán élvezem, hogy szinte semmi munkáért egészen jól élek, azért az elsődleges feladatom a helyi diákok okítása volna.

    Sajnos igazán drámai átalakulásról nem beszélhetünk. Kevés az órám és sok a gyerek. Aki gyengén muzsikál, s nem akar igazán megszólalni, az nyugodt szívvel megteheti, mert nincs időm mindenkire. Így aztán főleg ugyanazok az arcok működnek közre az órákon, bár ezt azért igyekszem valamennyire ellensúlyozni.

    A legtöbbet a picik fejlődtek, s a legtöbb hasznomat is itt látom. Ők még javarészt nulla angoltudással érkeztek ide, így viszonylag jól formálhatóak. Hála a kitartó munkának, a kiejtésük sokat javult. Minden órán legalább 10 percet azzal foglalkoztunk, hogy szavakat olvastunk, s mostanra egyre jobban megy nekik, hogy a szóvégeket ne egészítsék ki egy magánhangzóval. Az anyanyelvükben ugyanis nincsenek mássalhangzókra végződő szótagok (pár n-re s ng-re végződést meg az egy szem er szótagok leszámítva), olyanok meg pláne, ahol mássalhangzótorlódások  fordulnak elő. Hogy példával szemléltessem: az orange (narancs) szót orindzs helyett kapásból orindzsü*-nek ejtik, másképp nem tudják kimondani. No, ezeken sokat sikerült csiszolni.

    A nagyobbaknál inkább a szókincsüket bővíthettem, illetve sikerül őket leszoktatni az idióta „nothing” használatáról. Ezt rendszerint a no problem/that’s okay/it doesn’t matter értelemben használták előszeretettel. Elsőre nem is értettem mit akarnak vele, s valószínűleg csak azért állt össze a kép, mert beszélek kínaiul, s ezen a nyelven itt a meishi szerepelne a mondatban. Na, ezt fordították át nothing-ra.

    A legtöbb változást Mengsin érzem. Nagyon gyengének tűnt eleinte, de ahogy bátrabb lett, kiderült, hogy egész sokat tud. Valószínűleg nemcsak ő, a felsős könyvek már egész nehezek, a nyelvtani feladatok egy része nekem sem egyértelmű, főleg másodéven.

    Második félévre minél több játékot tervezek, remélhetően segít nekik lazulni, s jobban ki merik nyitni a szájukat.
    Ja, és még egy külön elégtétel: a piciknél az összes nyelvtani dolog tökéletesen megy azok közül, amit én tanítottam nekik elsőként. Büszke vagyok rájuk.

    —-

    * ez az „ü” nem ü, hanem egy i és ü közötti hangocska. Ezért is szerencsés a pinyin a kínai szavak leírásához, mivel egyes hangok egyáltalán nem adhatóak vissza magyarul.

  • Bankolás megint

    Ma reggel tettem egy kört újfent a mezőgazdasági banknál, miután sehogy sem bírtam életre kelteni a netes fizetést.
    Odaérvén viszont megint egészen elképesztő hozzáállással találkoztam.

    Egy angolul is valamennyire beszélő bankos kiasszony fogadott gyorsan, s amíg várakozni kellett, átvitt egy másik váróba, ahol mindenféle itallal kínálgatott, amiből végülis maradtunk a forró víznél.
    Nemsokára visszajött, hogy indulhatunk, s előkerült egy hapsi, akivel hármasban átmentünk a bank másik, személyzeti részébe, ahol az irodák vannak. Ott egy privát gépen megmutatták, mégis hogyan kellene működnie a dolognak. Mikor a fizetéshez értünk, s előjött a bankos ablak, ott szépen meg is jelent minden, mialatt az én gépemen a számlaszám helyett ugyanitt csak a nagy üresség volt eddig.
    Szerencsére erre is szolgáltattak gyógyírt, szép türelmesen elmagyarázták, mit kell letöltsek a honlapjukról, hogy ez kiküszöbölődjön.
    Ezután még kedvesen felajánlották, hogy ott szöszmötöljek, foglalgassak kedvemre, de inkább hazajöttem, Itt is azzal búcsúztak el, hogy ha valamiért nem sikerülne, csak menjek vissza.

    Itthon aztán valóban megoldódott a probléma, s most már kedvemre fizethetek a kínai weben. Csakhogy közben a kinézett szálláshelyen már elfogytak a szobák, más normálisat meg nem találtam, úgyhogy ez a kirándulás most elmarad.

    Persze keresgélhetnék valami más úticélt is, de egy kicsit már unom. Fengjie is szép s a környék sem rossz, maximum majd erre-arra kóválygok egy keveset.

    De a netes bankolás már működik!

  • Bankvédelem kínai módra

    Tegnap a bankba menet volt még némi időm a nyitásig, így ott lófráltam a belvárosban. A szomszédos Construction Bank bejárata előtt egészen érdekes őrző-védő szolgálat ügyelt a hely biztonságára.

    Igazából csak pár helyi idősebb asszony reggeli testmozgásáról van szó, de a kardok és a helyszínválasztás egész jól asszociál a fentiekre.

  • Igazolás

    Elnézéseteket kérem, amiért kicsit eltünedeztem, de próbálom megoldani a nyaralási helyzetemet. Egyelőre nem túl rózsásan.
    Reggel eltaxiztam a főúton lévő Agricultural Bank of China-ba (ABC) hogy nyissak náluk egy számlát, s egyúttal interenetes fizetési lehetőséget is szerezzek.
    Kicsit hamarabb érkeztem, mint a nyitás, így csellengtem még egy fél órát a környéken, s ahogy az megszokható volt, a helyiek nagy örömmel konstatálták a jelenlétem.
    Az út túloldalán épp kardokkal táncolgató idősebb hölgyeket láttam, úgyhogy gyorsan átmentem, s kicsit le is videóztam őket.

    Nem csak ők voltak ennyire aktívak, volt még több kisebb csoport, akik tajcsiztak vagy épp magam sem tudom, hogy mit műveltek. A hangulat jó volt.

    Amikor kinyitott az ABC, bementem, s csináltattam számlát. A jelenlétem keltett némi csődületet: a fiókvezetőtől kezdve mindenféle alkalmazott odajött megcsodálni, s amíg el nem vezettek egy irodába, addig a többi ügyfél is ott méregette a fizimiskám.

    A nevemmel nem nagyon tudtak mit kezdeni. Ez igényelt pár telefont egészen Chongqingba, meg persze a bankos kislányok izgatott eszmecseréjét eredményezte ott helyben. A probléma azzal volt, hogy nem fér ki latin betűkkel. Végül ebben a határtalan diktatúrában egész egyszerűen egy olyan névre kaptam a számlát, ami hivatalosan nem is létezik: a kínai elnevezésemre.
    Ennek története kalandos. Volt egy nagyon jó barátom, Wang Liwei, még odahaza, aki olyan volt, mintha családtag lenne. Ő nevezett el engem annak idején Wang Lipingnek. Ezt kínaiak között azóta is használom, mert könnyebb nekik így. A diákok is Ms. Wangnak szólítanak, s azt hiszem, mostanra szerintem már az asszisztensem sem emlékszik a magyar nevemre, más meg pláne nem. Ha az iskolában valamit alá kell írni, mint pl. az 500 yuanom átvételét vagy a fénymásolás használatáról a papírt, ezeken is így használom a nevem, máskülönben még rám is szólnak, s odaírják mögé hogy waijiao (külföldi tanár).
    A lényeg, hogy az itteni angolos főnököm, aki az egész rekrutálást végezte, simán beírta az összes igénylőlapomra a kínai névhez a Wang Lipinget. Ennek köszönhetően a szakértői igazolványomban ugyanúgy szerepel a magyar név mellett.
    A bankosok látták a szakértőimet, mivel ebben van a lakcímem, s egyszerűen kioperálták belőle a kínai nevet. Úgyhogy most már lassan hivatalosan is ez leszek.

    Szóval lett számlám meg netbankom, s elvileg tudok neten is fizetni. A gyakorlatban ennek mikéntjére még nem jöttem rá. Kaptam egy USB-s bizbaszt certifikációs célokra meg pár kódot, jelszót, de mostanáig tanácstalan vagyok, ahogy a szomszéd tanárok is.

    Valamit szenved a tanusítványokkal, de igazából nem látom át pontosan, pedig ennyire nem vagyok hülye.
    Még az is lehet, hogy mostanra megjavult, mert időközben valamit még sikerült rajta varázsolnom, de ezt egyelőre nem tudom leellenőrizni, mert utána meg a jegyvásárlós felület halt le teljesen.
    Gondolkodom erősen, hogy hagyom a francba az egész vesződést, s maradok itt. Sanya megvár.

  • Fengjie by night

    Ma este kénytelen voltam a nagy bevásárlóközpontba menni, mert idefenn megittam az összes Pepsi Max-et. Odalenn sem volt sok a zérós Coke-ból, de talán kitart a maxes szállítmány megérkezéséig.

    Ha már odalenn jártam, beváltottam a Dicosos kuponjaimat is, s vettem hambit meg valami tortillaszerűséget, egész finom volt.

    P1010022

    P1010023

    P1010024

    P1010025

  • Pénz áll a házhoz

    Mivel a jövő héten véget ér a suli, a januári fizumat már akkor meg fogom kapni. De nem csak azt. A holdújévre való tekintettel minden tanárunk kap 400 yuant, így én is. Egy irányba elég is Sanyáig.
    Szeretek itt.