• Fűtés és áram

    Említettem már, hogy a lakásban van központi fűtés. Nem is kicsit hangsúlyoztam ki, lévén ez egy igen sarkalatos pont a számomra, ugyanis iszonyat utálok fázni.

    Fengjieben és Xianningben az amúgy viszonylag (az otthoni helyzethez képest mindenképp) enyhe teleken erősen szenvedni voltam kénytelen a lakásban, s hiába generáltam olykor 500 yuanes villanyszámlát a hősugárzók és a légkondi járatása lévén, a klíma nehezen volt barátságosnak mondható. Az én kis lakótelepen, központi fűtéssel gazdagított előéletemhez képest legalábbis. Nem fagytam meg, de gyakorlatilag egész nap a takaró alatt leledztem. Meleg nem volt.

    wp_20151206_21_51_20_pro.jpg

    Az idei szolgálati lakásban örömmel vettem észre a radiátorok létét. Ez merőben szokatlan ezen az égövön, miután nincs elég hideg, hogy megfagyjon az ember, még odakünn is ritkaságszámba megy a fagypont alatti hőmérséklet, a lakásokban meg azért egy cirka 10 fok minimum előfordul. 

    Nos, miután december 1-jén rákezdtek a fűtésre, így már azt is tudom, hogy rendesen fűtenek. A légkondit nem kell járatni, s stabilan 23+ fokok vannak idebenn, ami kifejezetten kedvemre való. 
    Igaz, egy kicsit későn kapcsolták be, szívem szerint már szívesen vettem volna a november eleji kezdést, de nem kell telhetetlennek lenni, A nagy légkondi is remekül fűt, s azt az egy hónapot simán ki lehetett húzni vele.

     

    Ez egyúttal azt is mutatja már, hogy a félévre megállapított 2000 yuanes áramkeret is bőven elégséges lesz. A mérőóra értékeinek tanúsága alapján meglepne, ha nem maradna meg több mint az összeg fele, noha egyáltalán nem spóroltam.
    Ezek után tényleg elképzelni sem tudom, hogy a rekorder kolléga hogy hozta össze korábban ezt a fogyasztást. Nálam senki sem fázósabb. Egyenesen lehetetlennek tűnik 4300 kW áramot elhasználni 5 hónap alatt a központi fűtés mellett.

     

    Szeretek itt lenni, s nagyon elégedett vagyok a lakással. Sanszosnak tartom, hogy hosszabbítás lesz a vége.

  • Jön a hideg

    Pár perccel dél előtt épp 7 °C van odakinn, s a napi csúcsot is nyolcra jósolják.a holnapi nap éjjelén meg már mindössze egy fokot jelez előre a meteorológia.

    Tartok tőle, hogy megjött a tél.azt meg remélem, hogy ennek örömére hamarosan a központi fűtés is megindul vele együtt. Merthogy ez utóbbi egyelőre még nem üzemel, de ha minden igaz, decemberben már fog. Ideje is nekikezdeniük, mert három hónapon át fűtenek majd.

     

    Hideg idebenn még nincs, meg szerintem nem is lesz. A nyílászárók tűrhetőek, s a nagyméretű légkondi szépen melegít, már egy pár hete üzemben van. Nappalra bőven elég, s időnként ki is kell kapcsolni, mert túlzásba esik a hőmérséklet növelése terén.
    Hogy ilyen jól fút, az mondjuk nem csoda, mert az áramot is szereti. Egy hónapra vetítve, folyamatos nappali üzemelés mellett 800-1000 yuan körül vígan elfogyaszthat, de az sem tragédia, ha még a központi fűtés megindulása után is kell használni, mivel még így sem fogyna el a féléves keret. Tényleg rendesen felkészültek, fagyoskodni biztosan nem kell.

     

    Ami pozitív nagyon, az az hogy meleg van. Számlát generálni (még ha nem is mindenütt kellett nekem rendezni) az eddigi kínai lakóhelyeimen is tudtam, de az egyáltalán nem járt komfortérzettel, csak a túlélést tette lehetővé a hűvös hónapokban. Itt szerencsére más a helyzet, s ezt igazán tudom értékelni. 

  • Hűsülés

    Tegnap óta elkezdett kissé borongósabbra fordulni az idő. Azért hajnali fagyokat meg nagykabátot még nem kell elképzelni, de a térd alá érő farmeromban már kissé kevésbé kellemes a kinti lét.

    Eddig amúgy nagyon jó idők voltak. A magyar delegáció ideérkezésének idejét leszámítva – akkor elég unortodox szelek jártak, s alig voltak 20 fokok – nyárias melegben lehetett részem, olykor kissé még túl nyáriasban is. Az első napokban pedig határozottan nagy kánikula volt.

    Most mindenesetre úgy néz ki, hogy lassan elmúlik a strandidő, s átveszi uralmát az ősz. Az előrejelzések stabilan 20-22 fok körüli nappali csúcsokról szólnak, ami azért még mindig nem annyira vészes, de kétségtelen, hogy esténként, pőrén a lakásban kissé már ront a komfortérzetemen.

    Kíváncsi leszek az idei télre. Elméletileg hasonlóra lehet számítani, mint Fengjieben, ez a hely sincs lényegesen délebbre. Fűtés persze itt sincs, de a nyílászárók állapota egy fokkal jobb. Eltekintve az erkélyétől. Sajnos ez utóbbi pont az általam használt szobából nyílik, s meglehetősen szép rések vannak az ajtót felépítő deszkák közt. Jeleztem már nem sokkal a beköltözésem után, hogy ezt cseréljék ki, mert nem akarok télen megfagyni, remélem, hogy ez így is lesz.
    Legrosszabb esetben, ha nagyon eluralkodik a hideg idebenn, majd áthurcolkodok az étkezőbe, az van legtávolabb a friss levegőtől. De majd elválik. Azért remélem a legjobbakat. Ezzel a fűtésmentes helyzettel nagyon nem vagyok kibékülve. E téren valóban nagyságrendekkel jobb a helyzet otthon.

  • Jön a hideg…

    Sajnálatosan, ahogy közeledünk a decemberhez, az időjárás is kezd egyre cudarabb lenni. Ennek jeleként az üzletekben megjelentek a hősugárzó cuccok is – úgy látszik, azért van aki hajlamos fűteni.

    Az itteniek amúgy már nagyon fáznak, mialatt én még egy pulcsival beérem, a népek nagy részén már kabát van.
    Péntekre megjött a hideg, kevesebb mint 10 fok volt napközben meg némi eső. Ugyanakkor ami jó: ennél lényegesen hidegebb nem is várható a tél során.

    Nézegettem időjárási archívumokat, ezek alapján az elmúlt 5 év alatt nem mértek mínuszt a járás területén, igaz, hogy a 0.3 fok nem sokkal marad el tőle. A suli hideget nehezebben viselő fáinak törzsét elkezdték körbebugyolálni, s a környék narancstermelői is ugyanezt teszik a kertben. A narancs amúgy nagyon kedvező áron fut, pár napja vettem belőle. 1 kiló mintegy 70 forintba kerül, s még finom is.

    Azért állítólag néha előfordul időlegesen nulla fok alatti hőmérséklet is, minthogy 6-7 évente egyszer látni havazást is. De azért hóemberre nem futja belőle, alig pár pihe szállingózik, s gyorsan el is olvad.

    A leghidegebb hónapok a december és a január, bár olyankor is legalább a napok felében 10 fok feletti értékekre lehet számítani, majd aztán februárban már jönnek a 20 fokok. A fokozatos melegedés csúcspontjaként aztán a nyár viszont elég gyilkosra sikerül. Július második és augusztus első fele masszív 40 fok feletti kánikulával jár, de ezt szerencsére én már nem fogom megtapasztalni. Függetlenül attól, hogy maradok-e egy extra évet, a nyarat mindenképp odahaza töltöm majd, bár az időjárás tekintetében nem biztos hogy jobban járok vele, mert itt legalább van légkondi.:)

    A légkondi amúgy egyáltalán nem luxuscikk ideát. Többnyire még a leglerobbantabb házakon is fellelhető, s 2000 yuannél többe beszereléssel (a cső valamilyen nyílászárón keresztüli kivezetésével) együtt sem kerül. S míg a telet kibírják, a hőségtől nagyon szenvednek, úgyhogy ez elsőrendű prioritás még a nincstelen rétegek körében is.

    A lakásom belseje most kellemesen fűtött, fázni nem kell. Remélhetően azért az extremitások is elkerülik majd az idei telet, s hógolyózni sem fogok tudni a gyerkőcökkel. A február meg már nincs olyan messze.

  • Mai program

    2-kor jön hozzám az egyik végzős diák (szombaton csak délig van suli), akinek az öccsét tanítom is, s vele együtt lemegyünk a Jangce partjára, vagy talán a hídhoz. Reményeim szerint onnan nagyságrendekkel szebb képeket tudok majd csinálni, mivel végre nem takarnak majd semmit az épületek.

    Nézünk vele valami hősugárzószerűséget is, ha minden igaz, mert sajnos fűtés itt sincs, s a légkondi azért nem a legtökéletesebb erre a célra. Szerintem fizuig még nem veszek, egyelőre elég meleg is van hozzá, de jobb tájékozódni a lehetőségekről, s az egyéni nézelődéseim alatt még nem találtam efféle szerkezetet.

    Most keddig megint szabad vagyok, csak a házikat kell majd kijavítsam. Legnagyobb megdöbbenésemre a diákjaim fele nem csinálta meg, pedig tényleg nem kértem semmi lehetetlent, még az ő szintjükön is nagyon egyszerű feladatról volt szó. No de a lényeg, hogy be kellett keményítenem egy kicsit, kiosztottam pár „C”-t, úgyhogy jövő hétre már biztosan alaposabbak lesznek. Erős a gyanúm, hogy az elődeim elég lazán kezelték ezt az órát, így aztán a tanulók egy része is abban a hitben lehet, hogy itt nem kell csinálni semmit. De hát nem ezért vagyok itt.

    Közben valamit variáltak az osztályokon is, s lett egy 80(!) fős csoportom is. Fincsi, mi?

    No, lassan összekapom magam, még zuhizok meg elkészülök, aztán lassan Troy (ez az angol neve) is itt lesz. Talán még ma rakok is ki képeket.

  • Papírok, ruházat, fűtés

    Lassan, de biztosan közeledünk, s külhoni munkaadóim végre sikeresen beszerezték a meghívólevelet és munkavállalási engedélyt. Jövő hétre meg is érkezik, s nyargalhatok is a Benczúr utcai nagykövetségre munkavállalói vízumért.
    Aránylag azért egész gyorsak lettek így a végére. Most már azon jár az agyam, hogy fogok mindent besuvasztani egy bőröndbe max. 20 kg súllyal. Bár Fengjie klímája nem nevezhető hidegnek (pláne a 40 fokos nyári napokon), azért olykor akad egy kevés hó is, s a téli 0-10 fokok is igényelnek melegebb ruhadarabokat.
    Elsőre talán egyszerűbbnek tűnne odakünn ruházkodni, mint innen cipelni, de kissé tartok tőle, hogy 177 centis magasságommal nem igazán férek bele a lokális konfekciótermékekbe. (Minden bizonnyal a kinti férfiak túlnyomó többségénél is magasabb vagyok, még szerencse, hogy nem ismerkedni megyek.) Annak is örülni fogok, ha uniszex sportcipő jut majd a lábamra.

    A tél enyhesége ellenére azért fűteni is kell majd, de ennek megléte is kérdéses. Még a felszabadulás idején jutott bölcs vezetőként Mao elvtárs arra a megállapításra, hogy Kína éghajlati szempontból egyszerűen kettészelhető. Ha már ott fut az a marha nagy folyó, akkor legyen az a határ! – gondolhatta a térképet és a Jangcét böngészve. A folyótól délre meleg, északon hideg van télen. Ilyen egyszerű.

    Így aztán délre, például a hajszálnyira átcsúszó Sanghajban (Shanghai) nincs fűtés, szívnak is a helyiek télen. Fengjie-t is kettészeli a folyó, Yong’an északon van, meg a ledózerolt régi város helyett épült aránylag frissen, úgyhogy e két dolog miatt reményeim szerint nemcsak a légkondival tudok fűteni, ha beüt a zimankó. A folyó kicsit feljebb lévő szakaszán, Chongqinghoz közelebb, Fulingban (Fuling) tanított két évet egy Peter Hessler nevezetű amerikai még a kilencvenes években. Élményeit egy nem túlságosan olvasmányos könyvben is megörökítette. Fuling a folyó déli partján épült, így a főiskolán télen fűtés nélküli osztálytermekben tanított.

    Remélem a legjobbakat.