-
Kína négy nagy új nemzeti parkot hoz létre
Mindannyian láttunk már óriáspandát, ha más nem tévében. Ezek a rendkívül cuki szőrmókok nagyon szerethetőek, így nem véletlen, hogy a World Wildlife Fund is címerállatként használja őket már évtizedek óta. Hogy a kipusztulás szélére sodródtak, az sem, mivel elég erőteljesen specializálódtak, s szinte kizárólag bambuszon élnek.
Amíg Kína elzártabb, belső vidékei háborítatlanok voltak, ez nem is nagyon jelentett problémát. A szűkös kalóriabevitelhez igazodó belassult életmódjuk és alacsony reprodukciós képességük miatt attól ugyan nem kellett tartani, hogy a pandák ellepik a világot, de aránylag nyugisan elboldogultak a leveleket rágva.
Ez az idilli állapot persze nem tartott sokáig, így alig maradt panda a vadonban, s mivel az élettérként szolgáló bambuszerdők is egyre inkább széttöredeztek, így a megmaradt populációk is egyre belterjesebbé váltak.Ha gonoszak akarunk lenni, a pandák, bármilyen szimpatikusak is, eléggé életképtelenné váltak a mostani világban, s alkalmazkodóképesség hiányában halálra vannak ítélve. Vagyis csak lennének, ugyanis Kína a kommunista hatalomátvételt követően valamiért kiemelt érdeklődést mutatott, s sok más azóta kipusztult állatfajjal ellentétben hatalmas pénzeket mozgatott meg a faj feltámasztása érdekében.
Drákói törvényeket hoztak: a pandák leölését kivégzéssel honorálták. Felállítottak kutatóintézeteket, pandaszaporító-központokat, s befogtak egy jó adag vad példányt.
Ma már sok az újszülött, akiket örömmel mutogatnak a sajtónak. Olykor kisebb balesetekkel. (fenn)
A vadonba való visszaszoktatás eszközeként még ilyen mutatós pandadresszeket is bevetnek (lenn)
A medvék nem nagyon akartak együttműködni. Fogságban még csak véletlenül sem szerettek volna szaporodni, na nem mintha a vadonban ez annyira sűrűn jönne össze nekik. Bár kitartóan küzdöttek a kihalásért, a kutatók unortodox módszerei, pl. pandapornó vetítése a jószágoknak, idővel megtették a hatásukat, s végül megjöttek az első eredmények is. Ma már minden évben tucatnyi újszülöttet hoznak a világra az erre a célra létrehozott intézményekben, s a fogságban tartott egyedek száma közelít a 400-hoz.
Jelenleg azon dolgoznak gőzerővel, hogy miképp lehetne őket visszaengedni a vadonba, mert mondanom sem kell, a mackóknak nincs sok kedve az önállósághoz. Az új generációkat pandának öltözött dolgozók (nem vicc!) etetik, hogy elszokjanak az emberektől.
Pandapornós kép keresgélése közben jött elő ez – feltehetően más célközönségnek szóló műfajMivel a létszám már adott, s mert a vadonban is van még cirka 1800 panda, a kormányzat nekilátott egy óriási nemzeti park létrehozásának. 27000 km2-en, Magyarország területének közel egyharmadán, Szecsuán, Gansu és Shaanxi tartományok határán kerül kialakításra, amihez csaknem kétszázezer embert telepítenek ki, s bezárnak egy halom bányát és fakitermelő telepet is.
Hogy idővel sikerül-e a vad mackók populációjának is regenerálódni, az majd eldől, de egyetlen állatfaj megmentésére sem költöttek még el ennyi pénzt, így bizonyára még jó ideig beavatkoznak, ha kell.Hogy a pandák cukiságuk ellenére megérik-e az erőfeszítést, azt döntse el mindenki maga. Akadnak azonban más kihalófélben lévő állatfajok is Kínában, amelyek megőrzésére most kiemeltebb figyelem jut.
A szibériai tigrisek és az amuri leopárdok számára egy 15000 km2-es nemzeti park szerepel a tervekben az északkeleti Jilin tartományban, amihez szintén szükség lesz egy kisebb lakosság-kitelepítéshez.
Bár a tigrisek lélekszáma az orosz oldalon valamelyest növekedett a védelemnek köszönhetően (a helyzetük így sem túl rózsás), szakértők szerint a tigriseknek alkalmas területek most már jobbára csak a kínai oldalon vannak, így amennyiben sikerül az állományt védelem alatt tartani, valószínűleg Kínában több szibériai tigris lesz, mint Oroszországban. Ehhez azért sok dolognak kell összejönnie, jelenleg alig néhány tucat állat él vadon Mandzsúriában.
Amuri leopárd (fenn), Heilongjiangban lencsevégre kapott vad szibériai tigris, sajnos nincsenek sokan (lenn)
Ugyancsak készül egy-egy új nemzeti park a tibeti antilopok és Yunnanban a megmaradt ázsiai elefántok számára is. Utóbbiak létszáma ugyan stabil, de a jelenlegi csordák leginkább turistalátványosságként szolgálnak. Erről feltehetően ezek után sem akarnak lemondani, de egy nagyobb, jól védett élettér lehetővé teszi, hogy valóban vad elefántközösségek is létrejöjjenek, emberi behatástól mentes környezetben. Az elefántok szerelmeseként ezt őszintén remélem és csak támogatni tudom.
Tibeti antilopok (fenn), vad elefántok Yunnanban egy motorbicikli iránt érdeklődve (lenn)
A Szecsuánblogon a trollok kiszűrésére előmoderáció után jelennek meg a kommentek. Ha új vagy a blogon, az első (a moderáción nem fent akadó, normális) hozzászólásod után felkerülsz a blogos whitelist-re, s így a jövőben a hozzászólásaid azonnal megjelennek majd. Megértésedet köszönöm!
-
Kína tartományai: Jilin
Jilin Heilongjiangtól délre, Belső-Mongóliától keletre, Liaoningtól északra fekszik. Keletről hosszan határos Észak-Koreával, kis szakaszon Oroszországgal, s egyben a koreai kisebbség kínai központja is.
Jilin elhelyezkedése Kínán belül
Heilongjianghoz hasonlóan alakult Jilin története is, de mai területének egy része komoly történelemmel rendelkezik: a különböző koreai királyságok uralma alatt állt.
Tartósan a mandzsu dinasztia alatt vált a birodalom részévé, s az udvar ugyanúgy tiltotta a hanok számára a betelepülést. Az orosz előretöréssel az akkori Jilin még rosszabbul járt: az óriási tartomány területének zömét elbukta, beleértve az Usszuri teljes túlpartját, a mai Vlagyivosztok környékét és még Szahalint is.A veszteségek ellenére Jilin mérete ma is átlagosnak tekinthető, mintegy 190000 km2.
Mivel délebbre fekszik, mint HLJ, mezőgazdasági szempontból sokkal jobban hasznosítható, s mint ilyen, jobban be is népesült, cirka 28 millió ember otthona.
A japán bábállam, Mandzsukuo központi részét foglalta el, s a nem túl kedvelt ellenséges hatalom Jilinben is megalapozta a nehézipar alapjait.
A székhely, egyben Mandzsukuo egykori fővárosa, Changchun azóta is a gépgyártás, különösen a gépjármű- és vasúti szerelvénygyártás kiemelt központja. Közvetlenül mellette található a kettes számú nagyváros, a tartománnyal megegyező nevű Jilin. Utóbbi a Népköztársaság kikiáltása idején egy ideig tartományszékhely is volt, miután ekkoriban Changchun tartományi jogú városként működött.
Ezt a helyzetet aztán Északkelet-Kína közigazgatási átalakításával párhuzamosan gyorsan felszámolták, s létrejött a maival megegyező Jilin tartomány. A kulturális forradalom alatt területe csaknem duplájára bővült és határossá vált Mongóliával is Belső-Mongólia szétverése és a szomszédos tartományok közötti felosztása miatt, de ezt a döntést a hetvenes évek végén visszavonták.
Vasúti szerelvények készülnek Changchunban (fenn),
az észak-koreai legendárium szerint a Pektu szent hegyén született Kim Dzsongil, néhai diktátor (lenn)
A koreai határvidék mentén fut végig a sok helyütt festői szépségű Changbai-hegység, erre található a tartomány legmagasabb pontja, a koreaiak szent hegye, Pektu, 2744 méterrel a tengerszint felett. A hegy közvetlenül a határon található, s az észak-koreai mitológia szerint a pár éve elhunyt Kim Dzsongil szülőhelye is egyben.
A tartomány északnyugat felé folyamatosan alacsonyodik, ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a népsűrűség és egyre több a termőföld is.
A leginkább érintetlen, ritkábban lakott részek az országhatár mentén találhatóak, az itt fekvő kiterjedt erdőségek egyben Jilin fejlett faiparának is alapjai. Ugyancsak ennek a vidéknek köszönhető, hogy Jilin hagyományosan a kínai természetes gyógyászat fellegvára is. A méltán híres ginzeng termesztése mellett megannyi gyógynövényt szednek össze errefelé évről-évre, nem kis bevételt termelve.
Ginzeng Ji’an városából
A lakosság 90%-a ma kínai, de több mint egymilliós koreai kisebbség is él itt a közel egymillió mandzsu, s némi mongol és hui etnikum mellett.
A koreaiak elsősorban a yanbiani koreai autonóm prefektúra területén élnek. Bár számarányuk az autonóm régió megalakításakor még 60% körüli volt, mostanra alig több mint 30%-át teszik ki a lakosságnak. Ennek több oka is van, amihez érdemes kicsit belenézni a kínai koreaiak történetébe.
Noha a mai Jilin egy része tartozott a Kogurjó királyság fennhatóság alá is, ennek etnikai nyomai alig tapasztalhatóak. A Mandzsúriában élő koreai kisebbség csaknem egésze a 19. századtól kezdve érkezett. Elsősorban a félszigeten tapasztalható gazdasági nehézségek okozták a nagymértékű migrációt, majd még egy utolsó nagyobb hullámot Korea 1910-es japán annexiója keltett.
A mandzsúriai koreaiak a kínaiakkal közösen harcoltak a japán megszállók ellen, számuk a második világháború végén mintegy kétmillióra rúgott. Korea felszabadulásával párhuzamosan majdnem a felük hazatért, mintegy egy és negyedmillióan maradtak Kínában.
Jilin nyelvi térképe. A sárga a han, a kék a koreait jelenti. A kéken jelzett részeket csaknem teljesen lefedi a koreai autonóm prefektúra.
Az 1952-ben megalakult autonóm régióban biztosított az anyanyelvi oktatás a felsőoktatást is beleértve, hivatalos nyelv a koreai, ennek ellenére némi asszimiláció bekövetkezett, de ez természetes folyamatként játszódott le, s feltűnően a 90-es évek óta tapasztalható.
Nagy csapást mért a koreaiak létszámára a nagy ugrás és a kulturális forradalom. Különösen az első, amikor a maói őrület hatására vidéken tömeges éhezés és éhhalál tombolt. A helyi koreaiak nagy számban keltek át Észak-Koreába, ahol a szovjetek bőkezű támogatásának hatására akkoriban bőven volt élelem.
Hogy a KNDK-ba visszatérő koreaiak később milyen vegzálásnak voltak kitéve, az már egy másik történet.A folyamat azóta gyökeresen megfordult. Több százezerre tehető a Jilin határmenti körzeteiben élő észak-koreai migránsok száma, de illegalitásuk és állampolgárságuk miatt ők nem szerepelnek a népszámlálások statisztikáiban.
Jilin idegenforgalmi szempontból is elsősorban a koreai határvidékre összpontosít. A Kogurjó-dinasztiához kapcsolható sírhelyek és feltárások a világörökség részét képezik. A Pektuszan, bár a kínaiak szemében nem örvend akkora tiszteletnek, mint a koreaiakéban, szintén kiemelt turisztikai látványosság természeti szépsége okán.
A Dél-Koreából érkező turisták nagy száma különösen az autonóm prefektúra területén szembeötlő.
A Pektu festői hegye (fenn),
síparadicsom (lenn)
A hegyekben épültek ki Kína legjelentősebb síparadicsomai is. Bár a téli sportok még nem kimondottan számítanak népszerűnek az országban, különösen most, a pekingi téli olimpiára készülve egyre nagyobb szerepet kapnak.
Jilin simán megér egy vizitet.