Talán nem árulok el nagy meglepetést azzal, hogy Kínában majdnem minden elüt a nyugaton megszokottól. Tekintetbe véve, hogy évezredeken át a világ egyik, s időnként a legfejlettebb civilizációja volt, nem kifejezetten furcsa, hogy fejlődésük eltérő mederben zajlott, s saját utakon jártak.

Így történt ez a számolás tekintetében is. Decimális, vagyis tizes alapú számrendszert használtak ők is, de a később színrelépő görögökhöz hasonlóan a legnagyobb egységet a miriádban, vagyis a tízezerben adták meg. Hellász leáldozása után ez a rendszer Európából eltűnt, de Kínában, s a kínai kultúra befolyási övezetében, Koreában és Japánban használata a mai napig töretlen.

Mit is jelent ez? Az általunk is használt szisztémával ellentétben a tízezer, kínaiul wan, egy önálló egység, kifejezése nem az ezres egység felszorzásával történik, mint ahogy pl. mi az ezret sem tízszáznak mondjuk (az angol nyelv képes ez utóbbira is, de ez most nem tartozik a bejegyzés témájához).
Tehát, például a százezer nyugaton a százszor ezer logikája alapján százezer néven fut, Kínában viszont tíz wannak hívják.

A wan miatt a következő új egység sem ugyanott jelenik meg: nyugaton az ezerszer ezer, vagyis a millió, míg Kínában a tízezerszer tízezer, a százmillió, a yi a következő lépcső. A sor tovább folytatható a hétköznapokban soha nem használt számok világáig.

Történelmi forrásokban a wannál nagyobb egységgel nem találkozni, ekkor a százmilliót még wan wannak jegyezték. Érthető okokból ez utóbbi is legfeljebb írásban és elvétve fordult elő, egyszerűen nem volt szükség ekkora számok használatára.
A modern kor keltette kihívások miatt a kínai (a japán és koreai szintén) matematika nyelve is bővült, s újabb egységeknek adtak nevet. Néhány tudóstól eltekintve zömüket nyilvánvalóan senki nem ismeri, s ők is nagyobb valószínűséggel fejezik ki ezeket az extrém nagy értékeket a 10 valahányadik hatványaként.
A százmillió (yi) elnevezése közismert, de a következő egység, az egybillió (az angoltól eltérően nálunk ez az ezermilliárdot jelöli) már csak elenyésző számú ember fejében él. Az egybillió neve zhao, ez utóbbi írásjegyét azonban ma már sokkal sűrűbben használják a mega kifejezésére, így a félreértéseket kiküszöbölendő a kormányzati dokumentumokban sosem ez, hanem helyette a tízezer yi szerepel.

Hogy másképp számolnak, az persze csak nekünk szokatlan, s alacsony értékeknél nem is kusza egyik nyelvről másikra fordítani. Üzleti tárgyalásokon, ahol már lényegesen sűrűbben fordulnak elő nagy számok, a tolmácsok dolga viszont igencsak embert próbáló. Ilyenkor az ember kénytelen fejben konvertálni, ami még komoly gyakorlás mellett is borzalmas feladat.
Próbáljátok csak ki, a kínai rendszer szerint kifejezett nagy számot minél gyorsabban fejezzétek ki magyarul, legyen mondjuk 4301 százmillió 6535 tízezer 600. Megfejtés fehérben itt: 430 milliárd 165 millió 350 ezer 600. És akkor a példában a fordítással még csak nem is kellett bajlódni.

A Kínába látogató külföldi a mindennapokban ilyen kihívásoknak szerencsére nincs kitéve, de elsőre az is elég szokatlan lehet, hogy a százezres és milliós értékek kifejezésének logikája eltér.
Általában még ez sem túl gyakori gond, az egyszerű számok elmutogatásával viszont már lényegesen könnyebb félreértésekbe keveredni. A változatosság kedvéért ez is eltér a nyugaton megszokottól. A legáltalánosabb a kettes és a nyolcas felcserélése, ugyanis a nyolcat itt pont ugyanúgy a hüvelyk- és mutatóujj felmutatásával jelzik, míg a ketteshez a mutató- és középső ujjat használják. Nem mindegy, hogy két vagy nyolc adag kaját rendelünk.

A számoknak megfelelő kézjelek

A kínai nyelvvel ismerkedni vágyóknak viszont öröm lehet, hogy a számok képzése roppant logikus, semmiféle kacifántos dolog nem nehezíti. A vészesen egyszerű megoldásnak köszönhetően bármely szám kifejezhető az egyjegyű számok és a nagyobb tizes alapú egységek (tíz, száz, ezer, tízezer, stb.) nevének ismeretével.
A 11 tíz egy, a 20 kettő tíz, az 56 öt tíz hat, a 135 (egy) száz három tíz öt, és így tovább.
Ez egyúttal azt jelenti, hogy még egy egyszerű, akár pár napos turistaútra is érdemes megtanulni kínaiul számolni, a haszon messze felülmúlja a ráfordított energiát.

A számok leírásához ma már Kínában is csaknem mindenhol az arab számokat használják, nem jelennek meg írásjegyekkel leírt számjegyek sűrűbben, mint a magyar szövegekben.
Vannak persze megfelelő írásjegyek is, a hivatalos, egyszerűsített formájuk megtanulása sem ördöngős, nagyon egyszerűre szabott írásjegyekről van szó. A számok egytől tízig írásjegyekkel: 一，二，三，四，五，六，七，八，九，十. A nagyon turistás helyeken ezek ismerete hasznos lehet – bár Kínában általában nem verik át a külföldieket, a tényleg veszedelmesen lehúzós helyszíneken előfordul a 5 yuan, 二块 (utóbbi két yuan, írásjegyekkel) ugyanannak a terméknek az árcéduláján.

Mint látható, ezek az írásjegyek tényleg nem bonyolultak. Ez a megtanulásuk szempontjából üdítő fejlemény, azonban egyúttal nagyon könnyen hamisíthatóvá, átírhatóvá is teszi őket. Épp ezért, a számok esetében, pénzügyi dokumentumok, banki papírok kézzel kitöltött részeiben a mai napig az egyszerűsítetlen, régi írásjegyeket használják, ezek lényegesen több vonásból állnak.

A számok egyszerűsítetlen írásjegyei – áthamisítani elég nehézkes

A számok sok kínai életében bírnak komoly jelentőséggel. Bár errefelé sem mindenki debil, még ma is sok a babonás lény. Ami nyugaton a 13, az ideát a 4-es (kiejtése hasonlít a halál szó hangzására). Ennek köszönhetően, ha nem is gyakran, de helyenként a négyes hiányzik, nincs négyes szoba, négyes számú parkolóhely, esetenként emelet sem (Japánban, hasonló okok miatt ugyanezen a sorson osztozik a négyes szám. Az ő őrületük nagyságrendekkel rosszabb.)

Lift – mintha nem lenne minden rendben az emeletekkel

A nyolcas viszont annál jobb. Nem véletlen, hogy a menő cégek, üzletemberek már arról jól felismerhetőek, hogy vagyonokért rengeteg nyolcast tartalmazó telefonszámmal bírnak.