Meséltem már, hogy befejeztem a vizsgáztatást annak rendje és módja szerint. A diákok eredményeit aztán szépen táblázatba vittem, kinyomtattam, s Zhao Shenghez eljuttattam.

Azért ennyire nem volt egyszerű. Miután, ahogy azt már egy korábbi bejegyzésben említettem, Kínában elsősorban az utónevek terén lehet brillírozni, így a szülők igyekeznek is a lehető legkacifántosabb és különlegesebb karaktereket megtalálni ezekre a célokra. Hiába kértem, hogy gyöngybetűkkel írják le a neveiket a vizsgalapokra, azért fejtörést így is okoztak bőven.

Kevés kivétellel majdnem mindegyik név hemzsegett a túlbonyolított, máshol soha nem használt írásjegyektől, így a szemeim majd kiégtek, mire a gépelés során (nagyon sokszor kizárásos alapon) kiválogattam a megfelelőeket. Tökéletesre így sem sikerültek, az osztályfelelősökkel átnézetve minden csoportban akadt legalább 2-3 hiba.

Szerencsére azért sikerrel jártam, bár nem volt egyszerű. Azért remélem, az édesanyák nem csuklottak túl sűrűn…