-
Koronavírus letudva
Amint elfogyott az én hetem otthon, férjem is pozitív lett. Neki még annyi baja sem volt, mint nekem: torokfájás illetve egy nap 37,2°C-os testhő.
Csütörtökre anyum párja is torokfájós lett (pont miután szerdán hazament négy napra ügyintézni). Azt gondolta, hogy csak megfázott, de tegnap leteszteltem, s hamarabb jelent meg a pozitív csík, mint a teszt érvényességét jelző másik vonal. Szerencsére semmi egyéb baja nem volt.
Akkor már gyorsan anyut is megnéztük, aki egyébként semmiféle gyanút nem keltett, s ő is hasonlóan meggyőző pozitív tesztet produkált.
A saját és férjem korábbi eredményeiből kiindulva (sokkal halványabb csíkokat sikerült generálnunk) sanszos, hogy már legalább 4-5 napja elkapták a kórt, így elég magabiztosan ki merem jelenteni, hogy mindenki ügyesen megbirkózott vele. Beleértve 66 éves, immár 40 kilósra hízott édesanyámat is, akire a legkevesebb hatást sem gyakorolta a vírus. Egyébként Sinopharmot kapott kétszer, mielőtt a nyugati booster is elérte.
Ismerve a kimenetelt, örülök, hogy mindannyian letudtuk. Az immunitás immár csúcsra jár mindannyiunkban.
-
Túlélő
Jelentem, sikeresen leküzdöttem a kovit, mára már abszolút tökéletesen vagyok. Mostanra az efféle tapasztalatokról adott beszámolók már lényegesen kevéssé lehetnek egzotikusak, de azért íme az enyém.
Szombat reggelre jelent meg a kis mocsok a szervezetemben. Ezt onnan vettem észre, hogy torokfájással keltem meg kissé fura volt a fejem is. Akkor még semmi egyéb bajom nem volt.
Mivel a munkahelyemen, beleértve a legközelebbi kolleginát is, számos érintett volt, így kézenfekvőnek tűnt, hogy magam is megfertőződtem. Az antigén teszt ezen a napon még negatív volt.
Vasárnapra lett egy kis hőemelkedésem is, majd a teszt is bejelzett. Estére be is lázasodtam, majdnem 39 fokra ment fel, de leszámítva, hogy fáztam, más gonddal ez sem járt.
Hétfőre már megint csak enyhe hőemelkedés volt, de a torokfájás megszűnt. Keddre már teljesen normális testhőm lett, de elkezdtem taknyosodni. Szerdára ez is elmúlt, de még kissé nyomottnak éreztem magam. Tegnap, csütörtökön már teljesen jól voltam, s ez mára még tovább fokozódott. Férjem továbbra is negatív és tünetmentes.A fertőzés következtében egy hétig itthon vagyok. Mostanra érezhetően arra ment rá a központi politika, hogy mindenkin menjen végig a kór, miután akit lehetett, beoltottak. A közeli kontaktok ugyanúgy mehetnek dolgozni, s már csak 7 napra szól a fertőzöttek karanténja is. Pénz is erre az időre jár.
Szerencsére édesanyám és párja sem kapta el, de erre igyekszem odafigyelni, még egy hétig nem nagyon tervezek a közelükbe menni.
Amúgy meg túl kellett ezen is esni. Vészes nem volt, de azért nem élveztem.Kellemes fertőzésmentességet az olvasóknak is!
-
Egymilliárd
Vagyis egész pontosan egymilliárd-tízmillió-négyszázkilencvenezer azon oltóanyagok száma, amelyeket tegnapig sikerült Kína lakosságába döfni.
Ez arányaiban nagyjából az uniós átlagnak felel meg (minimálisan, legfeljebb még 2-3 napig alacsonyabb), ami kifejezetten elismerésre méltó annak függvényében, hogy cirka két hónapja kezdtek hozzá rendesen. A lakosság nagyjából fele van már legalább részlegesen immunizálva, s a globálisan felhasznált összes oltás közel 40%-át Kínában fecskendezték be. Ha a jelent nézzük, ez az érték némi napi ingadozás mellett 55-60% körül mozog.
-
Ha egy program beindul…
Most már cirka két hónapja annak, hogy a hazai vakcináció felpörgetése mellett döntött a kínai kormány. Azóta ezt olyan szinten sikerült felgyorsítani, hogy már napi 20 millió oltóanyagot böknek a helyi lakosságba. A legutolsó 30 napban 336 millió szurit adtak be, s mindemellett még jutott exportra is.
Hogy a helyzet ennyire jól alakul, annak több oka is van. A legfontosabb természetesen a központi akarat, hogy az amúgy zsíros bevételt jelentő, s diplomáciai eszköznek is elsőrangú kivitel kárára helyzetbe hozzák a hazai populációt. Ez nem teljesen altruisztikus döntés volt: jövő év elején Peking téli olimpiát rendez, s ehhez muszáj, hogy addigra kialakuljon a nyájvédelem, de egyébként sem tartható fenn az ország lezárása a végtelenségig. Lakossági nyomásról nem nagyon lehetett beszélni, tekintve, hogy az ország gyakorlatilag vírusmentes, a szórványos eseteket pedig azonnal és sikeresen elfojtják.
Ugyancsak nem elhanyagolható szempont a relatív vakcinabőség. Jelenleg már hat különböző natív oltóanyag rendelkezik vészhelyzeti alkalmazási engedéllyel, így a kapacitások folyamatosan nőnek. A sajtóból is ismert Sinopharm és Sinovac vakcinák mellett még két további elölt víruson alapuló oltást használnak, valamint forgalomban van egy egydózisos vektorvakcina, és egy háromszori bökést igénylő, fehérjealapú hatóanyag is. Utóbbi technológia nyugaton még kevéssé van a köztudatban, a Novavax és a Sanofi célegyenesben lévő oltásai hasonlóak. Előnye, hogy rendkívül olcsón és nagyságrendekkel gyorsabban gyártható, mint az említett többi versenyző.
A népesség hozzáállásának változása legalább ennyire kruciális. Miután az országban megszűnt a pandémia, hamis biztonságérzet alakult ki, így az oltás felvétele egyáltalán nem tűnt lényegesnek. Nagyszabású kampány indult, hogy minél többen csatlakozzanak az oltottak táborához, s mostanra ennek elég látványos eredménye is lett. A jelenlegi tempó alapján az várható, hogy nyár végére a népesség kétharmada védett lehet.
Ez önmagában is jó hír, még ha a magyar olvasó életére nincs is különösebb hatással, azonban a következményei globálisak. India csigalassú tempóban próbálja meg immunizálni a saját, Kínával lényegében megegyező méretű embertömegét (a különbség kevesebb, mint 50 millió fő az előző javára), napi 1-3 millió oltást beadva. A legutolsó 30 napban, az export felfüggesztése mellett, s minden erőforrást erre összpontosítva, mindössze 55 millió vakcinát böktek be, ami azt jelenti, hogy még dupla ilyen sebesség mellett is mintegy másfél évbe telne, mire minden három indiaiból kettő védettsége kialakul.
Mivel eredetileg India lett volna hivatott ellátni a harmadik világot immunizáló Covax programot, az országban kialakult válsághelyzet a vírus elleni küzdelem szempontjából tragikus következményekkel járt. Azonban minden jel arra mutat, hogy szeptembertől korábban soha nem látott mennyiségű vakcina szabadul fel, ahogy Kína nagyjából végez az eredeti céljaival. A lakosság utolsó harmada mindehol lassabban oltakozik (ha egyáltalán, hiszen ezek egy része oltásellenes), s ehhez még további nehezítés Kína esetében, hogy egyre kisebb településeken kell a programot folytatni, ami értelemszerűen rontja a hatékonyságot.
Onnantól a felesleg már mehet a Covaxba*, csak legyen rá elég keret. Ez optimális esetben valóban érzékelhető előrelépést jelent majd, ami annak fényében, hogy jelenleg az összes oltás mindössze 0,31%-át használták fel a legszegényebb, a Világbank által low-income kategóriába sorolt nemzetek (közel 700 millió fő), de még a lower-middle income csoport is csak 15%-ot képvisel** (dacára annak, hogy mintegy hárommilliárd ember él ezekben), valóban időszerű lenne.Jövőre remélhetően már tényleg jobb világ lesz.
_______________________________________________
* A Sinopharm mindenképp, de a Sinovac WHO általi engedélye is már bármikor megjöhet, az adenovektoros CanSino vakcina gördülő felülvizsgálati eljárása pedig májusban indult el. A még Kínában is friss fehérjealapú CHO oltás is benyújtotta az első dokumentumokat a világszervezethez, de reálisan nézve az év vége előtt ennek nem nagyon lehet eredménye.
** Az még ezen is sokat torzít, hogy ennek háromnegyedét India vitte el, vagyis ha ezt az országot kivonjuk a képletből, a globális populáció legkevésbé szerencsés negyede (az említett két csoport India nélküli része, mintegy 27%) az eddig felhasznált oltóanyagok mindössze 4%-án volt kénytelen osztozni. -
Még nem kapok szurit
Bár meglehetősen lagymatag módon zajlik az itteni vakcináció, azért valamelyest kezd felpörögni. Olyannyira, hogy ma már az 59 éves korosztály regisztrálhat oltásra, s május 13-ig ez eljut egészen 50 éves korig.
Az itteni szisztéma eltér a magyartól. Itt a regisztráció csak a múlt hónapban kezdődött el, a hatvanasokkal. Évek szerint, tehát az első nap a 69 évesek, következőn a 68, és így tovább. Ez egy opció csak, ha valaki akar, később is jelentkezhet az oltásra, csak hamarabb nem, minthogy az évfolyama számára megnyílna a lehetőség. A regisztrációt követően cirka két héttel elvileg meg is bökik őket.
A programnak erősen bezavart az AstraZeneca majd a Janssen körüli cirkusz. Az AZ-t először felfüggesztették, majd engedélyezték, majd 60 éven felüli besorolást kapott. Most, hogy a 60-asokat javarészt beoltották, s maradt még egy kevés hatóanyag, kiterjesztették az alkalmazhatóságot az ötvenes korosztályra is.
A Janssen eleve így kezdte, 50+-os ajánlással, illetve ezt az egydózisos szert jelölték ki a problémásan elérhető társadalmi csoportok (hajléktalanok, drogfüggők) immunizálására is, hátha nem bukkannak fel a második időpontra alapon.Mivel Janssen vakcina nagyjából annyi jön, mint aminek a beadására számítani lehet ebben a korosztályban, így felmerült, hogy az ötvenesekkel párhuzamosan kezdjék el oltani a 40-49 év közöttieket is, hogy addig se pihenjenek a raktárban az érkező mRNS oltóanyagok. Alapból ezeket nem akarták 50 felettiekbe bökni, hiszen akkor a nyakukon maradhatott volna egy rahedli Janssen és AZ vakcina, amiket meg az egészségügyi szervek ajánlása alapján nem lehet 50 alattiakon alkalmazni.
Végül a szakemberek nem javasolták ezt a megoldást, így az én oltakozásom (csakazértis!) egyelőre még várat magára. Hogy átvágják a gordiuszi csomót, végül arra jutottak, hogy az előzetes terveknek megfelelően haladnak előre az ötvenesekkel, de beadnak nekik mindent, ami a kezük ügyébe kerül. Viszont, hogy a vérrögképzős mellékhatású szerek se romoljanak rájuk, a megmaradó készleteket felhasználják majd a 40-49-esek vakcinációja során. Ez egyelőre még ellentétes a szerek engedélyével, de addigra ezt hozzáigazítják az új helyzethez.Szóval, ami rám nézve a lényeg, hiába lettem éppen csak negyvenes, még várakozó állásponton vagyok. A kormányzat még mindig azzal tervez, hogy június végére a lakosság 82%-a (cirka a teljes 30 feletti népesség) kap legalább egy csipet, de ez azért erősen kétséges, hogy valóban megvalósul. Jelenleg még 30%-nál sem járunk, a héten is csak 220-240 ezer oltóanyagot terveznek felhasználni. Ami a korábbi tempóhoz képest örvendetes mennyiség, de még mindig elég gyenge. De őszintén kívánom, hogy sikerüljön.
Annak fényében különösen, hogy lassan elkezdődik itt is a nyitás. Meglehetősen óvatosan, de valami elindult. A külföldi utazás továbbra sem engedélyezett, s az országba történő belépés is még mindig nagyon macerás (egyes országokból 2 hét hotelkaranténnal jár, nem túl baráti áron). Bár a haláleset lehetővé tette volna, hogy mi lelépjünk, visszafelé két hét itthoni karantén mindenképp jött volna. Meg Magyarországon is valami hasonló, hacsak nem váltjuk ki két negatív teszttel.
Férjem épp most váltott munkahelyet, s szabadságot sem kapott volna, meg eleve nem is várták volna meg, amíg ez az egész hercehurca lezajlik, így mi csak online vettünk részt a szertartáson. Jövő nyár előtt nem is sanszos, hogy arra járunk.Most mindenestre várunk. Engem júniusban talán tényleg megfertőznek autizmussal. Talán. Sose gondoltam, hogy egyszer még örülök neki, hogy vénülök.
-
A nagy globális átverés
Számomra rendkívül furcsa, hogy mennyien vevők a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekre. Főleg, hogy olyanok is, akik amúgy egyébként békeidőben nem az alufóliasipkás szubkultúrákat erősítik, s hellyel-közzel racionális elvek mentén élik az életüket.
Ezzel együtt is még valamennyire megértem (nem nagyon, de fogjuk rá), ha egy távoli, nem kézzelfogható nyavalya tényét kérdőjelezi meg a tömeg. De azóta már közel hétszázezer magyar kapott pozitív tesztet, 22 ezren pedig meg is haltak. Plusz, ami nem detektált.
Akárhogy is, ez azért egy akkora embertömeg, hogy mostanra mindenki ismerhet már személyesen vagy maximum egy áttéten keresztül elhunytat, de minimum olyan fertőzöttet, aki nem úszta meg két nap hőemelkedéssel vagy egy kis kaparó torokkal. Két napja elhunyt anyósom mellett mi is tudtunk még egy közeli barát nagyapjáról is, sajnos ő sem épült fel.Anyósom egyébként nem volt zakkant. Mielőtt beütött a pandémia, semmi gyanút nem keltett, a bevett normáknak megfelelően állt hozzá az élet kérdéseihez. Ő is és a gyerekei is kivétel nélkül megkaptak minden védőoltást, ha beteg volt, orvoshoz járt, szedett gyógyszereket is, szóval tényleg nem az a született anarchista jelenség volt. Én és a férjem is erősen meglepődtünk, amikor elkezdett megosztani minden baromságot, amit a vírussal kapcsolatban talált. Gyaníthatóan inkább az lehetett a gond, hogy közel 60 volt már, amikor rászabadult az internet, s így benne nem alakult ki egy természetes immunitás a keringő hülyeségekkel kapcsolatban. A meggyőződése végül odáig fajult, hogy még a vakcinából sem kért, dacára annak, hogy 63 évesen, két enyhébb krónikus betegséggel simán időben kapott volna. Édesanyám 65 múlt, s most kapja a másodikat, élettársa 57, őt pedig múlt hét szombaton csippelték. Ők ketten nem élveznek prioritást, csak a koruk miatt került rájuk a sor, hála annak, hogy van mivel. Mindketten a Szputynikkal lettek megszúrva.
Persze, mindannyian tudjuk, hogy az egészséges szervezetben nem sűrűn okoz kárt a kór. Anyós is ezt hajtogatta, hogy egy nátha. Amikor épp elfogadta, hogy létezik. A felvonultatott elméletek nem sűrűn voltak összhangban egymással sem.
Tagadhatatlan, hogy neki is voltak alapbetegségei, de semmi kirívó, amit gyógyszeresen ne lehetne karbantartani, s simán hozta egy átlag korabeli magyar szintjét. Egész nyugodtan leélhetett volna még évtizedeket.Nem jelent elégtételt, de az igazsághoz tartozik, hogy amikor egy nappal a halálát megelőzően beszéltünk vele, már belátta, hogy tévedett. Nem ő egyedül. De hiába ezek a kinyilatkoztatások, valahogy a saját bőrön megtapasztalt veszélyig nem jutnak el a megtévesztett agyakig.
Azért ha csak 1-2 embert sikerül jobb belátásra bírni, akkor már megéri írni róla.
Olvasóimnak meg azt javaslom, ha hasonlóan megborult, veszélyeztetett korú családtagjaitok vannak, valahogy győzzétek meg őket, amíg még nem késő.Ha pedig lehetőség van rá, adassátok be az oltást! A gyógyszergyárnak nyilván jó biznisz a vakcina, ha keleti, akkor a magyar kormánynak is, de attól még használ. Ha meg esetleg át is programozza a megdöfött páciens agyát, az ettől tartók esetén ez nem is okvetlenül akkora baj…
-
Vakcinadiplomácia
Szerencsére elkezdtünk kilábalni ebből a csúfságból. Az út vége még odébb van, de most már legalább zajlik az oltás. Már ha van mivel.
A leginkább felkapott nyugati gyártók kapacitása erősen korlátozottnak tűnik, s jó előre elhappolta a készleteket a fejlett világ. Az EU részeként mi ebből még jól jöttünk ki – akár ír, akár magyar viszonylatban nézzük –, a bolygó nagyobbik fele ellenben magára maradt. Ezen nincs mit csodálkozni, az erősebb kutya génjei öröklődnek tovább, moralizálni felesleges. Teljesen érthető, hogy minden ország a saját lakosságát priorizálja.
Vannak azonban játékosok keletebbre is. Az oroszok maguk is erős gyártási problémákkal küzdenek, így valószínűleg mérsékelten veszik ki a részüket a történetből (legalábbis egy darabig még). Az AstraZeneca indiai vakcinája becsődölt a célterületen, leghamarabb őszre ígérik a javítást.
Csak egy szereplő maradt, aki viszont szárnyal és minden létező babért igyekszik learatni: Kína. Bár a saját, közel másfélmilliárdos lakosságát beoltatni sem kis feladat, Kína megteheti, hogy a vakcinációs programja relaxált légkörben haladjon előre. A hatóságok hathatós intézkedéseinek hála, az országban normálishoz közeli állapotok uralkodnak már bő fél éve, s minden új gócot csírájában fojtanak el. Ma éppen 2 (!) új esetet találtak, s a kezdeti kitörés óta a legrosszabb napon sem érte el a szám a 200-at.
Forrás: Xinhua Mivel a belföldi helyzet kezelhető, Kína most gőzerővel igyekszik kihasználni a vakcinák jelentette előnyöket. Természetesen van egy jól értelmezhető monetáris haszon, hiszen a vásárlók fizetnek a hatóanyagokért. Bár nyugaton erős szkepticizmussal állnak hozzájuk, ádáz harc dúl a világban értük. (Nagyjából ennek is köszönhető, hogy Kínát erősen mérsékelten érdekli, ha az EU-ban kifogásokkal élnek. Van bőven kinek eladni. Ezzel a piaccal eleve nem számoltak.)
Kínától vásárol Délkelet-Ázsia, Pakisztán, az arab államok nagy része, Brazília, Peru, Mexikó, Chile – lényegében a fejlődő világ teljes fizetőképes része. A kevésbé szerencsés térségek számára eredetileg India lett volna a megoldás, a náluk gyártott, olcsósított AstraZeneca vakcina révén. Az első egymilliós dózis el is jutott Dél-Afrikába, azonban úgy fest, hogy hatása az új, helyi vírusvariánssal szemben nagyjából a placebóval megegyező mértékű.Itt jön kézbe a vakcinadiplomácia, mint a puha diplomácia új eleme. Kína kapacitásai lehetővé teszik, hogy néhány millió dózist gond nélkül áldozhassanak imidzsépítésre. Több mint 50 szegény országnak visznek (inkább jelképes, nagyjából az egészségügyi személyzet oltására elegendő mennyiségű) oltóanyagot, elsőként Zimbabwe kap egy kétszázezres szállítmányt.
A beszállítók híján egyelőre erősen céltalan Covax program – ez lenne hivatott a fejlődő országok számára az oltást rendelkezésre bocsátani, eddig jobbára csak anyagi felajánlások érkeztek, ténylegesen szétosztható hatóanyag nem nagyon, máshová kell – részére is felajánlottak tízmillió vakcinát. Ennek véglegesítéséhez még kell az anyagok WHO általi jóváhagyása, amit előreláthatóan március elejére kapnak meg. Ha ez megvalósul, úgy már a Covaxba érkező pénzeken is lehetővé válik további kínai vakcinavásárlás.Az elemzői vélemények Kína afrikai, latin-amerikai és karibi pozícióinak további javulásával számolnak, ami Afrikában inkább a már jelenleg is egyre jelentősebb kínai hegemónia bebetonozását jelenti. Ezen nincs mit csodálkozni: az optika soha nem látott módon kedvező. Amíg a nyugati, gazdag államok magukkal vannak elfoglalva, Kína ténylegesen jön és segít. Természetesen nem altruista motivációktól fűtve, de ne legyünk naivak, a többi szereplő sem agenda nélkül érkezne, ha tehetné.
Bár a nyugati sajtóban erről nem nagyon olvasni, Kína jött, látott és győzött. Tavaly ilyenkor nagyon nem így tűnt, de az ország a pandémia nyertese lett. Amihez kellett szerencse is, de leginkább komoly munka eredménye.
Egyébként boldog holdújévet! -
Válságkezelés
Most már egy éve, hogy az egész glóbuszt megbénító pandémia megjelent Kínában. Amíg csak helyi problémának tűnt, az ország kapott hideget-meleget, de főleg rengeteg negatív kritikát, s kéretlen tanácsot a probléma kezelésével kapcsolatban.
Azt nem lehet tagadni, hogy az első helyi intézkedés, a negatív hírek szőnyeg alá söprése, nem bizonyult túl hatásosnak, de amint kipattant az ügy a regionális szervek ellenőrzése alól, a vezetés azonnal és drasztikusat lépett. Wuhan és több hubeii járás karantén alá vonása, az ország életének teljes(!) megbénítása több mint egy hónapra olyan reakció volt, amit a külvilág vagy teljesen indokolatlannak tartott, vagy a helyzetet ítélte a bevallottnál sokkal rosszabbnak. Elvégre némi influenza miért váltana ki aránytalan, túlzó hatósági fellépést. Talán még megvan, hogy néhány tucat millió áldozatot is vizionáltak egyesek.
Ma már jól látszik, hogy ez cselekvés túlbiztosításként szolgált. A vírusról szinte semmilyen információ nem állt még rendelkezésre, a kormány pedig nem mert kockáztatni. Előttük lebegett a SARS mortalitása. A lépések, bár sokkalta inkább ad hoc módon születtek, mintsem valami precízen kalkulált tervezés eredményeként, meghozták az eredményt. A terjedés gyakorlatilag megszűnt, s az új eseteket szinte kivétel nélkül már a hazatérő kínaiak okozták, illetve kis ideig, Kína lezárásáig még a felbukkanó külföldiek is.
Bár a kezdeti reakciót inkább szülte a pánik, azóta annál tudatosabb a hatóság hozzáállássa. Ha valahol esetek bukkannak fel, a teljes környéket karantén alá vonják, az érintett lakosságot letesztelik, s mivel a terjedés mértéke nagyon alacsony, a kontaktkutatás is működő opció. Qingdaoban alig néhány nap alatt teszteltek le ötmillió lakost, amikor a helyzet úgy kívánta, s hasonlóképp fojtották el csírájában a xinjiangi (felthetően kazahsztáni vagy kirgizisztáni eredetű) eseteket is.
A nyugati média sokáig ugrott minden újabb covidos hírre, s állandóan a kínai második hullámot vízionálták. A helyzet azonban az, hogy Kínában ez elmaradt. Mivel az ország lényegében azóta is hermetikusan el van zárva a külvilágtól – lehet szerezni esszenciális külföldi munkaerő számára vízumot, de nagyon macerás, a lezárás előtt bejutott nyugatiak engedélyeit hosszabbítgatják, s nem mellesleg a munkahelyek licitálnak rájuk -, az új gócok kialakulásának pedig azonnal és hatékonyan elejét veszik, a vírus gyakorlatilag eltűnt.
Ez idővel a nyugati sajtómunkások számára is nyilvánvalóvá vált, s bár látszólag nehezen sikerült megemészteni, hogy Kína megússza, végül jobb híján az ottani vakcinák adtak még némi támadási alapot.
Az utcán nem kötelező a maszk, de azért sokan hordják Napi 10-20 esetet diagnosztizálnak az első hullám lecsengése – március második fele – óta, ez a szám csak elvétve mozdult ki egy-egy góc felfedezése idején. Egy pekingi kitörés produkált 100 feletti napi értékeket, mely számmal maradéktalanul elégedett lenne bármelyik nyugati állam.
A gyors reagálás legszebb példája a kashgári terjedés megfékezése volt. Az azonnali lezárás, tesztelés és kontaktkutatás meghozta az eredményt, a lappangási idő lejárta óta egy új esetet sem találtak a területen.
Kashgár teljes lakosságát tesztelték Az élet már lassan fél éve visszaállt a normális kerékvágásba. A kórházakban, tömegközlekedési eszközökön maszkot kell hordani, illetve ezek látogatása, használata egy online app igénybevétele mellett történik (ez régiónként eltérő). A tantermekben már nincs maszkviselés, az iskolákban szűrik a lázas diákokat vagy személyzetet.
A kezdeti megszorításoknak hála a gazdaság is lényegesen kevésbé sínylette meg a járványt, az előrejelzések azt mutatják, hogy az ország enyhe növekménnyel (1-3%) zárja az évet.
Humeni óvódámban is minden a régi Nyugaton ezt sosem fogják beismerni, de egyértelmű, hogy ez a modell diadalmaskodott. Csak hát itt úgy gondolták, nekünk menni fog a vírus kordában tartása a gazdaság működtetése mellett is. Szerencsére már elkezdődött az oltás.
-
Suli, Dublin, vakcina
Csupa apróság, ami külön-külön nem érne meg egy posztot. Még így együtt is rezeg a léc.
Kezdjük talán az elsővel. Lett egy 74 és egy 75%-os beadandóm is, az utóbbi már abszolút a maximum pontszám, s elnyertem egy 1300 eurós ösztöndíjat is, amit majd valami ünnepség keretein belül adnak át januárban. A vírusra való tekintettel online térben. Mik vannak!
Szombaton Dublinba ruccanunk, vagyis annak egy elővárosába, Blanchardstownba. Tengerimalacokat szállítunk összesen 5 különböző gazdinak, s ez a találkozási pont. Férjem egy munkatársa lesz a sofőr. Eredetileg már egy hónapja sor került volna rá, csak a lezárás miatt itt ragadtak a bébik, egyikük azóta már fél kg feletti súlyt nyom.
Végül, a jó hír, hogy januárban jön a vakcina, és teljesen ingyenes lesz. Kötelező sajnos nem, így csak remélni lehet, hogy kellő mennyiségű ember vállalja be (a kutatások szerint cirka 70% érdeklődik, de jó eséllyel nő ez a szám, ha a tapasztalatok azt mutatják, hogy az oltottak nem válnak autistává vagy szenvednek kínhalált a globális népességcsökkentő program részeként). Elsőként persze az egészségügyi dolgozók, az idősotthonok lakói és a veszélyeztetett korosztályok kerülnek sorra, de most már kezd látszani a fény az alagút végén.
Oh, yeah!
-
Enyhítési kilátások
Koboldfölde októberben vesztegzár alá került, tekintve hogy a vírus hullámai egyre komolyabban ostromolták szigetünk partjait. Ötös fokozatba kapcsoltak, nagyjából minden nélkülözhető bolt és munkahely bezárt, a lakosság pedig a lakóhelye 5 km-es körzetében rekedt. Természetesen szomszédolni sem lehet.
A hathetesnek tervezett intézkedés bevezetése idején napi ezer körüli esetszámok fordultak elő, ami nagyjából szinkronban volt az akkori magyarországi értékekkel. Leszámítva, hogy itt preventív módon is tesztelnek, férjem munkahelyén tegnap volt a negyedik alkalom.
Az elképzelés december elejére 50-100 fős célkitűzéssel, s kétlépcsős enyhítéssel számolt, de ez a terv nem valósult meg, még mindig 200 felett diagnosztizálnak naponta. A kabinet csütörtökön vagy pénteken hoz döntést, miután szerdán szakvéleményt kap az egészségügyi szakértőktől. A kiszivárgott hírek szerint december 1-jén újra a vészhelyzet hármas fokozata lép majd érvénybe, ami lehetővé teszi, hogy kinyissanak a boltok, s a karácsony legalább minimálisan tágabb családi körben valósulhasson meg.
Bár nem akkora csökkenés jött össze, mint remélték, az eredmény így is szép, s mivel időben léptek, az egyik legjobb mutatónk van az egész kontinensen. Szerencsére a lakosság is együttműködő. Ha szerencsénk van, talán most már kitartunk újabb fokozott restrikciók nélkül az oltásig. Ami minden jel szerint már a kanyarban van.