Az közismert tény, hogy Kínában rengetegen laknak.  Közel másfél milliárd ember otthona ez az európai szemmel elképesztő méretű ország. Kevés híján akkora, mit Európa.

Az állam abszolút népességét még viszonylag könnyű számon tartani. Ha eltekintünk a népszámlálások világszerte jelen lévő apróbb módszertani – na meg a tényleges kivitelezés során fellépő egyéb – hibáitól, a helyzet viszonylag egyszerű és világos, s statisztikai hibahatárokon belül pontos is. Ugyanez igaz a kisebb közigazgatási egységek lakosságának összeszámolására is, bár itt egy fokkal kuszábbá teszi a helyzetet a belső migráció.

Ez így szép és jó is, de kérdezhetnénk, hogy akkor miért tűnik például Xianning egy magyar fővárosnál nagyobb metropolisznak? A választ a kínai közigazgatás fránya sajátosságai adják meg.

Nézzük csak meg a témát közelebbről. 
Odahaza a helyzet elég átlátható. Megyék, megyei jogú városok, mindenféle egyéb települések. Meg most még járások is. Ami a téma szempontjából lényeges: Magyarországon a száz ember által sem lakott aprófalvaktól kezdve a kétszázezres Debrecenig a települések rendszerint önállóak. Előfordulnak csatolt településrészek, külterületek, de a csatolmányok mérete arányaiban általában eltörpül az egészhez viszonyítva, ráadásul abszolút népesség tekintetében sem jelentősek. Plusz ha gondolnak egyet, akkor időnként leszakadnak, mint legutóbb Lillafüred  Miskolctapolca Miskolcról. (Ez utóbbinak sem jött össze, hiába szavazták meg, de azért rendszeresen előfordulnak hasonló, s sikeresen végződő esetek.)
Ami a hangsúlyos ebben: az egyes települések jól behatárolt módon elkülönülnek egymástól, így a lakosságuk száma teljesen reális képet ad róluk, s csupán ennek az információnak a birtokában el is tudjuk képzelni, hogy milyen jellegű helységről lehet szó.

Ezzel szemben Kínában…
Nos, az államigazgatás helyi szintjei kissé bonyolultak lehetnek, de nagyon leegyszerűsítve az alapszisztéma a következő. Az ország első körben tartományokra, autonóm területekre (mint pl. Belső-Mongólia vagy Tibet) és tartományi jogú városokra oszlik. Ezeket most nevezzük egységesen tartományoknak.
A tartományok alá tartoznak városok és prefektúrák (meg autonóm körzetek, meg még kismillió lehetséges egyéb, de az esetek túlnyomó részében ezek dominálnak). A városok egy speciális csoportja az al-tartományi szintű városoké, ezekből nincs sok. Nálunk, Hubeiben egyedül a székhely, Wuhan tartozik ide. A tartományok területének maradéka már a prefektúrák és prefektúra-szintű városok közt van felosztva. Utóbbiak eredetileg jobban urbanizált térségeket jelentettek, de nagy különbség nincs köztük. Általában a nagyobb városok tartoznak bele.

Aki el akarja veszteni a fonalat, annak itt egy kép a teljes struktúráról

A prefektúrák, mint Xianning, a magyar megyékhez mérhető nagyságú területek. Xianning egytized Magyarország nagyságú, közel 10000 km2. A prefektúra szintű közigazgatási egységek aztán felosztódnak még kerületekre (ez jelenti általában a városias magot, Xianning esetében Xian’an kerületet), járási szintű városokra (kisebb urbánus települések) és járásokra.

Tehát ezek a tartomány alatti közigazgatási egységek, legyen szó bármelyik említettről, nem egy-egy konkrét várost takarnak, hanem egy terjedelmes területet. Ezeken fekszenek városok, falvak, az urbanizáció legkülönbözőbb szintjén leledző helységek.
Amikor Kínában egy település lélekszáma szóba kerül, akkor a statisztikákból ezek összességét lehet kiolvasni. Hiába laknak majdnem hárommillióan Xianningben, a központját képező városias részen ennek töredéke a lakosság.
De hogy még nehezebb legyen a helyzet, maga Xian’an kerület sem teljesen városias. Ennek részét is képezi mezőgazdasági terület, így aztán teljesen lehetetlen reálisan kiolvasni egy statisztikából, hogy mekkora is egy város. Egy biztos, érdemes fenntartásokkal kezelni a nagy számokat.