-
Medvebőr
Sajnos korrigálni kell magamat egy korábban megírt bejegyzés kapcsán.
Könnyelműen jelentettem ki, hogy a hanoi-i 2A metró megnyílik, mivel a hivatalos dátum előtt egy nappal semmi nem utalt arra, hogy végül mégsem fog.
A május eleje aztán nem hozott átadót, s eleinte májusra majd tavaszra módosult a kitűzött cél, bár tekintve hogy június már nem tavasz, ez ugyanaz.
Most viszont elmúlik május is holnap, de a metró még mindig nem indul el. Állítólag még mindig akadnak problémák az engedélyek körül, ami a gyakorlatban leginkább azt jelentheti, hogy valamiért nem bírtak elég kenőpénzt szétosztani, hogy végre minden bürokrata hajlandó legyen pecsételni.
Szóval, hamut szórva a fejemre azt kell mondanom, még nincs metró Vietnámban, s fogalmam sincs, hogy mikor lesz. Mindenesetre én csak akkor írok róla, ha már a megnyitó lezajlott. Biztos, ami biztos.
-
Debütál a hanoi-i metró
Hihetetlen, de most már tényleg! Kínkeservesen, számos csúszás után, 2013 helyett, de sikerült elkészíteni.
A mindössze 13,5 km-es vonalszakaszt egyébként kínai kivitelező hozta össze, javarészt kínai hitelből, s elvileg 2018 óta már csak a tesztelés és biztonsági ellenőrzés zajlott. A Kína iránt szimpátiát anúgy csak mérsékelten érző vietek gyakran példálóztak a projekttel, mint a kínaiak balfékségének bizonyítékával. Volt bezzegberuházás is a tarsolyukban, a Ho Chi Minh-városban épülő, japán hátterű egyes vonal. Utóbbi egy évvel később indult neki, szintén hatalmas csúszásban van, s legutóbb azzal került a hírekbe, hogy egy oszlop leomlott az épülő szakasz egyik hídján. Egyelőre még tartják, hogy jövőre elkészül, de ez azért erősen kétséges.
Most mindenesetre hadd gratuláljunk a viet nép eme dicsőséges eredményéhez, s reméljük, hamarosan még sok további hasonló fejlesztésről számolhatunk be.
A modern nagyvárosi lét csodája, a viet főváros 2A metrója. Bámulatos! -
Metró
Csak kis színes infóként jegyzem meg, hogy az utóbbi évek fejlesztéseinek hála a bolygó öt legnagyobb metrórendszere Kínában van.
A listát a jelenleg 700 km-es hálózattal bíró Shanghai vezeti, második a főváros, Peking (697,2 km). A bronzérem Guangzhounak jut (531,1 km), őt a kínai viszonylatban is brutális tempónak köszönhetően a mindössze évtizedes múltú chengdui metró (519,2 km) követi. Shenzhen most az ötödik helyen tart (411 km), de a jelenleg is zajló építkezések miatt ez nem sokáig marad így.
A 10-es listán még két kínai település szerepel, Nanjing és Wuhan (9. és 10. hely), eléjük még befért Moszkva, London és New York. A nem kínai versenyzők pozíciója nagyon valószínű, hogy nem javulni fog, különösen, hogy még 50 km sem választja el a 10. helyezett Wuhant a Kínán kívüli világ bajnokától, Moszkvától.
Nem mellesleg, a lista következő 10 bejegyzése közül hat szintén kínai település.
-
Metróláz 2020-ban
Ugye egy olvasóm sem gondolta, hogy idén elmarad ez a jó hagyomány a blogon?
A kínai munkások, pandémia ide vagy oda, nem lustálkodtak, s különösebb csúszások nélkül átadták az idei évre kiporciózott adagokat. Viet társaikkal ellentétben, ugyanis a már igencsak nagyon várt hanoi-i metró azóta sem debütált. Már becslés sem nagyon akad, hogy mikor kerülhet erre sor.Kína szerencsére nem Vietnám, így jöjjön a 2020-as év kronológiája.
Január:
– 20-án Shijiazhuang 3-as vonala nőtt 5,4 km-rel.Február:
– 14-én a hongkongi Tuen Ma vonal nyert összeköttést a hálózat többi részével egy 6,8 km-es szakasz révén.Április:
– 23-án Hangzhou adott át két szuburbán vonalat, az L5 és L16 névre hallgatót, egyenként közel 40 km hosszan.
– 29-én Shenyang következett az L10-es, 27,2 km-es vonal debütálásával.
Május:
– 30-án Ningbo városának kettes vonala nőtt meg 5,6 km-rel.Június:
– 28-án Changsha adott át két vadiúj vonalat, a hármas (36,4 km) és az ötös (22,5 km) számút.Augusztus:
– 18-ra beértek Shenzhen építkezései is. Két új vonal, a 6-os (49,1 km) és a 10-es (28,9 km) nyitotta a sort.
– 26-án a már említett Shijiazhuang megnyitotta a kettes metrót (15,5 km).Szeptember:
– 23-án Yunnan székhelye, Kunming következett. A hatos vonalat 7,3 km-rel bővítették, s átadták az új 4-es metrót is 43,4 km hosszan.
– 27-én a ningboi Yinfeng szuburbán vonal bővült 15,9 km-rel.
– ugyanezen a napon Chengdu (az idei egyik kiemelt szereplő) lakói is birtokba vehették a közel 50 km-es 18-as szuburbán metrót.Október:
– 1-jén Belső-Mongólia központja, Hohhot avatta fel a 28,2 km-es 2-es vonalat.
– 28-án pedig a migrációnak hála óriásira hízott Wuxi jött a 28,5 km-es, reptérre vezető 3-as metróval.
– ugyanezen a napon Shenzhen is felavatta az év további eredményeit: a 8-as metró első szakaszát (amin egyelőre a kettes szerelvényei járnak, utóbbit meghosszabbítva), a hármas egy kisebb toldását és a 4-es északi bővítését.November:
– 23-án Nanning két vonalhosszabbítása vált használhatóvá: a kettes metró 6,3 km-rel, a négyes pedig 20,7 km-rel lett hosszabb.
– 26-án a guangzhoui nyolcas vonal 16,3 km-es hosszítása nyílt meg.
– 28-án a szintén migráció táplálta Xuzhou avatta fel a kettes metrót (24,2 km).És akkor az év végi bumm. Pihenjünk rá.
December:
– 18-án Chengdu 18-as szuburbán vonalának második, 20 km-es szakasza nyílt meg.
– mellé a hagyományos metrók alábbi szakaszai is: a 70 km-es vadiúj hatos, a 30 km-es vadiúj nyolcas, a 21,8 km-es, szintén vadiúj 9-es, valamint a 25,3 km-es, a változatosság kedvéért vadiúj 17-es metró.
– 23-án a ningboi új 4-es vonal jött (36,5 km).
– 24-én a qingdaoi szuburbán 8-as vonal (48,3 km) és a hagyományos egyes vonal (21,9 km) debütált.
– 26-án Shanxi székhelye, Taiyuan is metrós város lett: a kettes, 23,7 km-es vonal nyílt meg.
– ugyancsak 26-án Shanghai is avatott: a 10-es metró 9,8 km-rel hosszult, a 18-as pedig új vonal (14,5 km).
– ugyanezen a napon Hefei ötös vonala is megnyílt (23,2 km).
– Nanchang hármas vonala szintén (28,5 km).
– Zhengzhou pedig két új vonallal ünnepelte karácsony másnapját: 3-as (24,3 km) és 4-es (29,3 km).
– 27-én Fuzhou jött az egyes vonal 4,3 km-es toldásával.
– 28-án Xi’anban három új vonal nyílt meg: 5-ös (41,6 km), 6-os (15,6 km) és 9-es (25,3 km).
– 30-án, vagyis ma Hangzhou avatott: az egyes vonal bővült 11,2 km-rel a reptérig, s átadtak két új metrót is: 6-os (50,5 km) és 7-es (39,3 km).
Várhatóan holnap sor kerül még két pekingi (kb. 15 km), két wuhani (kb. 40 km) és két chongqingi (kb. 15 km) bővítés átadására is.
Mozgalmas év volt, ugye?
A frissített térkép Az már jól kivehető, hogy mostanra a másodvonalbeli nagyvárosok is nagyjából teljesen kiépítették a metró gerincét, s egyre inkább az elővárosi vonalak építése válik hansúlyossá bennük. Eközben már nagyjából bekerült a metrós városok közé majdnem minden potenciális jelölt (még legfeljebb 10 településsel lehet számolni a közeljövőben). Ugyancsak egyre jobban előtérbe kerülnek a villamosvonalak is, még olyan egzotikus helyszíneken is, mint Xinjiang vagy Qinghai tartományok.
Végül egy kép az egyre inkább túlburjánzó chengdui rendszerről. Az első vonal 2010-ben nyílt meg.
-
A metróláz 2019-ben sem hagyott alább Kínában
Beköszöntött az új esztendő, így ideje egy számvetésnek erről, a blogon már sokszor megénekelt, szerzője által oly kedves témáról. Mert bizony ez az év is eseményteli volt: új helyszínekkel bővült a lista, s a már működő metrórendszerek is tovább gyarapodtak.
(Zárójeles megjegyzés: a vietnámi főváros, Hanoi azóta is metrómentes.)
No, de nézzük, kronológiai sorrendben, miről szólt ez az év Kínában.
Január:
– Chongqing 4-es metróját bővítették minimális mértékben,
– átadták Wenzhou első, mintegy 35 km-es vonalát,
– a tianjini ötös metró is meghosszabbodott 2 km-rel.Február:
– Wuhanban a kettes vonal egy 13,4 km-es hosszítása nyílt meg.Április:
– elsején, de nem tréfaként, a shandongi tartományszékhely, Jinan is a metrós klubba került egy frissen avatott, 25 km-es vonallal,
– 10-én Ha’erbin egyes vonalának déli, öt állomásnyi új szakasza debütált,
– 20-án pedig Fuzhou vadiúj kettes metrója (30 km).Május:
– Zhengzhouban felavatták az ötös számú, 40 km hosszú új körmetrót,
– Shenyangban a 9-es metrót (29 km),
– Changshaban pedig a 33,5 km-es négyest.Június:
– megnyílt a 3-as vonal Guangxi székhelyén, Nanningban (27,9 km),
– némi csúszás után debütált a nyugati Gansu tartomány székhelyének, Lanzhounak az első vonala (26,8 km),
– bővült a hangzhoui hálózat az ötös vonal 16,2 km-es első szakaszával,
– 10 km-rel meghosszult a shijiazhuangi egyes vonal,
– közel 11 km-rel tovább közlekedik Urumcsi szuperbiztonságos első vonala is,
– Ningbo felavatta a hármas metrót,
– Nanchang pedig bővítette a kettest.Szeptember:
– a már szereplő Zhengzhou egy vadiúj, 14-es vonalat is átadott,
– a Jangce-menti mega-városhalmaz területén fekvő Changzhou is metrós várossá lett,
– Wuhan a négyes vonalat bővítette 16 km-rel,
– Xi’an az egyest hattal,
– Pekingben átadták az új reptérhez vezető, 40 km-es vonalat,
– az év elején debütáló Wenzhouban egy további 20 km-es szakaszt,
– az emlegetett Jangce-menti megahalmazba tartozó Wuxiban 5 km-nyi bővítést,
– Shenzhenben az ötös metró lett hosszabb újabb 8 km-rel,
– Ningboban a júniusban átadott hármas további 5,6-tal,
– a belső migráció egyik nyertesének számító, a már kétszer is leírt óriás-mega agglomerráció északi peremén lévő Xuzhou is metrós város lett egy 22 km-es vonallal,
– Xi’an pedig még egy reptéri vonalat (29,3 km) is felavatott.November:
– Wuhan a nyolcas metrót bővítette közel 5 km-rel,
– Zhengzhou pedig az egyest mintegy másféllel.És akkor a decemberi roham:
– 8-án Shenzhen átadta a 9-es metró új, 10,8 km-es délnyugati szárnyát,
– 10-én Macau-ban is megnyílt az első metró,
– 16-án a qingdaoi kettes vonal lett hosszabb,
– 20-án a kantoni 21-es (35,3 km),
– 25-én a Jangce-halmaz másik gyöngyszeme, Suzhou nyitotta meg a vadiúj, 45 km-es 3-as vonalat,
– Xiamen a 45 km-es kettest,
– 26-án Hefei a 37 km-es hármast,
– Chengdu 27-én a 10-es metró 26 km-es bővítését és a vadiúj, 49 km-es 5-ös vonalat is átadta,
– 28-án Pekingben a 7-es, 13-as és a Batong vonal bővült,
– Kantonban a nyolcas,
– Tianjinben az egyes,
– Zhengzhouban a kettes,
– Guiyangban is az egyes,
– Jinanban egy új vonal jött, a hármas,
– 29-én megnyílt Belső-Mongólia első metrója, a hohhoti 21,7 km-es egyes vonal,
– 30-án pedig Chongqing adott át két bővítést.Az év eseményeinek fényében immár ez a metróval ellátott városok kínai térképe:
Az idei év rengeteg bővítése révén a középmezőnybe emelkedett, 150 km-es vonalhálózatú (s ezzel az országban a 15.) Zhengzhou pedig így fest:
-
Vietnám még mindig nélkülözni kénytelen a metrót
Hamarosan jövök majd egy szokásos metrós bejegyzéssel, mert ahogy ahhoz már hozzászokhattunk, Kínában azóta sem állt meg az élet ezen a téren.
Az aktualitásokat csekkolva lettem rá figyelmes, hogy a már így is rengeteg késést elszenvedő hanoi-i projekt első vonala még mindig nem nyílt meg. Eredetileg 2013-ra kellett volna elkészülnie, de tavaly már minden jel azt mutatta, hogy év végére tényleg átadják. Hát nem.
Először áprilisig halasztották a tervezett debütálást, majd további konkrétumok nélkül, de a közeljövőre tolták a megnyitót. Állítólag év közepén már csak 1%-nyi kivitelezés és némi engedélyezetés hibádzott. És mostanra már állítólag a leendő személyzetet is kiképezték, egyenesen Pekingben, ha már a technológia kínai.
Felmerültek olyan hírek is, hogy 2021-ig tart a késés, de ezt végül cáfolták. Azért várjuk ki a végét, különösen, hogy ilyen rohamtempóban történnek ott a dolgok, mint azt a projekt hivatalos twitterje az épülő másik fővárosi vonal munkálataival kapcsolatban büszkén említi.
-
Hongkongi forduló, újdonságokkal
Pénteken kénytelen voltam megejteni a szokásos, kéthavonta esedékes utat az egykori brit koronagyarmatra, ma Kína egyik különleges közigazgatási területére. Bár Kína része, a gyakorlatban sok szempontból önálló országként üzemel, így pl. a Hongkongba való belépés egyúttal a Kínai Népköztársaságból való kilépést is eredményezi, s ez a kvázi külföldi státusz lehetővé teszi Kína gyors és egyszerű elhagyását, ha a vízum úgy kívánja.
Miután most Humenben élek, nem a Hongkonggal közvetlenül határos Shenzhenben, így maga az út egy fokkal macerásabb. Annak idején a lakásból fél óra alatt elértem a határra metróval, így egészen kevés kellemetlenséggel járt a procedúra. Mivel Humen meg Shenzhen mellett van, így most sem túl komplikált, de azért azt nem bánom, hogy csak 60 naponta kell nekivágnom.
Az út leghosszabb szakasza Humenen belül várt rám, ugyanis kb. fél óra busszal az itteni vasútállomás, ahonnan a nagysebességű vonatok járnak. Mivel online beszerezhetőek a jegyek, így nem kell túl korán megjelenni, de sajnos egyelőre még mindig papíralapú jegyre van szükség, így az állomásra való belépés előtt még ki kell nyomtatni azt (az erre szolgáló automatáknál sajnos csak kínai személyivel lehetséges, így erre a jelentősen időtakarékos módszerre külföldiként nincs lehetőség) vagy beállni a pénztárak előtt sorba és úgy megkapni. Jövőre már elektronikusan is működni fog a rendszer elvileg, ami nagyban javíthat az utazók komfortérzetén.
A papíralapú jegyek valószínűleg azért vannak még forgalomban, mert egyúttal ezek működtetik az állomások be- és kiléptető rendszerét is, s az elektronikus átálláshoz ezeket a masinákat is ki kell cserélni.
Humen állomása nem túl nagy, a vonatok viszont sűrűn követik egymást. Shenzhenbei állomás cirka 13 percnyire van, azért ilyen sok, mert az út fele belterületen zajlik, ahol csak max. 200 km/h-ra engedik gyorsulni a szerelvényt, másrészt legalább 3-4 perc elmegy azzal, hogy elhagyjuk az itteni állomást illetve hogy belassulunk az érkezéskor. Azért így sem rossz, sőt!
Shenzhen északi pályaudvara mellé időközben majdnem felépültek két új toronyházat. Ez látszott az állomás kijáratától is, de mivel metróval indultam tova a határhoz, jobban nem sikerült az újdonságokba belemélyedni a felszínen. A metrón viszont akadt néhány. Most már a jegyautomaták egy jelentékeny része ismeri az elektronikus fizetést, így wechattel vagy alipay-jel nyugodtan lehet vásárolni, s a kártyák feltöltését is meg lehet oldani ugyanígy.
Bár már ez is elég jó hír, mostanra az utazók zöme nem él a lehetőséggel, hanem telefonnal pittyegtet a kapuknál be- és kilépéskor. Jómagam is ezt választottam, most már csak egy qr-kód a szkenner elé és semmivel nem kell vacakolni. Extra kényelmes.Bár péntek volt, s emiatt óriási zsúfoltságra számítottam, meglepő módon szinte senki nem járt a határon. Ilyen kevés embert szerintem még sosem láttam, de ezt egyáltalán nem bántam. Nagyon gyorsan ment a folyamat, öt perc alatt már Hongkongban is voltam, majd átérve a másik emeletre, vissza is fordultam Kína felé. Hongkongot továbbra sem csípem, így ez a negyed óra bőven elég is volt belőle.
Hongkong elhagyása a szokásosnál is könnyebben ment, már nem személyzet intézi, csak egy kapun kell átmenni az útlevél beszkennelését követően.A vasútnál aztán volt extra két órám, mivel nem számítottam, hogy ilyen gyorsan fordulok. Ezt egy kis Burger Kinggel ütöttem el, amit még mindig nagyon bírok. A visszaút hasonlóképp zökkenőmentesen zajlott, majd nyolcra már haza is értem.
Egyszer jó volt, de minden héten nem mennék. Szerencsére nem is kell…
A nap képei a galériában magyarázatokkal:
-
Pénteken Hongkong
Ez sajnos kikerülhetetlen, mivel a vízumom első 60 napja lejár, így semmilyen lustaságra fogva nem tudom elnapolni.
Szerencsére a megvalósítás elég egyszerű. A kiépült gyorsvasútnak hála negyed óra Shenzhenben Futian állomás, amitől meg csak néhány perc a határ. Hongkong iránt érzett hatalmas szerelmemnek hála ezúttal sem tervezek annál többet odakinn tartózkodni, mint ami minimálisan lehetséges, fordulok is vissza azonnal.
Péntek lévén biztosan élvezni fogom a hömpölygő tömeget, de majd igyekszem relaxált állapotban maradni.Az utazásnak lesz azért jó oldala is. Egyrészt tesztelem ezt a vasútvonalat, másrészt ha már ott leszek, visszafelé megcsekkolom a vasútállomásig érő dongguani metrót is. Elvileg már épülik a hosszítást, s három-négy éven belül már a jelenlegi lakóhelyem is el lesz látva.
Ja, és mivel nem szórakozásból megyek, pénteken már délben lelépek a munkából. Egy fél munkanappal hosszabb lesz a hétvége. -
Metróevolúció Kínában
A mai bejegyzésben elsősorban sematikus ábrák és térképek lesznek, szöveg kevésbé, így az erre érzékeny olvasóim nyugodtan kihagyhatják.
Már rengetegszer írtam, de ezt nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy Kínában az infrastruktúra fejlődése egészen elképesztő méreteket öltött az elmúlt évtizedekben, s ez a lendület még tart ma is.Ugyanez igaz a metróépítésekre is – ha valaki lelkesedik a városi tömegközlekedés ezen formája iránt, Kínánál jobb helyet keresve sem találhatna. A lenti ábra a jelenleg metrót üzemeltető kínai településeket ábrázolja. 2004 elején még mindössze öt város rendelkezett ilyen jellegű vasúttal, de még 2010 kezdetén is csak kilenc (Hongkongot és Taiwant nem számítva).
A legnagyobb hálózatok rohamtempójú fejlesztésének megértéséhez pedig az alábbi összehasonlítások nyújtanak segítséget. Egyik-másik még kínai viszonylatban is meghökkentő.
(A képek egy részére érdemes rákattintani, hogy teljes terjedelmükben láthatóak legyenek.)
Peking
A hálózat jelenlegi hossza: 599,4 km.
A fóváros hálózata 2005-ben (fenn) és ma (lenn)
Shanghai
A hálózat jelenlegi hossza: 652,3 km, jelenleg a leghosszabb a bolygón.
A metró fejlődése 2017-ig (fenn), a hálózat ma (lenn)
Guangzhou
A hálózat hossza: 357,2 km.
A kantoni metró a kezdetektől 2015-ig (fenn), ma a foshani és a dongguani vonalakat is jelző nagyobb régió hálózata (lenn)
Shenzhen
A hálózat hossza: 286,2 km.
A 2007-es állapot (fenn) vs. ma (lenn)
Chongqing
A hálózat hossza: 263,5 km.
Chongqing 2005-ben (fenn) illetve 2018-ban (lenn)
Nanjing
A hálózat hossza: 377,24 km, amivel átvette a harmadik helyet Kínában.
A nanjingi metró fejlesztésének első 10 éve (fenn) és a mai eredmény (lenn)
Chengdu
A hálózat hossza: 196,5 km.
A metró debütálásának évében, 2010-ben (fenn) és nyolc évvel később (lenn)
Wuhan
A hálózat hossza: 283,6 km.
A wuhani metró 2005-ben (fenn) és 2018-ban (lenn)
-
Metrók 2018-ban is
UPDATE: nem is tudom, hogy hagytam ki, de július 8-án megnyílt Urumcsi első metrója is, a messze legnyugatibb hálózat.
Idén még nem írtam ilyet, de szerencsére újra a nagyvárosi tömegközlekedés legélénkebb fejlődését generáló Kínában vagyok, így immár megint van miről. Igaz, hogy itt, Humenben a metró még csak épül, s elsősorban nem is a mi kiszolgálásunkra születik meg, hanem, hogy ilyen összeköttetés is legyen Dongguan és Shenzhen között, azért a helyi vasútállomásig így is elér ide a dongguani egyes számú vonal. Ennek bővítése ugyanakkor nem idén lesz esedékes, így térjünk is át arra, ami az idei év szempontjából releváns.
Január 9-én Hangzhou nyitotta meg a 4-es metró első, 12 km-es szakaszát, mely jelenleg a harmadik a városban működő vonalak sorában. Márciusban Chengduban hosszítottak három irányban az egyes vonalon (egy apró leágazás is született, így jött össze a három) összesen 17 km hosszan, majd a hónap vége felé még Shanghaiban is átadták az új Pujiang vonalat.
Áprilisban három város is érintett volt: Guangzhouban csak egy állomásnyit hosszítottak a repteret érintő vonalon, Shenyangban 5 km-nyi vonalbővítés történt, míg Tianjinben közel 20 km-rel jár messzebb a hatos metró.
Júniusban Dalian kettes vonala bővült, Augusztusban pedig Changchunban adták át a vadiúj, 20 km-es kettes metrót. Az októberi nemzeti ünnep első napján pedig Wuhan metróhálózata bővült cirka 50 km-rel, miután a 7-es és 11-es számú vonalakat is üzembe helyezték. Az egyelőre még csonka 11-es vonalnak hála az egykori, Wuhanon belül periférikus helyen lévő kampuszomtól 5 percnyire is elért a metró…
Csak emlékeztetőül itt a 2013 novemberi állapot, egyenesen a blog egy akkori bejegyzéséből. Alatta meg a mostani, 5 évvel későbbi helyzet…
Az év vége természetesen még messze, még ebben a hónapban debütál Changchun nyolcas és Chongqing 4-es számú, vadiúj vonala, s idén kerül a metrós térképre néhai doktorkodásom színhelye, Wenzhou is. Tianjin 5-ös vonala is még 2019 előtt beindul, s még kisebb-nagyobb vonalbővítések másutt is megvalósulnak.
___________
Ha hinni lehet a csodákban, akkor idén a déli szomszéd, Vietnám is metróval tündökölhet. Egész pontosan a főváros, Hanoi nyitja meg a tervek szerint az első vonalat még ebben a hónapban, jópár évvel elmaradva a tervektől, s úgy három évtizeddel az igényektől. A helyzet még így is rózsás, ha a még Hanoinál is nagyobb déli nagyváros, Saigon esetéhez viszonyítunk, ahol előreláthatóan csak 2022 körül adják át az amúgy szintén már hosszú évek óta kivitelezés alatt álló első vonalszakaszt. Nem innék előre a medve bőrére, de miután egy ideje már tesztelgetik az amúgy kínai technológián, kínai hitelből és kínai kivitelezőkkel közösen felhúzott fővárosi vasutat, valószínűleg tényleg nem várathat sokáig magára az átadás. A dél-koreai japán cégek által menedzselt saigoni metróról majd úgy 5 év múlva írok, ha lesz mit és még lesz blog.
