-
Metróügyi körkép
Nyári hazautazásom előtt esett szó metrókról utoljára, de talán nem meglepő módon azóta is történtek fejlemények e téren. A földalattival ellátott kínai városok listája is kibővült, miután szeptember 26-án az észak-kínai Ha’erbinban átadták az első vonalat. Ez Kína eddigi legészakabban fekvő hálózatának első darabja, s hacsak Heilongjiang (melynek székhelye Ha’erbin) második számú városa, Qiqiha’er nem fúr a jövőben városi alagutakat, az égtáj szerinti címét minden bizonnyal tartani is fogja.
Aránylag sok huzavona kísérte az építést, kétszer is félbeszakadt, de végül célt ért. Két további vonalat is át terveznek adni öt éven belül, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a jelenlegi 17 kilométernyi metró közel 90 kilométeresre bővül majd.
Az egykori császárváros Xi’an is avatott új vonalat a múlt hónapban, de itt ez már a második volt, s a már elkészült kettes vonal után az egyes számra hallgató – mintegy 25 km-en.
A metróval egyre keszekuszábban átszőtt Shanghai sem maradt ki a jóból, itt a 11-es vonal déli szakaszával búcsúztatták az augusztust, Tianjinben pedig a 2-es vonalat toldották meg ugyanebben a hónapban.Végül egy térkép a metróval vagy metrószerű képződményekkel ellátott kínai településekkel. A fejlődés érzékeltetéséhez csak annyit, hogy a kilencvenes évek elején mindössze három nagyvárosban volt valamiféle (a jelenlegi vonalhosszhoz mérten eltörpülő) hálózatkezdemény.
-
Peking az élen
Május 5-én tovább bővült a bolygó legnagyobb metróhálózata. Befejezték a külső körgyűrűt (merthogy van egy belső is), a 10-es számú vonalat, s egyúttal a 14-es, vadiúj metróvonal egy kisebb szakaszát is átadták.
A hálózat immár így néz ki. (Katt rá, ha nagyobban szeretnéd látni!)
Az elsőség, mint ahogy egy korábbi poszt kommentjeiből is kiderült, nem annyira egyértelmű. Ahány lista, annyi helyezés. Attól függően, hogy a szöuli metró hosszához hozzáadjuk-e az ottani vasút kezelésében álló pár vonalat, előrehozhatjuk Szöul azt első helyre, Peking elé. Ugyanakkor Pekingben is van mintegy 80 km-nyi elővárosi vasút, ami nincs beleszámolva a metró teljes hosszába.
-
Dübörög a metróláz
Mint kedves olvasóim már biztosan tudják, ideát nagyon gyorsan fejlődik az infrastruktúra. Jó, kétségtelenül volt honnan elindulni, de mostanra már egyáltalán nincs ok különösebb panaszra.
Miután kellően metróbuzi vagyok, így ezúttal sem kíméllek benneteket. A legutóbbi ezzel kapcsolatos poszt óta ugyan sokminden nem történt, de az érint engem is valamennyire. Chongqingban adtak át a hármas vonalon 4 új állomást, többek közt a Fengjie felé is tartó távolsági buszok kiindulópontján, Longtousin. Eddig aki metrón közelítette meg a buszpályaudvart, annak a pár száz méterrel arrébb lévő Chongqingbei vasútállomás megállóján kellett leszállnia, s onnan sétálni. Ez a kényelmetlen helyzet most már szerencsére javult.
Ugyancsak metrós hír, hogy a tervek szerint május 3-án Pekingben avatnak egy teljesen vadiúj vonalat, szám szerint a 14-eset, s lesz bővülés még Kunmingban is a közeljövőben. Yunnan tartományi székhelyén is egy új vonal, az 1-es nyílik meg, hogy már kettő legyen belőlük. Az átadás pedig valamikor tavasszal várható.
-
Metróboom – kiegészítés
December 30-án még Shanghai is avatott, két vonalat is meghosszítottak. A 9-es vonal egy új 6.5 km-es szakaszt kapott, a 13-as pedig 8.5 km-eset.
A bolygó legkiterjedtebb metróhálózatának térképe manapság így fest. A szaggatott részek épülőben vannak.
Nagyban katt ide: LINK
-
Metróboom
Legutóbbi chongqingi látogatásom óta átadtak másfél metróvonalat, így már négy van. Az egyiket még szeptember végén (ez egy vadiúj vonal), a legújabbat pedig tegnap (tekintélyes hosszítás).
December utolsó hete hagyományosan a hivatalos nyitások ideje már hosszú évek óta. Avatnak vonalakat máskor is (például novemberben Hangzhou is debütált a metrós nagyvárosok színpadán, s ugyancsak szeptemberben lettek kész egy szakasszal Chengduban is), de ennyire koncentráltan sosem.
Na de lássuk az impozáns listát a tegnapi napról:
– Chongqing, Line 3, mindkét irányban bővítettek, összesen 21.6 km hosszan,
– Wuhan, Line 2, vadiúj vonal,
– Peking, Line 6, új tagja a hálózatnak, 31 km,
– Peking, Line 8, 3.3 km-es hosszítás,
– Peking, Line 9, toldás 5.7 km-en, és
– Peking, Line 10, kétirányú gyarapodás, 30.1 km.Valahogy általában sikerül nekik lényegesen alacsonyabb fajlagos költségekkel dolgozni, mint odahaza, holott azt hallani, ezt az országot is súlyosan érinti a korrupció. Meg persze a munkaerő bére is alacsonyabb, de mindezekkel együtt is eszméletlen különbségek jönnek ki.
Nem Magyarország javára… -
Metrók Kínában
Bár ez a mai poszt elég gyengén kapcsolódik a blog témájához, azért valami köze van hozzá. Legutóbbi Chongqingi látogatásom alkalmával volt szerencsém használni a metropolisz egyik vonalát, ami – mivel kissé metróbuzi vagyok – mindenképp nagy élmény volt számomra. Különösen, hogy most először utaztam olyan vonalon, amely magasított pályán is halad.
Chongqingban a metróépítés valamikor a 2000-es években kezdődött el, az első vonalat 2011-ben adták át, mára a hálózat harmadik darabjánál tartanak, s a tervek ambíciózusak.
A város azonban korántsem számít úttörőnek, az első földalatti Pekingben épült, 1979-ben, még kellően hidegháborús hangulatban, fúrófej használata nélkül. Az új évezred hajnalán nagyon belehúztak itt is, s 2015-re már 16 vonal szeli át a fővárost.
A Peking melletti Tianjin (Tiencsin) városában avattak másodikként metrót, 1980-ban, az 1976-os katasztrofális tangshani földrendés miatt sokat csúszott, s minőségi problémák is felléptek, így 2001-ben bezárták. Felújítás és hosszítás után 2006-ban adták át újra, ma már három vonal van.
Shanghai (Sanghaj) volt a harmadik a sorban, csupán 1995-ben nyitották meg itt az első metrót, de azóta már 420 km-nél tartanak, amivel a világ leghosszabb hálózatának címét is elnyerték. Lett 12 vonal, s a fene se tudja, hol a vége.
A Gyöngy-folyó deltája Kína mára legsűrűbben lakott vidéke, s egyben ipari fellegvára lett. Guangzhou (Kuangcsou, Kanton) területén is épülnek szakadatlanul, a tervekben 255 kilométer szerepel, nem beszélve az egész deltát átszövő regionális vonalakról, melyeket egészen Zhuhaiig terveznek épülni (Aomen {Makaó} szárazföldi szomszédja). 2004-ben nyitott meg a környék egy új metróhálózata, amely már 5 vonallal bír: Shenzhen. Oda is épülnek összvissz 11-et 2018-ra. A vonalak egy része összeköttetésben van Hongkonggal is.
Az egykori déli főváros, Nanjing 2005-ben kapott metrót, jelenleg 2 vonal, 2030-ra 17 vonalas hálózat van a tervekben. A Fengjietől kínai viszonylatban nem annyira távoli Wuhanban (Fengjietől keletre a következő járás már a Hubei tartomány beli Yichang, ahol egyúttal az óriásgát is található) is van pár vonal, s a Chongqingtól nyugatra kb. 300 km-re fekvő szecsuáni tartományszékhelyen, Chengduban (Csengtu) is nyitottak egyet 2010-ben. Meg lesz még másik 6 is a közeljövőben.
Van még metró északkeleten is, Shenyangban, Changchunban és Dalianben is (utóbbi kettőben egyelőre csak light-rail, de épül a rendes is), s tavaly az egykori császárváros Xi’anban is átadtak egy vonalat. Utóbbi nem kicsi mérnöki munkával járt, Xi’anban rengeteg a régi épület, történelmi emlék, így aztán ritka mélyen és gondosan kellett a furópajzsot vezetni.
Idén avattak metrót Hangzhouban és Kunmingban is, s jelenleg is épülik további 14 városban illetve természetesen a jelenlegieket is hosszítgatják, új vonalakkal bővítgetik igény szerint.
S a kissé száraz szöveg után íme pár kép, amit Chongqingban csináltam a múltkor.
Guanyingqiao metróállomás bejárata Chongqing szívében
A peronon a sínektől üvegajtók tartják távol az utasokat, amíg a szerelvény meg nem érkezik.
Apróbb tervek a jövőre
Egy másik állomás, immár a magasban. A jegyár erre a távra 4 yuan, a teljes vonalhosszra, ami elég tekintélyes táv, 6 yuan
Sínek a magasban
A kocsi utastere. A szerelvény teljes hosszában átjárható, a hangosbemondó és az információs monitor egyaránt ért angolul is
