A mai bejegyzésben elsősorban sematikus ábrák és térképek lesznek, szöveg kevésbé, így az erre érzékeny olvasóim nyugodtan kihagyhatják.
Már rengetegszer írtam, de ezt nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy Kínában az infrastruktúra fejlődése egészen elképesztő méreteket öltött az elmúlt évtizedekben, s ez a lendület még tart ma is.

 

Ugyanez igaz a metróépítésekre is – ha valaki lelkesedik a városi tömegközlekedés ezen formája iránt, Kínánál jobb helyet keresve sem találhatna. A lenti ábra a jelenleg metrót üzemeltető kínai településeket ábrázolja. 2004 elején még mindössze öt város rendelkezett ilyen jellegű vasúttal, de még 2010 kezdetén is csak kilenc (Hongkongot és Taiwant nem számítva).

 

A legnagyobb hálózatok rohamtempójú fejlesztésének megértéséhez pedig az alábbi összehasonlítások nyújtanak segítséget. Egyik-másik még kínai viszonylatban is meghökkentő.

(A képek egy részére érdemes rákattintani, hogy teljes terjedelmükben láthatóak legyenek.)

 

 

Peking 

A hálózat jelenlegi hossza: 599,4 km.

A fóváros hálózata 2005-ben (fenn) és ma (lenn)

 

 

Shanghai

A hálózat jelenlegi hossza: 652,3 km, jelenleg a leghosszabb a bolygón.

A metró fejlődése 2017-ig (fenn), a hálózat ma (lenn)

 

 

Guangzhou

A hálózat hossza: 357,2 km.

A kantoni metró a kezdetektől 2015-ig (fenn), ma a foshani és a dongguani vonalakat is jelző nagyobb régió hálózata (lenn)

 

 

Shenzhen

A hálózat hossza: 286,2 km.

A 2007-es állapot (fenn) vs. ma (lenn)

 

 

Chongqing

A hálózat hossza: 263,5 km.

Chongqing 2005-ben (fenn) illetve 2018-ban (lenn)

 

 

Nanjing

A hálózat hossza: 377,24 km, amivel átvette a harmadik helyet Kínában.

A nanjingi metró fejlesztésének első 10 éve (fenn) és a mai eredmény (lenn)

 

Chengdu

A hálózat hossza: 196,5 km.

 

A metró debütálásának évében, 2010-ben (fenn) és nyolc évvel később (lenn)

 

Wuhan

A hálózat hossza: 283,6 km.

A wuhani metró 2005-ben (fenn) és 2018-ban (lenn)