Szerencsére megvolt az összes demóóra a hétvégi nyelvsuliban. A kedves szülők ingyen hordhatták a porontyaikat négy alkalommal, s most dönthetnek majd, hogy pénzt is fizetnének-e érte.

Az két csoportból a fiatalabbakat kifejezetten nem szívleltem, 7-10 évesek, számomra pont a legrosszabb korban vannak, s emellett még teljesen el is tér a tudásszintjük. A jó hír, hogy elvileg közülük senki sem szeretne a jövőben is élni a lehetőséggel. Ha őszinte akarok lenni, én se tenném a helyükben, mert tényleg semmi értelme az óráknak. A nyelviskolai oktatás kevés kivétellel* nem a valódi tudás átadásáról szól, hanem sokkalta inkább a szórakoztatásról.

Ennek több oka is van. Egyrészt a diákok nagyobbik fele elkényeztetett, gazdag lurkó, s ha nem tetszik nekik az óra, akkor valószínűleg meg is tudják győzni a szüleiket, hogy nem szeretnének részt venni bennük. Mivel gyerekek, nyilván nem nagyon szeretnének tanulni, így a nekik ideális óra nem lehet megerőltető.
Másrészt, mivel a pénz a minél több diákban van, a legtöbb helyen nincsenek jól összeállított csoportok. Néhány év eltérés ebben a korban egész más képességeket jelent, egyik-másik egészen okos, míg van aki egy mukkot nem ért angolul. Nem lehet olyan tervet csinálni, amit a teljesen kezdők is követni tudnak, de a haladóbbak számára sem dögunalom.
Ugyancsak a profitmaximalizálás miatt bármikor kerülnek be új diákok az év során, teljesen eltérő szinttel, akiket nincs lehetőség felzárkóztatni.

A fentiek miatt a sikeresnek nevezhető óra valami érdekes dolgot takar, aminek az anyaga nem kapcsolódik semmihez, s így előképzettséget sem igényel, s egyik óra sem épül a korábbiakra. Ennek megfelelően nem is igazán ad át semmi hasznosat, de jó esetben a gyerek élvezi. Igyekeztem ennek megfelelni, de megmondom őszintén, hogy a lelkesedésem nem volt határtalan, s mivel a csatlakozásuk csak több munkával járt volna anyagi előnyök nélkül, nem is érdekelt a dolog.

A nagyobbik csoport lényegesen jobb volt. Velük lehetett valamit kezdeni is, de azért ezt is behatárolta az a tény, hogy egymással nem összefüggő órákat kellett csinálni. Ők eleve nem voltak sokan, még nem tudom, maradnak-e. Velük nincs különösebb bajom.

Ami a fő az az, hogy holnap csak a megszokott állandó csoportomat viszem, így könnyű nap lesz. Aztán meg két nap pihi.

_____________________________
* Két típus létezik a nyelviskolai angoltanítás terén. Az első, a jellemzőbb a fentiekben vázolt szitu. A második, ritkább, de értelmesebb verziót szeretem. Ezekben a csoportokban a szülők érdemi eredményeket várnak el, s ennek megfelelően kondicionálják az utódaikat is. Ezekkel a csoportokkal jól lehet haladni és értelme is van.