-
Hogy áll az ír oltási program?
Azt kell mondjam, hogy alakul. Az utolsó másfél hónapban érzékelhetően gyorsult a tempó, a nagykorú lakosság majdnem 60%-a kapott már legalább egy bökést, s közel harminc százalék teljesen immunizálva is lett. Bár eredetileg az volt a terv, hogy a hónap végére a felnőtt népesség 82%-a fog itt tartani, ezt végül hivatalosan is elkaszálták, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Johnson and Johnson nem szállít időben. Az új, immár reálisnak is ható cél a felnőttek 70%-ról szól, ami nagyjából két és fél millió embert jelent a 3,66 millió nagykorúból.
Itt, mint azt egy korábbi posztban már említettem, életkor szerint halad a regisztráció. Miután nagyjából végeztek a hetvennél idősebb korosztállyal (őket külön regisztráció nélkül érték el), megnyílt a 60-69, majd az 50-59, a 45-49, végül a 40-44 évesek számára is a lehetőség. A regisztrációt követően általában 1-2 héten belül az oltásra is sor kerül.
Én tavaly decemberben lettem 40, így még éppen beleestem ebbe, s hétfőre meg is kaptam az időpontom, cirka egy héttel a regisztrációt követően.Hogy eddig tartott eljutni ide, az az oltóanyagok eleinte erősen korlátozott száma mellett annak is köszönhető volt, hogy az egész EU-ban itt a legmagasabb az oltási hajlandóság, a teljes lakosság több mint 85%-a szeretne vakcinát, s az eddig letudott korcsoportok esetén 90% feletti az átoltottság.
Most már heti negyedmillió dózis felett oltanak, ami egy ötmilliós országban már egészen érzékelhető mennyiség. A tempó alapján reális célnak tűnik, hogy augusztus végéig a teljes felnőtt populáció sorra kerüljön. Az előrejelzések alapján pedig úgy fest, egyike lehetünk a bolygó azon néhány kivételes szegletének, ahol még a nyájvédelem is összejöhet. -
Ha egy program beindul…
Most már cirka két hónapja annak, hogy a hazai vakcináció felpörgetése mellett döntött a kínai kormány. Azóta ezt olyan szinten sikerült felgyorsítani, hogy már napi 20 millió oltóanyagot böknek a helyi lakosságba. A legutolsó 30 napban 336 millió szurit adtak be, s mindemellett még jutott exportra is.
Hogy a helyzet ennyire jól alakul, annak több oka is van. A legfontosabb természetesen a központi akarat, hogy az amúgy zsíros bevételt jelentő, s diplomáciai eszköznek is elsőrangú kivitel kárára helyzetbe hozzák a hazai populációt. Ez nem teljesen altruisztikus döntés volt: jövő év elején Peking téli olimpiát rendez, s ehhez muszáj, hogy addigra kialakuljon a nyájvédelem, de egyébként sem tartható fenn az ország lezárása a végtelenségig. Lakossági nyomásról nem nagyon lehetett beszélni, tekintve, hogy az ország gyakorlatilag vírusmentes, a szórványos eseteket pedig azonnal és sikeresen elfojtják.
Ugyancsak nem elhanyagolható szempont a relatív vakcinabőség. Jelenleg már hat különböző natív oltóanyag rendelkezik vészhelyzeti alkalmazási engedéllyel, így a kapacitások folyamatosan nőnek. A sajtóból is ismert Sinopharm és Sinovac vakcinák mellett még két további elölt víruson alapuló oltást használnak, valamint forgalomban van egy egydózisos vektorvakcina, és egy háromszori bökést igénylő, fehérjealapú hatóanyag is. Utóbbi technológia nyugaton még kevéssé van a köztudatban, a Novavax és a Sanofi célegyenesben lévő oltásai hasonlóak. Előnye, hogy rendkívül olcsón és nagyságrendekkel gyorsabban gyártható, mint az említett többi versenyző.
A népesség hozzáállásának változása legalább ennyire kruciális. Miután az országban megszűnt a pandémia, hamis biztonságérzet alakult ki, így az oltás felvétele egyáltalán nem tűnt lényegesnek. Nagyszabású kampány indult, hogy minél többen csatlakozzanak az oltottak táborához, s mostanra ennek elég látványos eredménye is lett. A jelenlegi tempó alapján az várható, hogy nyár végére a népesség kétharmada védett lehet.
Ez önmagában is jó hír, még ha a magyar olvasó életére nincs is különösebb hatással, azonban a következményei globálisak. India csigalassú tempóban próbálja meg immunizálni a saját, Kínával lényegében megegyező méretű embertömegét (a különbség kevesebb, mint 50 millió fő az előző javára), napi 1-3 millió oltást beadva. A legutolsó 30 napban, az export felfüggesztése mellett, s minden erőforrást erre összpontosítva, mindössze 55 millió vakcinát böktek be, ami azt jelenti, hogy még dupla ilyen sebesség mellett is mintegy másfél évbe telne, mire minden három indiaiból kettő védettsége kialakul.
Mivel eredetileg India lett volna hivatott ellátni a harmadik világot immunizáló Covax programot, az országban kialakult válsághelyzet a vírus elleni küzdelem szempontjából tragikus következményekkel járt. Azonban minden jel arra mutat, hogy szeptembertől korábban soha nem látott mennyiségű vakcina szabadul fel, ahogy Kína nagyjából végez az eredeti céljaival. A lakosság utolsó harmada mindehol lassabban oltakozik (ha egyáltalán, hiszen ezek egy része oltásellenes), s ehhez még további nehezítés Kína esetében, hogy egyre kisebb településeken kell a programot folytatni, ami értelemszerűen rontja a hatékonyságot.
Onnantól a felesleg már mehet a Covaxba*, csak legyen rá elég keret. Ez optimális esetben valóban érzékelhető előrelépést jelent majd, ami annak fényében, hogy jelenleg az összes oltás mindössze 0,31%-át használták fel a legszegényebb, a Világbank által low-income kategóriába sorolt nemzetek (közel 700 millió fő), de még a lower-middle income csoport is csak 15%-ot képvisel** (dacára annak, hogy mintegy hárommilliárd ember él ezekben), valóban időszerű lenne.Jövőre remélhetően már tényleg jobb világ lesz.
_______________________________________________
* A Sinopharm mindenképp, de a Sinovac WHO általi engedélye is már bármikor megjöhet, az adenovektoros CanSino vakcina gördülő felülvizsgálati eljárása pedig májusban indult el. A még Kínában is friss fehérjealapú CHO oltás is benyújtotta az első dokumentumokat a világszervezethez, de reálisan nézve az év vége előtt ennek nem nagyon lehet eredménye.
** Az még ezen is sokat torzít, hogy ennek háromnegyedét India vitte el, vagyis ha ezt az országot kivonjuk a képletből, a globális populáció legkevésbé szerencsés negyede (az említett két csoport India nélküli része, mintegy 27%) az eddig felhasznált oltóanyagok mindössze 4%-án volt kénytelen osztozni. -
A nagy globális átverés
Számomra rendkívül furcsa, hogy mennyien vevők a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekre. Főleg, hogy olyanok is, akik amúgy egyébként békeidőben nem az alufóliasipkás szubkultúrákat erősítik, s hellyel-közzel racionális elvek mentén élik az életüket.
Ezzel együtt is még valamennyire megértem (nem nagyon, de fogjuk rá), ha egy távoli, nem kézzelfogható nyavalya tényét kérdőjelezi meg a tömeg. De azóta már közel hétszázezer magyar kapott pozitív tesztet, 22 ezren pedig meg is haltak. Plusz, ami nem detektált.
Akárhogy is, ez azért egy akkora embertömeg, hogy mostanra mindenki ismerhet már személyesen vagy maximum egy áttéten keresztül elhunytat, de minimum olyan fertőzöttet, aki nem úszta meg két nap hőemelkedéssel vagy egy kis kaparó torokkal. Két napja elhunyt anyósom mellett mi is tudtunk még egy közeli barát nagyapjáról is, sajnos ő sem épült fel.Anyósom egyébként nem volt zakkant. Mielőtt beütött a pandémia, semmi gyanút nem keltett, a bevett normáknak megfelelően állt hozzá az élet kérdéseihez. Ő is és a gyerekei is kivétel nélkül megkaptak minden védőoltást, ha beteg volt, orvoshoz járt, szedett gyógyszereket is, szóval tényleg nem az a született anarchista jelenség volt. Én és a férjem is erősen meglepődtünk, amikor elkezdett megosztani minden baromságot, amit a vírussal kapcsolatban talált. Gyaníthatóan inkább az lehetett a gond, hogy közel 60 volt már, amikor rászabadult az internet, s így benne nem alakult ki egy természetes immunitás a keringő hülyeségekkel kapcsolatban. A meggyőződése végül odáig fajult, hogy még a vakcinából sem kért, dacára annak, hogy 63 évesen, két enyhébb krónikus betegséggel simán időben kapott volna. Édesanyám 65 múlt, s most kapja a másodikat, élettársa 57, őt pedig múlt hét szombaton csippelték. Ők ketten nem élveznek prioritást, csak a koruk miatt került rájuk a sor, hála annak, hogy van mivel. Mindketten a Szputynikkal lettek megszúrva.
Persze, mindannyian tudjuk, hogy az egészséges szervezetben nem sűrűn okoz kárt a kór. Anyós is ezt hajtogatta, hogy egy nátha. Amikor épp elfogadta, hogy létezik. A felvonultatott elméletek nem sűrűn voltak összhangban egymással sem.
Tagadhatatlan, hogy neki is voltak alapbetegségei, de semmi kirívó, amit gyógyszeresen ne lehetne karbantartani, s simán hozta egy átlag korabeli magyar szintjét. Egész nyugodtan leélhetett volna még évtizedeket.Nem jelent elégtételt, de az igazsághoz tartozik, hogy amikor egy nappal a halálát megelőzően beszéltünk vele, már belátta, hogy tévedett. Nem ő egyedül. De hiába ezek a kinyilatkoztatások, valahogy a saját bőrön megtapasztalt veszélyig nem jutnak el a megtévesztett agyakig.
Azért ha csak 1-2 embert sikerül jobb belátásra bírni, akkor már megéri írni róla.
Olvasóimnak meg azt javaslom, ha hasonlóan megborult, veszélyeztetett korú családtagjaitok vannak, valahogy győzzétek meg őket, amíg még nem késő.Ha pedig lehetőség van rá, adassátok be az oltást! A gyógyszergyárnak nyilván jó biznisz a vakcina, ha keleti, akkor a magyar kormánynak is, de attól még használ. Ha meg esetleg át is programozza a megdöfött páciens agyát, az ettől tartók esetén ez nem is okvetlenül akkora baj…