Kínában állami intézményben, felsőoktatásban tanárkodni mindig remek móka. De az új órarendemtől tutira hátast dobtok. 

A szerződés szerint heti 16 órám lehet, első félévben ennek megfelelően egyik héten 7, másik héten 9 duplaórám volt. Tudvalevő, hogy az akkori öt osztályomból kettő lelépett hotelbe kötelező gyakorlatra, kettő végzős, így számukra a második félévben már nincsenek tanórák, egy meg maradt. Hogy őket most is viszem-e tovább, bevallom, még nem csekkoltam, de nem is nagyon érdekel.

Ami lényeges: most páros heteken 4, páratlanokon 2 duplaórám van! Vagyis átlag 3, tehát heti 4,5 órát dolgozom itt. Ezt nem lehet megszokni, imádom!

Hozzá kell tegyem, nem mindenki ilyen szerencsés. A suli Turizmus és Vendéglátás karán én vagyok az egyedüli waiguoren, a többiek a Foreign Language Department-hez tartoznak. Utóbbiak diákjai számára kiemelt tárgy az angol, nekik több órájuk van, jellemzően a külföldi tanárral is heti kettő.
A mi karunkon ez nem ennyire kiemelt, heti 1-2 órám volt az erre kiválasztott osztályokkal, akik mind harmad- vagy negyedévesek, míg a nyelvi karon már az elsősőknek is van külföldi tanárral órája.

Miután az első két évben sűrű az órarendjük, ilyen osztályt most sem adtak, a harmadévesek közül pedig csak a belföldi és külföldi turizmus szakosok maradtak, a hotelesek mint írtam, házon kívül vannak ilyenkor. Így maradt két osztályom, páratlan héten egy, páros héten két órában.
A többiek továbbra is tartják a heti átlag nyolc duplaórát.

Ezek után tutira maradok. És más karra sem megyek át, annyi szent.