Délután 5-kor indultunk el wuhani otthonunkból, hogy némi tömegközlekedés árán kicsivel 7 után megérkezzünk a hankoui vasútállomáshoz. Bár majdnem éjfélkor indult a gépünk, az utolsó reptéri busz 8:05-kor indul el Hankouból, így nem késlekedhettünk. Kényelmesen kigurultunk a reptérre, ahol tíz óráig a belföldi terminálon múlattuk az időt. Ez utóbbi lényegesen komfortosabb, normális, modern reptérre emlékeztet, míg a minimális forgalommal működő nemzetközi terminál nem annyira nagy élmény.

Gyorsan átvergődtünk a csekkoláson és a reptéri ellenőrzésen, majd hamarosan be is szállhattunk a gépbe. Mintegy negyedórás előnnyel szálltunk fel a menetrendhez képest, így már hajnali 3:50-re megérkeztünk Kota Kinabaluba.
Az első reptéri busz csak nyolckor indul (viteldíj 5 ringgit), így volt egy kis időnk, de ez így kényelmes volt. A reptéren hűvös klíma, odakinn óriási páratartalom, és éjszakai 25 fok volt, pont ideális a kínai hidegek után.

Napfelkelte a reptéren, háttérben a Mount Kinabalu 4000 méteres csúcsa

A szállást könnyen felderítettük, utána bevásároltunk a szükséges, kézipoggyászként gépre nem felvihető kozmetikumokból, majd aludtunk egy pár órát.
A készpénzfelvétel minden probléma nélkül megvalósult a reptéren, a három ATM-ből kettő is szerette az Unionpayt.

A szállásunk eléggé kezdetleges, cserébe viszont csak 45 ringgit egy szoba egy éjszakára, s folyosói, közös mellékhelyiség és fürdő van. Van viszont a recepción hűtő, mosógép, használható konyha, szóval lényegében minden, amire egy fapados utazónak szüksége lehet.

Amennyire eddig megállapítható, a városközpont elég könnyen bejárható, s minden könnyedén elérhető. A Jesselton Point-nak nevezett kikötő is csak 5 perc sétára fekszik, onnan járnak a hajók a környező jó helyekre, pénteken mi is onnan indulunk útnak.

A part ugyanis Borneón ritkán használható strandolásra. Van néhány megfelelő partszakasz, egy nagyobb sétány itt KK-ban is, s elég felkapott a part Borneó csücskén, Kudat környékén is (ide eredetileg mentünk volna, de most kimarad), de javarészt mangrove borítja. Nem úgy a kis környező szigetekét. Jesselton Pointból negyed-fél órán belül elérhető négy sziget is, amelyek meseszépek. Az igazán festőinek tűnő Sapi lesz a pénteki célpont, de feltehetően nem ez lesz az egyetlen, ahová elnézünk.

A sepiloki orángután-menedék sem lesz a csökkentett program része, helyette egy KK melletti rezervátumot keresünk majd fel, ahol orángutánok, borneói orrszarvúk, hosszúorrú majmok és borneói törpeelefántokat is láthat a közönség – lényegesen kevésbé naturális körülmények között.

Iszonyat meleg van… De nem panaszkodom, nagyon is jól esik! Jó itt. Úgy érzem, én és Sabah nagyon jól megleszünk.

(Képek majd utólag. Nem nagyon akarnak felmenni…)

(update: már vannak képek is!)