-
Bangkoki gasztro: rovarok
Olvasóimat talán már nem lepi meg az a tény, hogy meglehetősen nyitottan állok a táplálkozás kérdésköréhez. Szívesen próbálok ki új ízeket, s egész kevés olyan dolog van, amit azonnal, zsigerből elutasítok.
Thaiföldön valaha a mindennapok része volt a rovarevés, ma már eléggé visszaszorult, de nyomokban még fellelhető. A külföldiek szórakoztatására, borzongásának kiváltására mindenképp.
Amennyire tudom, elmúltak már azok az idők, amikor a moziban popcorn helyett pirított ízeltlábúakat lehetett vásárolni egy nasi gyanánt, így aztán célirányosan indultam meg a Khao San Road felé, mivel azt konkrétan tudtam, hogy ott még találni efféle portékára specializálódott kufákat.
Khao Shan Road
A látvány egy külföldinek legalábbis furcsa, de mindenképp fotóért kiáltó, így aztán az árusok ma már csak 10 baht ellenében engedik a fényképezést. Ami persze jogos, hiszen azért a látogatók zöme nyuszi ahhoz, hogy vegyen és egyen is valamit.
Bennem, mint említettem, tombol a kalandvágy ilyen téren, de azért erőt kellett merítenem magamban ahhoz, hogy valamit bevállaljak. A nagy, s még gusztustalanabb bogarakhoz, skorpiókhoz aztán végképp nem fűlt a fogam, de azért a kisebb tücskökkel erősen szemeztem. Egyszer élünk alapon végül vettem egy kis dobozzal, de azért az első kóstoló előtt az árusító hölggyel is megetettem egyet, biztos ami biztos.
Miután látszólag nem esett nehezére, s a mosolya sem lett kevésbé őszinte, végül nekibátorodtam, s elrágtam én is egy kis tücsköt. Ropogós, s egészen jó íze is volt. Elég rendesen megpiríthatták, így aztán semmi testnedv, undorító dolog nem maradt.
Ajándékba még egy kis lárvát is kaptam, aminek semmi íze nem volt.
Ízeltlábúak minden mennyiségben. Guszták?
A tücsök meg végül annyira bejött, hogy aznap este egy két perc alatt el is rágtam mindet. Azt nem állítom, hogy mostantól ezt kérnék minden nap, de jó tudni, hogy esetleg a vadonban ragadva egész jó menüt lehetne belőlük összerittyenteni.
A Szecsuánblogon a trollok kiszűrésére előmoderáció után jelennek meg a kommentek. Ha új vagy a blogon, az első (a moderáción nem fent akadó, normális) hozzászólásod után felkerülsz a blogos whitelist-re, s így a jövőben a hozzászólásaid azonnal megjelennek majd. Megértésedet köszönöm!
-
Érdekes lények a lakásban
Kína nem Magyarország, így aztán érthetően az erre előforduló fauna is eltér a Kárpát-medencében megszokottól. Az ország hatalmas, mérete Európa egészéhez hasonlítható, ezért természetesen hatalmas a változatosság e téren is.
A tavalyi Fengjie, s a jelenlegi tanév során megismert Xianning klímája kissé azért elüt a hazaitól. A telek lényegesen enyhébbek, a nyarak hasonlóan forróak, de azért a négy évszak jól elkülöníthető, mondhatni kontinentális éghajlat van errefelé is.
A növényzet terén is hasonló a helyzet, bár erre már megél több szubtropikus, örökzöld faj is.
Az állatvilág is eltér kissé. Az óriáscsótányokról már esett szó elég. Szerencsére nincsenek túl sokan, de a lakókörnyezetekben remekül érzik magukat, hacsak nem gondoskodik róluk az ember. Küllemre ugyan sokkal ijesztőbbek, mint az otthon előforduló apró társaik, de a méretük egyben a vesztük is. Sokkal nehezebben tudnak elbújni, s célba venni is nagyságrendekkel könnyebb őket. Kopogom le, de az első néhány napot leszámítva nem láttam belőlük egyet sem.
Láttam viszont egy egészen apró, néhány centis gyíkot tavaly, szegényke nem nagyon élvezhette már az életét. Ez még az általános nagytakarítás lezavarása előtt történt, így a főzőlap alatti odaszáradt zsiradékban elakadt a kis hüllő. Bár nem vagyok a gyíkok nagy barátja, azért sajnáltam, ki is szabadítottam óvatosan, próbáltam megtisztítani is, de akkor már alig élt, s sajnos nem is sikerült a megmentése. Minek jött be a lakásba…
Amiért ez a poszt ma megszületett, az a tegnapelőtti behatolónak köszönhető. A képek alapján majd eldönthetitek, mi ez, én nem akarok hülyeséget mondani. Szerintem skorpió formája van, de terráriumon vagy filmeken kívül még sosem láttam skorpiót.
Az erősíti a teória lehetőségét, hogy Zhao Sheng szerint valamelyik kollégája lakásában is voltak. Nem megszokott azért, az asszisztensem például még sosem látott.
Rátok bízom tehát a döntést. Szerintetek mi ez? A csótányölő spray mindenesetre ezzel a szépséggel is elbánt hamar.
