-
A házról és a környékről
Nha Trang Vietnám déli részén fekszik, trópusi éghajlaton. Nem nagy város, cirka négyszázezres, így abszolút élhető méretű. Nagysága alapján az országon belül sem tartozik a nagyok közé, csupán a nyolcadik a sorban. Ezzel együtt sem elhanyagolható, mert ez Vietnám legjelentősebb turistadesztinációja, az egyik legkellemesebb időjárással.
A város nem nagy területre sem, egy cirka 5 km-es sugarú kör lefedi csaknem az egészet, így távolságok is alig léteznek. A kínai városok hatalmas épületei után megnyugtatóan hatnak az itteni átlag három-négyszintes házak, magasabb példányokból nem sok akad, de azért áll és épül 1-2 huszonx emeletes magasház is. De határozottan nem ez a jellemző.
Mint az alábbi képen is látszik, mi egy folyami szigeten élünk, s másik két szigeten át vagyunk megközelíthetőek, kizárólag motoroknak elég széles utakon.
A ház maga hatalmas és kifejezetten szép. Az emeleten két háló és két fürdőszoba, a földszinten nappali, konyha, fürdő és étkező van, s hátul van egy apró kertünk is, s az első udvaron is áll néhány növény. A szomszédság is csendes, s három oldalról üres parcella áll mellettünk, amelyek egyikén kókuszpálmák nőnek nagy számban. A folyó is csak néhány percnyire van.
A zöldterületeken sűrűn bóklásznak kecskék, s olykor csirkék is. A ház hátsó része után közvetlenül áll egy másik, nagyobb, ahol állítólag egy amcsi él. Madarakat tart, így az erkélyről ezek hangjait lehet hallani. A néhány tényleg mutatós, zömmel nyugatiak által lakott épület mellett a népesség zöme a szigeteken is helyi, akik eléggé más fajta házakban élnek, s európai szemmel nem is túl komfortosan. A szűk utak mentén boltok is akadnak, alapvető cikkeket így itt is kapni, de kiérve a már normális utakkal is rendelkező, innen utolsó szigetre már közepesebb méretű vásárlóhelyek is akadnak. Az egyik nagyobb helyi piac sincs messze.
Raktam be néhány képet a ház belsejéről is. Egyelőre még elég üres, mert a cuccok még úton és kicsit nagy a rumli is.
Eddig abszolút bejön az ittlét, s szerencsénkre az eső is alig esik, noha épp itt lenne az ideje. Ha mégis rákezd, hát annyi baj legyen, még mindig nem vagyunk cukorból.
-
Xianningi képek
Tegnap délelőtt a városban mászkáltam, ettem, vásároltam, sétálgattam. Készült pár kép is, a jó időre való tekintettel ezúttal végre ismét szép élesek. Feliratokkal a galériában megtekinthetőek.
-
Este a város
Ma kicsit későn jutottam be a központba, így már világítottak a fények. Pár képecske sötétedés utánról.
-
Random képek megint
Az elmúlt napok ilyen-olyan képei városról, kampuszról, osztályokról, egyebekről.
Az elsős angoltanári osztály (fenn), a kampusz egy új épülete egy kiszárított tómeder területén (lenn)
Régi és új (fenn), kampusz (lenn)
-
Állatkert helyett barangolás
Közben kicsit jobban utánakérdeztem, s a kvázi állatkert nem igazán tűnt érdekesnek, így aztán ezt ki is hagytam az életemből.
Helyette mászkáltam erre-arra a városban, s itt-ott lőttem pár képet is. Hogy Xianning nem különösebben szép város, azt eddig is sejtettem, de a kis túra is erre erősített rá. Kétségtelen, hogy mostanra sem láttam még belőle túl sokat, de amit igen, attól még nem kaptam nagy kedvet itt letelepedni.
Képek, feliratokkal:
A kampusz melletti nagyobb út, ezen közlekedik a 6-os busz (fenn),
a busz város másik oldalán lévő végállomása, itt nagyban építkeznek valamit (lenn)
Új épület üzletekkel (fenn), lakóházak (lenn)
A wenquani távolsági autóbuszállomás, van egy sima xianningi is, a város másik felén (fenn),
parkocska kicsit arrébb (lenn)
-
Xianning a buszból
Ma végre sikerült beszereznem csipogós kártyát, így immár én is kedvezménnyel használhatom a helyi tömegközlekedést.
Xianningben a buszok viteldíja normál körülmények, készpénzes fizetés esetén másfél yuanbe fáj, azonban ha a chipkártyával pittyegtetünk, úgy csak 1,3-ba. Miután pénzbe kerül a kártya is (konkrétan 20 yuanbe, de újratölthető), s meglehetősen ritkán buszozom, így egyáltalán nem biztos, hogy a kedvezményből bármit is érezni fogok. 100 db utazást követően leszek a pénzemnél, s afölött nyerészkedek csak, így ha az eddigi aktivitásomat vesszük alapul, akkor ez jó eséllyel nem történik meg.
Ellenben annyi haszna mindenképp lesz, hogy nem kell az apróval bíbelődnöm.A chipkártyával felszerelkezve pattantam ma buszra, s mentem be a belvárosba. A buszból lőttem ezt a nem rövid, s nem is feltétlenül túl izgalmas videót. Aki fogékony az ilyesmire, azért nézegesse bátran.
-
Képek a kampuszról és a környékről
A keleti vagy régi bejárat kívülről (fenn), a közeli Zhongshang áruház (lent)
Zhongshang Baihuo (fenn), a keleti kijárat felőli főút (lenn)
Érdekes fauna a keleti bejárat melletti parkban a kampuszon belül (fenn),
ilyen kis kocsikat használnak szemeteskonténer helyett (lenn)
-
Reggel a városban
Tegnap, mialatt Ya’anban a földrengés zajlott, s miközben én két leányzóval a kölcsönzőket jártam, meglepően szép tiszta volt az idő.
A telefonom sajnos lemerülőfélben volt, így csak ez az öt kép készült.
Az Új Évszázad melletti téren épp pár idősebb helyi kardozott (fenn),
a bevásárlóközpont melletti butikokkal teli utca (lenn).
A város főutcájának túloldalán épp táncolnak (fenn), a táncolók melletti „szakadékban” is épülnek szorgalmasan. Az a már majdnem kész épületegyüttes az, amit az egyik legelső fengjiei fotómon lekaptam, akkor még zöld hálóval borítva (lenn).
A Yangyang bevásrlóközpont melletti utca. Csak úgy.
-
Város a buszból
Ma volt egy kis dolgom a postán, lebuszozás közben nem bírtam magammal, s ezt a gyönyörű videót rögzítettem. Több mint hét perces, s nincs benne semmi izgi, de mutat valamit Fengjie hétköznapi életéből. Amennyire ez egy ilyen felvételen lehetséges.
UPDATE:Ma reggelre felment a nagyobb felbontású verzió is, úgyhogy kicseréltem. Nagy különbség látványban nincs.
-
Sanya – egy nagyon jó hely
Hainan második számú városa elég jelentősen elüt az eddig általam látott kínai helyektől. Az első szembeötlő különbség, hogy meglepően kultúrált, jól karbantartott település. Még a szinte kizárólag helyiek által látogatott helyszíneken is egészen korrekt körülmények uralkodnak, a turistazónák színvonala pedig teljesen kifogástalan.
Sokan riogattak azzal, hogy Sanya drága. Ebben lehet igazság is, de csak körültekintés kérdése az egész. Amíg ki lehet fogni elfogadható, önálló szobás szálláshelyet főszezonban (kínai internethasználat nem árt hozzá) 70 yuanért, vagy épp normális adag kaját szerezni 6-8-ért, addig azt hiszem, hogy igazán pénztárcabarát helyszínről beszélhetünk.
Való igaz, ha lustaságból nem hagyjuk el Dadonghait, itt egy-egy fogás 30 yuan alatt nehezen hozható ki, s a helyi boltokban a félliteres kóla ára is 3.5-4 yuan, bár még itt is láttam egy helyen háromért. Ugyanakkor ez mégiscsak egy színvonalas turistaparadicsom, s mellesleg Chongqingban is 3.5-be kerül, ha kisboltban szerzi be az ember.
A Majomszigetre (erről később majd külön) szervezett túra is kerülhet 250 yuanbe, míg a kínai weben beszerezhető 100-ért is.
Persze pillanatok alatt el lehet verni rengeteg pénzt is. A nagy szállodák árai nemzetköziek, s az itt épp a szomszédban emelkedő Nyár Áruház sem épp az én büdzsémhez van szabva. Tipikusan a sznobéria élteti, a hatodik emelet kiemelten exkluzív üzletsora például már csak tagsággal látogatható (amihez napi 3000 yuan felett kell költeni).
Az ötödiken lévő Corner’s Deli-ba viszont én is betévedtem, s bár elég húzós árak vannak, az eladásra kínált termékek túl csábítónak bizonyultak fél év Kínával a hátam mögött. Így ettem három napig mindenféle normális főtt kaja helyett egészen kiváló bagettet (22 yuan), holland sajtokat (60-80 yuan) és olasz szalámikat (60 yuantól). Az utóbbiak árai itt nem jinben, hanem 10 dekában értendőek. Valamit valamiért. Tényleg iszonyat jólesett, nyárig kitartok az élménnyel.
A hainani kaja amúgy az eddigi tapasztalatok alapján nem túl jó. Főleg tengeri herkentyűkkel és tésztával operálnak, bár mentségükre szóljon, a mangó és az ananász gyakran belekerül a táplálékba. Mindenesetre maradok a szecsuáninál, az lényegesen jobban bejön, s szerencsére nagy mennyiségben állnak rendelkezésre szecsuánit vagy valami normálisabb északi konyhát kínáló helyek is.
Xiaodonghaiba vezető utunkon taxival mentünk (ott röpiztünk), s egy elég jó távért fizettünk 15 yuant. Feingjiei tarifával lett volna kb. 8-10. A hazamotorozás is csak 15-be került, valamivel rövidebb távon, de éjjel. Ez utóbbiakhoz azért nem hátrány, ha kínai az ember, vagy képes legalább kínaiul beszélni, mert a turistákkal örömmel fizettetnek nagyságrendekkel borsosabb összegeket.
Összefoglalva: Sanya egy nagyon jó hely, a tenger kristálytiszta, gyönyörű kék, az időjárás kellemes, s odafigyeléssel intézve kimondottan olcsó. Feltéve, ha az ember nem európai kajára vágyik…
